Uniós szinten hat év alatt alig történt javulás, miközben nem egy „bezzegországban” nőtt a szegények aránya.

Brüsszel végre maga is kénytelen volt észrevenni, hogy a helyzet több mint kínos. Az Európai Unióban ma már nagyjából minden ötödik ember szegénységi kockázatnak van kitéve, ami a hivatalos szóhasználat mögött valójában azt jelenti, hogy milliók élnek szegénységben. Az Európai Bizottság újabb ambiciózus célt tűzött ki maga elé, ezúttal a szegénység felszámolását, ám a megoldás inkább emlékeztet egy jól ismert uniós formulára. 

Több koordináció, több együttműködés, több figyelem – csak épp több pénz nincs.

A Politico beszámolója szerint az Európai Bizottság első átfogó szegénységellenes stratégiája arra szólítja fel a tagállamokat, hogy jobban használják fel a már meglévő uniós forrásokat. A brüsszeli érvelés szerint a pénz létezik, csak nem költik el elég hatékonyan. Kritikusok viszont ezt finoman szólva is kevésnek tartják.

Brüsszel és a szegénység realitása

A számok mindenesetre nehezen vitathatók. A Politico által ismertetett adatok szerint 2025-ben az unió lakosságának 20,9 százaléka volt kitéve szegénységi kockázatnak – vagyis nagyjából minden ötödik európai ténylegesen szegény. 

Ez alig javulás a 2019-es 21,1 százalékhoz képest.

Az uniós célkitűzés szerint 2030-ig legalább 15 millióval kellene csökkenteni ezt a számot, ám eddig mindössze 3,4 milliós javulást sikerült elérni. Ahogy egy uniós tisztviselő fogalmazott:

A haladás lassú volt, és ezt fel kell ismernünk.

A brüsszeli aggodalom nem pusztán szociális jellegű. A háttérben egyre inkább politikai megfontolások húzódnak meg. A dokumentum szerint a szegénység hozzájárul a radikalizációhoz és az unióba vetett bizalom csökkenéséhez is. Ez a „radikalizáció” azonban sok esetben nem mást jelent, mint hogy a választók a mindennapi megélhetési gondok miatt elfordulnak a brüsszeli elithez igazodó baloldali kormányoktól, és szuverenista, jobboldali erőknek adnak felhatalmazást, amelyek határozottabb választ ígérnek a problémákra.

Nyugaton romlik a helyzet, Magyarország kivétel

A Politico részletesen bemutatja, hogy a helyzet korántsem egységes az unióban. Miközben több kelet-közép-európai országban csökkent a szegénység aránya, addig számos gazdag nyugati tagállamban éppen ellenkező folyamat zajlik:

• Franciaországban például 2019-ben még 18,8 százalék volt a szegénységi kockázatnak kitettek aránya, 2025-re ez 20,8 százalékra nőtt. 
• Németországban még látványosabb az elmozdulás 17,3 százalékról 21,2 százalékra,
• Ausztriában 16,5 százalékról 18,8 százalékra emelkedett ez a mutató, 
• Finnországban pedig 14,5-ről 17,2 százalékra.

Ezzel szemben Magyarországon csökkenés figyelhető meg 21,1 százalékról 19,5 százalékra.

A járvány különösen a nyugati országokban fordította meg a korábbi trendeket, miközben a megélhetési költségek emelkedése tovább súlyosbította a helyzetet.

Van stratégia, pénz nincs

A brüsszeli elképzelés szerint a megoldás kulcsa a meglévő források jobb felhasználása. A következő többéves költségvetésben mintegy 100 milliárd eurót különítenének el szociális célokra, ám ez nem új pénz, hanem már betervezett keret. A kritikusok szerint ez nem elegendő. Juliana Wahlgren, az Európai Szegénységellenes Hálózat igazgatója egyenesen úgy fogalmazott:

Pénz nélkül nincs valódi stratégia.

A Bizottság viszont kitart amellett, hogy az eszközök rendelkezésre állnak, és inkább a végrehajtással van probléma. A kérdés csak az, hogy egy olyan helyzetben, amikor a számok alig javulnak, ez mennyire lesz meggyőző. Mindeközben Brüsszel maga is elismeri, hogy ha

az emberek nem engedhetik meg maguknak a lakhatást, az élelmet, az ellátást vagy az oktatást, akkor társadalmaink gyengébbé válnak, és a bizalom sérül.

A diagnózis tehát végre megvan. A terápia egyelőre kevésbé.