Minél messzebb kell kitolni a határvédelmet az országtól

Az eddiginél hatékonyabban védhetjük az Európai Unió határait a nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális népvándorlás ellen, ha kitoljuk a schengeni határokat délkeleti irányba, lehetőleg minél messzebb az EU-tól. Ez Szerbia érdeke is, hiába nem uniós tagállam. Az illegális migráció kibocsátóországai és irányai a következők: a Közel-Keleten belül Szíria és Irak, Ázsiában jellemzően Afganisztán, de újabban az indiai szubkontinens országai, elsősorban Banglades és egyre inkább Afrika éhségövezete is ide tartozik.

A belgrádi szerb–magyar–osztrák csúcstalálkozón a napokban a felek megerősítették, hogy egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnök korábbi felvetésével, miszerint minél távolabb kell tolni országainktól Európa határvédelmét az illegális migráció ellen. 

„Az illegális bevándorlás elleni védvonalat a magyar–szerb határról előbb a szerb–észak-macedón határra, majd még délebbre szeretnénk tolni, ezzel nemcsak a saját országunkat, hanem egész Európát meg tudnánk védeni” – hangsúlyozta szerdán Belgrádban Alekszandar Vucsics szerb elnök, aki rámutatott: mindhárom ország több rendőrt és műszaki felszerelést vet majd be a szerb–észak-macedón határon azért, hogy a migráció elleni védvonal minél hamarabb délre kerüljön. 

Ez egyébként Szerbiának is érdekében áll, hiszen amíg Magyarország a saját határát védi, addig a migránsok Szerbiában torlódnak fel, ellenben ha délen hatékonnyá válna a határvédelem, akkor Szerbia is fellélegezhetne – hangsúlyozta a szerb elnök.

A migráció jelenlegi helyzetét, az illegális bevándorlók mozgását részletesebben megvizsgálva láthatjuk, hogy Magyarország és az Európai Unió szempontjából is helyes kitolni a védelmet minél messzebb a határainktól.

A magyar határhelyzet

A Magyarország déli határára nehezedő óriási migrációs nyomás okairól is beszélt Rétvári Bence, a Belügyminisztérium politikai államtitkára az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága legutóbbi ülésén. Mint arról beszámoltunk, november 15-ig közel 250 ezer illegális migráns ellen intézkedtek a határt védőink, valamint már 1800-hoz közelít az idén bűnvádi eljárás alá vont embercsempészek száma.

Az államtitkár rámutatott: sok minden hozzájárul a súlyos helyzethez, a világpolitikai tényezők és az ukrán–orosz háború mellett az is, hogy a déli határ megerősítésének és a határvadászezred alkalmazásának a híre eljutott a kibocsátó országokba, ezért igyekeznek minél hamarabb, minél többen átjönni, az illegális migránsok jól szervezetten özönlenek a magyar határ felé.

A migránshelyzetet folyamatosan elemző hatóságok szerint a rosszra forduló időjárás is nagyban hozzájárul a migránsnyomás növekedéséhez.  

A Migrációkutató Intézet legutóbbi, Csúcsforgalom a nyugat-balkáni útvonalon című elemzéséből még részletesebb képet kapunk a helyzetről és arról, mire számíthatunk a jövőben.

A fő migrációs útvonalak

Az elemzés leszögezi: a 2015–16-os irreguláris migrációs rekordévek óta nem tapasztalt nyomás tapasztalható az Európai Unióba tartók részéről. Az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről (illetve Ázsia távolabbi részeiről) érkezők négy fő útvonalon haladnak a célországaik felé. Ezek a nyugat-mediterrán, a közép-mediterrán és a kelet-mediterrán útvonalak, valamint a nyugat-balkáni (ez utóbbi vezet hazánk felé – a szerk.).

A nyugat-mediterráni útvonalat kivéve – ahol 2020-hoz képest csökkentek az érkezésszámok – a többi útvonalon nőtt a forgalom, csupán ennek mértéke marad el a nyugat-balkánitól.

Ami az általános tendenciákat illeti, Észak-Afrika irányából folyamatosan növekvő migrációs nyomásra számíthatunk, ugyanis szinte a teljes afrikai földrészt súlyos élelmezési válság sújtja – fogalmaz a Migrációkutató Intézet elemzése.

A klímaváltozás által kiváltott aszályok, a Covid-járvány negatív járulékos hatásai következtében a turizmus szinte teljesen visszaesett, valamint Afrikában az online tanítást csak korlátozott körben tudták megszervezni, ezért a pandémia alatt a közoktatásból kiesett leánygyermekek jelentős részét korábban házasították ki.

Így a földrész demográfiai növekedésének felgyorsulása várható, illetve az iskolapadból kikerült, csellengő fiatalok a dzsihadista toborzók dolgát is megkönnyítették, ami a helyi konfliktusok felerősödését eredményezte. 

Az ukrajnai háborút kísérő gabonahiány emellett további élelmiszerár-növekedéshez vezetett. 

Afrikai migránsok

Az Afrikai Unió becslései alapján 280 millió fő számára nem biztosított elegendő élelem, és emiatt milliók hagyták el a lakóhelyüket. A kontinensen belüli belső migráción felül Észak-Afrikából is egyre többen próbálkoznak Európába eljutni – írja a Migrációkutató Intézet elemzője, Dobó Géza.  

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója ehhez kapcsolódva fejtette ki a Magyar Nemzetnek, hogy az olaszországi politikai változások következtében 

az olaszok blokkolják az Afrikából tengeren érkező illegális migránsok útját, így az embercsempészek őket a Balkánon át kezdték el az európai uniós országokba szállítani. Ennek köszönhetően déli határainknál is egyre több afrikai migráns jelenik meg.

A kutatóintézet elemzője kitér arra is, hogy a tálibok uralta Afganisztánból, az egyenlőtlenül fejlődő, továbbra is növekvő népességszámú és a klímaváltozás negatív hatásaival sújtott indiai szubkontinens államaiból is előreláthatólag folyamatosan érkezik majd az utánpótlás a nyugat-balkáni útvonalon keresztül.

A túlnépesedésen felül a globális felmelegedés miatti tengerszint-növekedés következtében egy Világbank-tanulmány szerint évente 3,5 millióan közvetlen árvízfenyegetésnek vannak kitéve a Bengáli-öböl partján fekvő Bangladesben, a Gangesz és más bővizű, óceánjáró hajók által is hajózható méretű folyók torkolatainak vidékén. A távoli Bangladesből is sokan nekivágnak a balkáni útvonalon keresztül az Európa gazdagabbik részébe vezető útnak, de a némileg közelebbi kiindulópontokról, a továbbra is harcok által sújtott Szíriából, Iránból és Törökországból is folyamatos az utánpótlás. 

A 2022-es szeptemberi Frontex-adatok szerint a nyugat-balkáni útvonalra Afganisztánból, Szíriából és Törökországból érkeztek a legtöbben.

A nyugat-balkáni útvonal

A nyugat-balkáni útvonal távolról sem egyetlen, egységes csapásból áll, szögezi le a Migrációkutató Intézet elemzője. A Törökországon keresztül érkezők egyik lehetősége, hogy Görögország szárazföldi részén folytatják útjukat, azonban keletebbre, Bulgárián át is vezet oldalág. Észak-Macedónián, Albánián, Montenegrón, Koszovón keresztül – illetve ezeknek az útvonalaknak számtalan egyéb kombinációján át – többnyire Szerbia a következő állomás észak felé. 

Északon Magyarországon, esetleg keletebbre, Románián át vezet az út.

Emellett nyugati irányba, Bosznia-Hercegovinán keresztül is próbálkozhatnak Horvátországon, majd Szlovénián keresztül Nyugat-Európába, Észak-Európába, vagy a délnyugat-európai célországok valamelyikébe jutni az illegális bevándorlók. A schengeni övezetbe jutást némileg kecsegtetővé teszi, hogy Szlovénia megkezdte műszaki határzárjának lebontását. Azonban más eszközökkel, például hőkamerákkal, drónokkal a szlovén határrendészek is folytatják a schengeni határ védelmét. 

Forrás:Magyar Nemzet, Borítókép: Elfogott illegális migránsok (Fotó: Police.hu)