Jogászok szerint a kérdés immár az, hogy ki határozza meg e közös értékek konkrét tartalmát az Európai Unióban – írta az osztrák Exxpress.

Mint ismert, az Európai Unió Bírósága múlt héten elkaszálta a magyar gyermekvédelmi törvényt. Az ítélet azonban nem csupán Magyarország szempontjából jelentős: az osztrák sajtó szerint olyan jogértelmezési irányt vet fel, amely az egész Európai Unió működésére hatással lehet – írta a Magyar Nemzet.

Hozzátették, hogy a testület döntésében nem kizárólag konkrét uniós jogszabályokra hivatkozott, hanem az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére is, amely az unió alapértékeit 

– az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogokat – rögzíti.

Ez a lépés azonban számos jogász szerint új helyzetet teremt: a kérdés immár az, hogy ki határozza meg e közös értékek konkrét tartalmát – tette fel a kérdést az osztrák Exxpress.

Új szerepet kaphat így a bíróság

Mint írták, a döntés egyik legtöbbet vitatott eleme, hogy a bíróság a 2. cikket önálló jogi mérceként alkalmazta, nem csupán értelmezési segédelvként. Eddig az uniós joggyakorlatban ez a rendelkezés inkább háttérszabályként szolgált, amely más normák értelmezését segítette. Most azonban önállóan is megállapíthatóvá vált a megsértése.

Egyes jogtudósok szerint ez jelentős elmozdulás: ha egy általánosan megfogalmazott értékrendszer közvetlen jogi hivatkozási alappá válik, akkor annak tartalma szükségszerűen értelmezés kérdésévé válik – vagyis végső soron a bíróság hatáskörébe kerül – magyarázták.

Idézték a kritikusokat is, akik úgy vélik, hogy 

az ítélet közelebb viszi az uniós intézményrendszert ahhoz, hogy a bíróság ne pusztán jogértelmező, hanem ténylegesen jogalakító szerepet töltsön be.

Egy jogállamban a normák meghatározása hagyományosan a demokratikusan megválasztott törvényhozók feladata. Ha azonban a bíróság határozza meg az alapértékek konkrét jelentését, akkor elmosódhat a határ a jogalkotás és a jogértelmezés között – ismertették a cikkben.

Ennél a pontnál emlékeztettek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász nyilatkozatára is, aki a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, hogy 

az Európai Unió Bíróságának ítélete nem csupán jogi, hanem politikai kérdéseket is felvet.

Miközben Németországban vagy Franciaországban is szigorú szabályok védik a kiskorúakat, Brüsszel csak Magyarországgal szemben alkalmaz kőkemény szankciókat – hívta fel a figyelmet.

A bíróság ugyan megpróbált korlátot szabni saját hatáskörének azzal, hogy csak súlyos és tartós jogsértések esetén tartja alkalmazhatónak a 2. cikket, ám e küszöb meghatározása nem szerepel explicit módon a szerződésekben. Így annak tartalma és alkalmazása szintén a bíróság értelmezésétől függ – hangsúlyozták.

Szuverenitási kérdések is felmerülnek

A cikkben azt is kiemelték, hogy Európai Unió működésének alapelve, hogy csak azokon a területeken járhat el, amelyekre a tagállamok felhatalmazták. A gyermekvédelem és a családpolitika hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartozik.

A mostani döntés azonban azt a benyomást kelti, hogy az uniós jog – az értékekre hivatkozva – ezen a területen is érvényesülhet.

De a lap szerint 

az ítélet egy másik fontos következménye a nemzeti alkotmányos identitás helyzetének átalakulása lehet.

Az uniós szerződések ugyanis kimondják, hogy az EU köteles tiszteletben tartani a tagállamok alkotmányos sajátosságait. A mostani értelmezés azonban azt sugallja, hogy ez a védelem csak addig érvényes, amíg a nemzeti szabályozás összhangban áll az uniós értékekkel – azok értelmezését pedig a bíróság végzi – olvasható a Magyar Nemzetben.

Túlmutat az ügy Magyarországon

Összegzésként arra is kitértek, hogy bár ez az ügy közvetlenül Magyarországot érinti, a döntés következményei minden tagállamnak relevánsak lehetnek.

Az alapvető kérdés ugyanis nem kizárólag az adott törvény megítélése, hanem az, hogy ki határozza meg az Európai Unió működésének alapjait.

A vita így egyre inkább elvi síkra terelődik: az európai integráció jövője szempontjából kulcskérdés, hogy az uniós értékek értelmezése milyen mértékben marad politikai, illetve válik jogi – és ezen belül bírói – kérdéssé – tették fel a kérdést.1q