Tajvan idei legnagyobb hadgyakorlatán már nem csupán egy hagyományos kínai partraszállás visszaverésére készül. A Han Kuang–42 során az elnök kimenekítését, a mobilinternet összeomlását, a tengeri blokádot, dróntámadásokat és a civil infrastruktúra háborús működését is tesztelik. Mindeközben Tajpej továbbra is egy 14 milliárd dolláros amerikai fegyvercsomagra vár, amelynek jóváhagyását Donald Trump hónapok óta halogatja.

Nincs előre megírt forgatókönyv

A Han Kuang hadgyakorlatokat 1984 óta rendezik meg, az idei azonban több szempontból is eltér a korábbiaktól. A tíznapos harcászati szakasz augusztus 5-én kezdődött és augusztus 14-ig tart, több mint húszezer tartalékos részvételével.

A tajvani hadsereg ezúttal tudatosan szakított a korábbi, előre begyakorolt forgatókönyvekkel. A parancsnokoknak a helyzet változására reagálva kell döntéseket hozniuk, ahogyan azt valódi harci körülmények között is tenniük kellene. Az amerikai hadseregtől átvett úgynevezett backbrief rendszerben az alárendelt parancsnokok saját szavaikkal ismétlik vissza a kapott feladatot, hogy egy kommunikációs zavar vagy parancsnoki kiesés esetén is értsék a művelet célját.

A gyakorlatban először vesz részt a júliusban létrehozott új parti műveleti parancsnokság, emellett védelmi helyzetbe helyezték a Tajpejhez vezető stratégiai jelentőségű Tancsiang hidat is.

Páncélozott járművel menekítették az elnököt

Az egyik leglátványosabb gyakorlatban maga Laj Csing-te tajvani vezető is részt vett.

Augusztus 5-én este egy olyan támadást szimuláltak, amelynek célja a tajvani politikai és katonai vezetés kiiktatása lett volna. A riasztás után Laj golyóálló mellényben és sisakban szállt be egy páncélozott szállító harcjárműbe, majd kíséretével egy védett föld alatti parancsnoki központba vitték.

Az államfői rezidenciát három külön konvoj hagyta el, feltehetően azért, hogy egy valódi támadás esetén megnehezítsék annak megállapítását, melyikben utazik az elnök.

A hidegháború idején kidolgozott vészforgatókönyvet korábbi tajvani vezetők is gyakorolták, Laj számára azonban ez volt az első ilyen művelet 2024-es hivatalba lépése óta.

Mi történik, ha eltűnik az internet?

Az idei Han Kuang egyik legérdekesebb újítása, hogy Tajvan első alkalommal szimulálja a mobilinternet nagyarányú kiesését is.

Augusztus 10-én hét közép-tajvani, augusztus 13-án pedig hét északi városban és megyében – köztük Tajpejben és Új-Tajpejben – fél órára drasztikusan visszafogják a 4G- és 5G-hálózat adatátviteli sebességét. A cél annak vizsgálata, hogyan működnének a hatóságok, a mentőszolgálatok és a lakosság akkor, ha egy háborúban a megszokott kommunikációs hálózat szinte használhatatlanná válna.

Ez egyre fontosabb kérdés Tajpej számára. A tajvani vezetés attól tart, hogy Peking egy teljes invázió helyett vagy azt megelőzően blokáddal, kibertámadásokkal, a tengeralatti kommunikációs kábelek megrongálásával és információs műveletekkel próbálhatná megbénítani a szigetet.

A kínai parti őrség és más állami hajók az elmúlt hónapokban Tajvan keleti, csendes-óceáni oldalán is egyre aktívabbá váltak. Júniusban például tajvani járőrhajók kínai kutató- és hatósági hajókat is felszólítottak a korlátozott vizek elhagyására.

Az amerikai segítség mélyebb, mint amennyit látni lehet

A tajvani hadsereg közben egyre nyíltabban beszél az Egyesült Államok szerepéről.

Wellington Koo védelmi miniszter szerint az amerikai–tajvani katonai együttműködés „sokkal szorosabb, mint azt bárki gondolná”, és Tajvan jelentős gyakorlati harci tapasztalatot vesz át az amerikai katonáktól. Az amerikai kiképzők jelenlétét a szigeten régóta nyílt titokként kezelik.

A mostani gyakorlaton már amerikai eredetű M1A2T Abrams harckocsik is szerepet kapnak, és a kiképzési rendszer több elemét közvetlenül az Egyesült Államokból vették át.

Van azonban egy komoly bizonytalanság.

Trumpnál áll a 14 milliárd dolláros fegyvercsomag

Tajvan hónapok óta vár egy mintegy 14 milliárd dolláros amerikai fegyvercsomag végleges jóváhagyására. A tervezett üzlet többek között Patriot PAC–3 MSE elfogórakétákat, NASAMS légvédelmi rakétákat és integrált légvédelmi rendszereket tartalmazna.

A csomag már átment a kongresszusi folyamaton, de Donald Trump egyelőre nem adta meg hozzá a végső politikai jóváhagyást. Májusi kínai útja után az amerikai elnök maga nevezte a fegyverüzletet „nagyon jó tárgyalási adunak” Pekinggel szemben. A Pentagon közben azt is közölte, hogy az iráni háború miatt egy időre visszafogják egyes külföldi fegyverszállítások engedélyezését.

Tajpej számára ez különösen érzékeny kérdés, hiszen Peking a tajvani fegyvereladásokat az egyik legsúlyosabb amerikai–kínai konfliktusforrásnak tekinti.

Tajvan közben tovább fegyverkezik

A bizonytalanságra Tajpej egyre nagyobb saját katonai kiadásokkal válaszol.

A tajvani kormány augusztus 9-én jelentette be, hogy a 2027-es védelmi költségvetést várhatóan 16 százalékkal emeli. A teljes összeg először haladná meg az ezermilliárd tajvani dollárt – körülbelül 31 milliárd amerikai dollárt –, és a GDP több mint három százalékát tenné ki.

Peking eközben élesen bírálja a Han Kuang gyakorlatot. A kínai védelmi minisztérium szerint a tajvani vezetés fegyverkezéssel és a háborútól való félelem szításával próbálja a lakosságot a „tajvani függetlenség harci szekeréhez kötni”.

Tajpej viszont éppen az ellenkező következtetést vonja le a kínai katonai nyomásból: nemcsak egy partraszállásra akar felkészülni, hanem arra is, hogy az ország akkor is működőképes maradjon, ha egyszerre szakadnak meg a kommunikációs hálózatok, zárják le a tengeri útvonalakat és kerül támadás alá a politikai vezetés.

A Han Kuang–42 így már jóval több egyszerű hadgyakorlatnál: egy lehetséges Tajvan körüli háború teljes társadalmi főpróbájává kezd válni.