A világ országainak újra kell gondolniuk Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolataikat – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter. Peking szerint Washingtonnak újabb vámfenyegetések helyett tárgyalnia kellene. Mindeközben a két ország már Donald Trump és Hszi Csin-ping szeptemberre tervezett találkozójára készül. Kínai elemzők szerint az amerikai keménykedés részben éppen a közelgő csúcstalálkozó előtti alkupozíció építését szolgálhatja.

Bessent szerint fenntarthatatlan a kínai többlet

Scott Bessent azzal indokolta az újabb amerikai nyomásgyakorlást, hogy Kína kereskedelmi többlete megközelíti az 1,2 ezer milliárd dollárt, amit Washington szerint a világgazdaság hosszú távon nem tud fenntartható módon elviselni.

„A világ nem engedheti meg, hogy Kínának 1,2 ezer milliárd dolláros kereskedelmi többlete legyen. A világ többi részének újra kell gondolnia a Kínával folytatott kereskedelem feltételeit” – fogalmazott az amerikai pénzügyminiszter.

Bessent szerint Peking a kínai gazdaság belső lassulását egyre erőteljesebb exporttal igyekszik ellensúlyozni, miközben a gazdaságpolitika súlypontját inkább a belföldi fogyasztás növelésére kellene áthelyeznie.

Az amerikai pénzügyminiszter ezért azt szeretné elérni, hogy a G20 országai közösen lépjenek fel a globális kereskedelmi egyensúlytalanságok ellen. Ez lényegében azt jelentené, hogy Washington már nem kizárólag saját vámrendszerén keresztül próbálná fékezni a kínai exportot, hanem szélesebb nemzetközi koalíciót építene az ügyben.

Peking visszautasította az amerikai érvelést

A kínai külügyminisztérium még hétfőn reagált Bessent kijelentéseire. Kuo Csia-kun külügyi szóvivő leszögezte, hogy Kína nem törekszik szándékosan kereskedelmi többletre, és továbbra is ellenzi az egyoldalú vámintézkedéseket.

Peking álláspontja szerint az amerikai–kínai gazdasági kapcsolatok alapvetően kölcsönös előnyökön nyugszanak, Kína pedig saját nagy belső piacának további megnyitásával az Egyesült Államok és más országok vállalatai számára is lehetőségeket kínál.

A kínai külügy ugyanakkor feltűnően visszafogott hangot ütött meg. Nem fenyegetett közvetlen ellenlépésekkel, hanem arra szólította fel Washingtont, hogy a két ország vezetői között már kialakított politikai keretek alapján, „egyenlőség, kölcsönös tisztelet és kölcsönös előnyök” mentén rendezze a vitás kérdéseket.

Kemény üzenetek a Trump–Hszi találkozó előtt

Bessent kijelentése azért is figyelemre méltó, mert Washington és Peking közben egy Donald Trump és Hszi Csin-ping közötti szeptemberi találkozót készít elő.

A két nagyhatalom kapcsolata az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, de a vámháborút valójában csak ideiglenesen sikerült befagyasztani. A jelenlegi kereskedelmi tűzszünet sorsa továbbra is bizonytalan, miközben Washington újabb kínai termékek megadóztatását, technológiai korlátozásokat és más kereskedelmi intézkedéseket is mérlegel.

Az amerikai politika így egyszerre két, látszólag ellentétes irányban mozog: miközben Washington politikai megállapodást próbál elérni Pekinggel, folyamatosan újabb nyomásgyakorlási lehetőségeket keres.

A Bessent-féle kezdeményezés ráadásul túlmutatna a kétoldalú vámháborún. Ha Washington valóban megpróbálná rávenni a G20 más tagállamait a kínai importtal szembeni szigorításra, azzal nemzetközivé tenné az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktust.

Peking szerint Washington tárgyalási pozíciót épít

Szong Vej, a Kínai Népi Egyetem Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézetének kutatója szerint azonban az amerikai keménykedés jelentős része egyelőre inkább politikai jelzés, mint valódi gazdasági támadás.

A kínai szakértő az Observernek adott elemzésében arra számít, hogy Trump kormánya a novemberi félidős választások közeledtével további Kína-ellenes intézkedéseket jelenthet be, többek között a vámok, a csúcstechnológiai exportkorlátozások és a Tajvannak történő fegyvereladások területén.

Szong szerint Washington újabb, körülbelül 7 százalékos vámemeléseket is mérlegelhet. Ezek azonban szerinte éppen olyan mértékűek lennének, hogy Trump belföldön kemény Kína-politikát mutathasson fel, miközben ne okozzon kezelhetetlen károkat a két ország kereskedelmében.

A kínai elemző szerint ugyanis az Egyesült Államok és Kína gazdasága továbbra is olyan szorosan összekapcsolódik, hogy Washington legerősebb eszközei egyben saját gazdaságát is károsítják. Szong ezt a kínai mondással úgy jellemezte: „ezer ellenséget megölni, miközben nyolcszáz saját embert elveszítünk”.

A vámháború nem csak a kereskedelemről szól

A vita ráadásul már régen nem csupán a kereskedelmi mérlegről szól. Washington a vámokat, a technológiai exportkorlátozásokat, a pénzügyi szankciókat, a befektetési szabályokat és az ellátási láncok átalakítását egyetlen Kína-stratégia részeként kezeli.

Peking eközben saját piacainak, ipari láncainak és pénzügyi kapcsolatainak megerősítésével próbálja csökkenteni az amerikai nyomásgyakorlás hatékonyságát. Szong szerint ennek egyik legfontosabb eleme a nemzetközi pénzügyi rendszer fokozatos diverzifikálása, amely hosszabb távon az amerikai másodlagos szankciók erejét is gyengítheti.

A kínai elemző ugyanakkor nem számít teljes gazdasági szakításra. A két ország ugyan aligha tér vissza a korábbi stratégiai partnerséghez, de továbbra is érdekük lehet egy olyan kapcsolat fenntartása, amelyben a verseny mellett bizonyos területeken az együttműködés is megmarad.

Éppen ezért válik különösen fontossá a tervezett Trump–Hszi találkozó. Washington láthatóan úgy készül a tárgyalásokra, hogy előtte minél több alkueszközt helyez az asztalra – Peking pedig egyelőre azt üzeni: kész tárgyalni, de nem fogadja el, hogy az amerikai gazdasági problémákért Kínát tegyék felelőssé.