Egyhangúlag fogadták el szeptember 12-én a BRICS vezetői a 140 pontos Újdelhi Deklarációt, amely az indiai elnökség egész éves munkájának politikai záródokumentuma. A nyilatkozat egyszerre foglalkozik a globális intézményrendszer reformjával, a kereskedelmi háborúkkal, a közel-keleti konfliktussal, a helyi valutás fizetésekkel, a BRICS fejlesztési bankjának erősítésével, a mesterséges intelligenciával és a digitális infrastruktúrával.

Egyhangúság egy egyre sokszínűbb szervezetben

A XVIII. BRICS-csúcstalálkozót szeptember 12–13-án rendezték Újdelhiben, az indiai elnökség „Building for Resilience, Innovation, Cooperation and Sustainability” – vagyis a reziliencia, innováció, együttműködés és fenntarthatóság – mottója alatt.

A deklaráció már az első napon megszületett, és valamennyi tagállam elfogadta. Ez önmagában sem mellékes egy olyan szervezetnél, amelyben Kína és India, Irán és az Egyesült Arab Emírségek, illetve egymástól nagyon eltérő gazdasági és külpolitikai érdekű államok próbálnak közös nevezőt találni.

Az indiai elnökség alatt több mint négyszáz miniszteri, szakértői, üzleti és társadalmi találkozót tartottak harminc indiai városban. A vezetői deklaráció tulajdonképpen ennek az egész folyamatnak a szűrője: azt mutatja meg, miből lett közös politikai álláspont, és mi maradt továbbra is technikai vagy szakértői munkafázisban.

A globális Dél nagyobb helyet követel az asztalnál

A dokumentum egyik legerősebb vezérmotívuma a globális intézményrendszer átalakításának határozott szándéka.

A BRICS szerint a jelenlegi nemzetközi intézmények már nem tükrözik megfelelően a világgazdaság és a népesség súlypontjainak átrendeződését. A deklaráció ezért nagyobb képviseletet követel a feltörekvő és fejlődő országoknak Afrikából, Ázsiából, Latin-Amerikából és a Karib-térségből.

A vezetők az ENSZ reformja mellett az IMF irányításának átalakítását is sürgetik. A dokumentum szerint az IMF kvóta- és szavazati rendszerének jobban kell tükröznie az országok tényleges világgazdasági súlyát, miközben a reform nem történhet a szegényebb fejlődő államok rovására.

Kína és Oroszország ismét megerősítette, hogy támogatja India és Brazília nagyobb szerepét az ENSZ-ben, beleértve a Biztonsági Tanácsot is.

Az egész fejezet mögött ugyanaz az alapgondolat áll: a BRICS nem az ENSZ, az IMF vagy a WTO felszámolását követeli, hanem azt, hogy ezekben a szervezetekben változzanak meg az erőviszonyok.

A vámháborúkkal szemben a WTO-t erősítenék

A vezetők „súlyos aggodalmukat” fejezik ki az egyoldalú vám- és nem vámjellegű intézkedések terjedése miatt, amelyek szerintük torzítják a kereskedelmet, növelik a bizonytalanságot és egy részük nincs összhangban a WTO szabályaival.

A BRICS ezzel szemben nyitott, átlátható, kiszámítható és diszkriminációmentes multilaterális kereskedelmi rendszert támogat, a WTO-val annak középpontjában, és a szervezet reformját sürgeti.

A BRICS tehát nem egyszerűen „Nyugat-ellenes alternatív kereskedelmi blokkot” akar építeni, hanem azt állítja, hogy a meglévő multilaterális szabályrendszert kell megvédeni az egyoldalú gazdasági kényszerrel szemben.

A nyilatkozat emellett támogatja a globális értékláncok ellenállóbbá tételét, a digitalizációt, az ipari kapacitások erősítését, valamint azt, hogy a fejlődő országok ne pusztán nyersanyagszállítóként kapcsolódjanak ezekbe a láncokba, hanem magasabb hozzáadott értékű termelést is ki tudjanak építeni.

Tovább épül a saját fizetési infrastruktúra

A deklaráció egyik legérdekesebb része a pénzügyi együttműködés. A szöveg továbbra sem jelent be közös BRICS-valutát, és nem hoz létre egyetlen központi BRICS-fizetési rendszert sem.

Ehelyett megerősíti a BRICS Payment Task Force munkáját, amely a határokon átnyúló fizetések gyakorlati problémáival foglalkozik. A cél olyan rendszerek kialakítása, amelyek gyorsabbak, olcsóbbak, hozzáférhetőbbek, hatékonyabbak, átláthatóbbak és biztonságosabbak.

Külön vizsgálják a nemzeti fizetési és pénzügyi üzenetküldő rendszerek határokon átnyúló interoperabilitását, vagyis azt, hogyan lehetne ezeket úgy összekapcsolni, hogy ne kelljen minden tranzakciónak ugyanazon külső infrastruktúrán keresztülmennie.

A deklaráció emellett támogatja a kereskedelmi és befektetési elszámolások helyi valutákban történő bővítését, ugyanakkor kifejezetten hozzáteszi: nincs minden ország számára egyetlen, univerzális megoldás.

Ez talán kevésbé látványos, mint egy „BRICS-valuta”, de sokkal reálisabb célkitűzés, hiszen az alapjai lényegében már épülnek.

A közös pénz létrehozása politikailag és monetárisan rendkívül bonyolult lenne. Az viszont, hogy egy kínai, indiai, brazil vagy emirátusoki bank kevesebb közvetítővel, közvetlenebbül és saját nemzeti pénzben tudjon elszámolni egy másik BRICS-országgal, már részben megoldott, és belátható időn belül megerősíthető intézkedés.

Érdekes az is, mi nincs benne a végleges vezetői szövegben: az év során tárgyalt CBDC-összekapcsolási lehetőségek nem kaptak külön, konkrét vezetői mandátumot. A deklaráció ennél tágabban, a fizetési és üzenetküldő infrastruktúrák interoperabilitásáról beszél.

Erősödik a BRICS saját fejlesztési bankja

A pénzügyi önállóság másik pillére az Új Fejlesztési Bank, az NDB.

A deklaráció támogatja a nagyobb forrásbevonást, új finanszírozási eszközöket és további helyi valutás hitelezést. A bank szerepét különösen az infrastruktúra, a tiszta energia, a közlekedés, a víz- és szennyvízrendszerek, a társadalmi infrastruktúra és a digitális összekapcsoltság finanszírozásában erősítenék.

A BRICS támogatja az NDB tagságának további bővítését is. Ez azért lényeges, mert a bankot egyre kevésbé a tagállamok saját fejlesztési intézményeként, és egyre inkább a globális Dél egyik alternatív multilaterális finanszírozási központjaként képzelik el.

Az NDB az első évtizedében mintegy 43 milliárd dollárnyi projektet hagyott jóvá; 2025 végén aktív portfóliója 115 projektből és körülbelül 35,6 milliárd dollárnyi finanszírozásból állt.

A deklaráció emellett továbbviszi a BRICS Multilateral Guarantees kezdeményezést, amely garanciákkal kívánja csökkenteni a fejlődő országok beruházásainak finanszírozási kockázatát, valamint erősítené a Contingent Reserve Arrangementet, vagyis a BRICS saját pénzügyi biztonsági hálóját is.

A digitális együttműködés felkerült a vezetői szintre

Az egész éves indiai elnökség egyik legmarkánsabb vonala a digitális együttműködés volt, és ebből sok elem ténylegesen bekerült a vezetői deklarációba.

A BRICS egy nyitott, biztonságos, stabil, hozzáférhető, békés és interoperábilis ICT-környezet mellett kötelezi el magát, ugyanakkor hangsúlyozza az állami szuverenitást és a nemzetbiztonsági szempontokat is.

A vezetők támogatják a nemzeti számítógépes vészhelyzeti reagáló központok, vagyis a CERT-ek közötti együttműködést, a közös kutatás-fejlesztést és a szakértői tapasztalatcserét.

Külön fejezet foglalkozik a kiberbűnözéssel, a rosszindulatú szoftverekkel, az adatbiztonsággal, a dezinformációval, a deepfake-ekkel és a digitális technológiákkal történő visszaélésekkel. A dokumentum globálisan interoperábilis közös szabályok és szabványok kialakítását is támogatja az ICT-ellátási láncok biztonságára.

A pénzügyi rendszerben ehhez kapcsolódik a BRICS Rapid Information Security Channel és a Fintech Working Group munkája, valamint a tagállami pénzügyi szektorok számára tervezett rendszeres közös kibervédelmi gyakorlat.

Külön figyelmet kapnak a határokon átnyúló digitális csalások is. A vezetők erősebb együttműködést sürgetnek a pénzügyi hírszerző egységek, rendőrségek, adó- és vámhatóságok, bankfelügyeletek, technológiai platformok és telekommunikációs szolgáltatók között.

Digitális közszolgáltatásokat is megosztanának

A deklaráció nem áll meg a kiberbiztonságnál.

Külön kiemeli a digitális közösségi infrastruktúra, vagyis a Digital Public Infrastructure jelentőségét. Ide tartozhatnak például az elektronikus személyazonosítási rendszerek, digitális fizetési platformok vagy állami szolgáltatási rendszerek.

A BRICS egy közös tudástár lehetőségét vizsgálja, amelyben a tagállamok megoszthatnák egymással saját megoldásaikat, és közös pilotprogramokat indíthatnának digitális közszolgáltatásokra.

Ez jól mutatja, hogyan próbálja India saját digitális államépítési tapasztalatait – például a tömeges elektronikus azonosítás és fizetési infrastruktúrák modelljét – BRICS-szinten is napirendre emelni.

A mesterséges intelligencia már önálló politikai terület

Az AI szintén egyértelmű vezetői mandátumot kapott.

A deklaráció szerint a mesterséges intelligencia jelentős gazdasági és társadalmi lehetőséget teremt, de az AI-erőforrásokhoz való hozzáférés, a biztonság, a megbízhatóság és az energiahatékonyság kérdését nemzetközi együttműködésben kell kezelni.

Külön hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia globális kormányzásában figyelembe kell venni a globális Dél érdekeit, és csökkenteni kell azt a veszélyt, hogy az AI-technológia és infrastruktúra néhány fejlett ország vagy vállalat kezében koncentrálódjon.

A vezetők hivatalosan vállalták a BRICS Leaders’ Statement on the Global Governance of Artificial Intelligence végrehajtását, vagyis az előző évi politikai állásfoglalásból immár folyamatossá tett BRICS-program lett.

A dokumentum emellett külön foglalkozik az AI pénzügyi alkalmazásával, szabványosításával, oktatási használatával és azzal a problémával is, hogy a mesterségesintelligencia-modellekben egyes országok kultúrája, történelme és tudása alulreprezentált vagy torzítva jelenhet meg.

Közel-Kelet: nehéz kompromisszum született

Talán a legmeglepőbb eredmény, hogy a közel-keleti háborúról szóló közös álláspont kialakítását is sikerült tető alá hozni.

A BRICS mély aggodalmát fejezi ki a folytamatos eszkaláció miatt, maximális önmérsékletet sürget, és minden felet arra kér, hogy kerülje a helyzet további súlyosbítását.

A dokumentum ragaszkodik az államok szuverenitásához, területi integritásához és a konfliktusok párbeszéd, konzultáció és diplomácia útján történő rendezéséhez.

Ennek jelentősége részben éppen a visszafogott megfogalmazásban rejlik.

A BRICS-ben ugyanis egyszerre ül az Egyesült Államokkal háborúban álló Irán és az amerikai biztonsági rendszerhez szorosan kapcsolódó Egyesült Arab Emírségek. Az, hogy ilyen körülmények között egyáltalán létrejött közös szöveg, a BRICS konszenzusos működésének egyik fontos próbája volt.

A deklaráció emellett támogatja a gázai rendezést és a palesztin államiságot, illetve hangsúlyozza Libanon szuverenitását is.

A terrorizmus ügyében is közös nevező született

A dokumentum keményen elítéli a 2025. április 22-i pahalgami terrortámadást, amelyben 26 ember vesztette életét.

A BRICS zéró toleranciát követel a terrorizmussal szemben, elutasítja a kettős mércét, és kimondja, hogy a terrorizmus nem kapcsolható valamely valláshoz, nemzethez vagy civilizációhoz.

Támogatja az ENSZ régóta tárgyalt átfogó nemzetközi terrorizmusellenes egyezményének mielőbbi elfogadását, és erősebb együttműködést sürget a terrorizmus finanszírozása, a biztonságos menedékhelyek és a határokon átnyúló terrorista hálózatok ellen.

Energiaátmenet, de nem a fosszilis energiahordozók azonnali kivezetésével

A deklaráció az energia- és klímapolitikában is jellegzetesen BRICS-álláspontot képvisel.

A vezetők igazságos, rendezett, méltányos és befogadó energiaátmenetet támogatnak, de egyértelműen kimondják, hogy a fosszilis energiahordozók továbbra is fontos szerepet fognak játszani, különösen a fejlődő országok energiabiztonságában.

A hangsúly a technológiai semlegességen, az országonként eltérő fejlődési utak elfogadásán és a „közös, de differenciált felelősség” elvén van. Emellett erősítenék az együttműködést a kritikus ásványok, az energiatárolás, az intelligens hálózatok és az energiarendszerek digitalizációja területén.

Ez fontos politikai különbség a nyugati klímapolitikai megközelítések egy részéhez képest: a BRICS az emissziócsökkentést nem választja el az iparosítás, az energiaszegénység felszámolása és a fejlődő országok energiaigényének kérdésétől.

Nem világkormány, hanem egyre vastagabb intézményi háló

Az Újdelhi Deklaráció legfontosabb tanulsága talán nem egyetlen látványos bejelentés.

Nem jött létre BRICS-valuta. Nincs közös központi bank. Nincs BRICS-NATO, és nem született egyetlen egységes külpolitika sem.

Helyette egyre sűrűbb intézményi rendszer épül.

Fizetési munkacsoport, NDB, tartalékmegállapodás, multilaterális garanciák, közös vámügyi műveletek, ICT-munkacsoport, CERT-együttműködés, fintech- és kiberbiztonsági fórumok, digitális infrastruktúrák, AI-együttműködés, kutatási adattárak, szabványosítási projektek és gazdasági stratégiák kapcsolódnak egymáshoz.

Ez kevésbé látványos, mint egy új valuta bejelentése, de hosszú távon valószínűleg fontosabb.

A BRICS ugyanis nem egyetlen nagy ugrással próbál alternatív rendszert létrehozni, hanem fokozatosan csökkenti azt a területet, ahol tagjai kizárólag külső intézményektől, szabványoktól vagy pénzügyi infrastruktúráktól függenek.

Újdelhi után Kína következik

India a 2026-os elnökség alatt tehát nemcsak új kezdeményezéseket indított, hanem jelentős részükhöz vezetői politikai jóváhagyást is szerzett.

A 140 pontos Újdelhi Deklaráció ebből a szempontból nem egy folyamat végét, hanem a következő szakasz munkaprogramját jelenti.

A fizetési rendszereknél most a technikai interoperabilitás kidolgozása következik; az NDB-nél a helyi valutás finanszírozás és a tagság további bővítése; az ICT-területen a közös szabványok, CERT-kapcsolatok és digitális infrastruktúra-projektek; míg az AI esetében pedig a tavaly elfogadott globális kormányzási elvek gyakorlati végrehajtása.

A deklaráció utolsó pontjában a tagállamok teljes támogatásukról biztosítják Kína 2027-es BRICS-elnökségét és a következő, XIX. csúcstalálkozót.