3,9 milliárd forintért csinálhat meg egy újabb vasúti építést az osztrák Swietelsky, miközben volt olyan magyar pályázó, amelyik 2,9 milliárd forintért is megcsinálta volna. De a második legjobb ajánlat is magyar volt, mindkettőt kizárták azonban a közbeszerzésből. Közben a sok ezer embernek munkát adó magyar V-Híd Zrt-t kizárták az összes vasúti közbeszerzésből, holott nincs még semmilyen bírósági ítélet ellenük. Ahogy azt megírtuk, a választást követően a vasúti beruházásokat a két osztrák cégóriás, a Swietelsky és a Strabag uralja, a magyar cégek kárára. A Swietelsky már korábban is két esetben is úgy lett győztes, hogy a magyar cég egymilliárd forinttal olcsóbban vállalta volna a vasútfelújítási munkát. Eközben augusztusban a munkanélküliségi ráta tíz éves rekordot döntött, 4,7 százalékkal.

Korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy a kormányváltást követően a Strabag és a Swietelsky egyre több lehetőségek kap a Vitézy Dávid-féle Közlekedési és Beruházási Minisztériumtól. Ezek a projektek a hazai út- és vasútépítés projektjei, amelyet a magyar szereplők kárára szereznek meg az osztrákok. 

• A Swietelsky megkapta az Almásfüzitő–Komárom közötti vasúti vonalszakasz átépítését 36 328 648 144 forintért.
• A Strabag pedig a Magyar Közúttól is kapott részeket egy nagy uniós közbeszerzésből, de több vidéki helyszínen is hozzájutott aszfaltozási munkákhoz.

Október 7-én, néhány nappal ezelőtt, újabb közbeszerzést nyert el az osztrák cég hivatalosan a MÁV-tól. A szerződés tárgya “A 100 számú Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony vasútvonal, Városliget elágazás – Kőbánya-Teher szakasza ~ 2,5 km hosszúságú, villamosított, kétvágányú vasútvonal felújítása.” 

Ezzel az osztrák Swietelsky egy újabb 3,9 milliárd forintos megbízáshoz jutott hozzá. Ráadásul ez a vasúti felújítás is kiemelt fontosságú, hiszen ahogy az a leírásból kiderült, “az elővárosi és távolsági személyforgalom szempontjából is az ország egyik kiemelt fontosságú vonalszakasza, melyen a teherforgalom is számottevő.” 

A felújítás magában foglalja a felépítmény cseréjét földmunkás technológiával, valamint a vasúti terhet viselő acélszerkezetű műtárgy felújítását úgy, mint a vasúti terhet viselő vasbetonszerkezetű műtárgy felújítását is. A kivitelezésre 210 nap áll rendelkezésre a dokumentumok szerint. 

Ezt a közbeszerzést is komoly harc előzte meg a magyar és osztrák szereplők között.

• Egy magyar cég, a Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és 
  Iparvágányfenntartó Korlátolt Felelősségű Társaság 3,4 milliárd forintért, tehát 500 millió forinttal kevesebbért is megvalósította volna a beruházást. 
• A szintén magyar Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. pedig 1 milliárd forinttal kevesebbért, 2,9 milliárd forintért vállalta volna a beruházást. 
• A V-Híd Zrt 4,5 milliárd forintos, tehát 600 millió forinttal drágább ajánlatot tett, mint a győztes Swietelsky
• A győztes Swietelsky ajánlata pedig 3,9 milliárd forintra vonatkozott.

Az október 7-i osztrák győzelmet, egy komoly jogi hercehurca előzte meg. 

A MÁV ugyanis először itt is az 1 milliárd forinttal olcsóbban vállaló Homlok Kft-t hozta ki győztesnek. Hiszen ők tették a legolcsóbb ajánlatot, és a műszaki feltételeknek is mind megfeleltek. 

Azonban az osztrákok a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak, mivel szerintük a MÁV nem megfelelően járt el a nyertes Homlok Kft. egyes részköltségeinek elszámolása során a költségvetésben. A Közbeszerzési Döntőbizottság részben igazat adott az osztrák félnek és megsemmisítette a MÁV döntését, vagyis érvénytelennek minősítette a magyar szereplő legolcsóbb ajánlatát.

A Vasúttársaság aztán második bírálati körben a Swietelskynél 500 millió forinttal olcsóbb ajánlatot tevő szintén magyar Vasútépítők ajánlatát is érvénytelennek minősítette, az üzleti titok nem megfelelő tisztázására hivatkozással. Vagyis ezzel a második magyar szereplő is kiesett a versenyből, maradt az osztrák.

Így jutottunk el a néhány nappal ezelőtti Swietelsky győzelemhez, amely cég 1 milliárd, illetve félmilliárd forinttal drágában valósíthatja meg a magyar beruházást, mint a fenti két magyar cég. 

A V-Híd tiltólistára került, pedig nincs jogerős ítélet

De nem csak ők kerültek nehéz helyzetbe. Néhány napos hír, hogy a szintén magyar tulajdonban lévő és a fenti eljáráson is induló V-Híd Zrt-t egy több évvel ezelőtti cégfelvásárlási ügy és az Európai Számvevőszék megállapításai miatt kizárták minden folyamatban lévő vasúti közbeszerzésből. Holott jogerős ítélet még nincs. Ez pedig a cégcsoport többi vállalkozását is érinti. 

Ezzel azt a magyar vállalkozást zárták ki a közbeszerzésekből, amely az elmúlt évtizedben olyan beruházásokat valósított meg fennakadás és nagyobb problémák nélkül, mint a: 

• Dél-Balaton II. ütem – Szántód-Kőröshegy–Balatonszentgyörgy és Fonyód–Kaposvár
• Kelenföld–Százhalombatta vasútvonal teljes korszerűsítése.
• Püspökladány–Ebes és Ebes–Debrecen korszerűsítése.
• Kelenföld–Pusztaszabolcs térségének további fejlesztése, illetve az Érd–Érd alsó összekötő vágány.
• Budapest–Hatvan vonal.
• Szeged–Röszke vasútvonal újjáépítése.
•  Debrecen–Füzesabony térségének fejlesztése.
• Békéscsaba–Lőkösháza–országhatár.
• Budapest–Belgrád / Budapest–Kelebia vasútvonal.

A V-Híd közvetlenül 293 főnek, közvetve viszont több ezer főnek, vagyis több ezer családnak ad munkát Magyarországon.