Az Ansage cikke1 szerint a magyarországi választás egy kiváló példája volt a függetlennek álcázott nemzetközi hálózatok információs beavatkozásának. Kiindulópontja az Európai Külügyi Szolgálat 2025 márciusában közzétett, külföldi információmanipulációval és beavatkozással foglalkozó FIMI-jelentése. Ennek egyik központi fogalma a “FIMI-jéghegy”, amely egy négy rétegből álló információs műveleti modell. Ez alapvetően az orosz szolgálatok kedvelt információs beavatkozási módszere, de a lap megállapítása szerint jól alkalmazható az úgynevezett független oknyomozó portálok működési mechanizmusának megismeréséhez is.
Az így lefolytatott információs tevékenységek az alábbi négy lépcsőből állnak:
- először a nyilvánosan, jól beazonosítható állami csatornákon, például a kormányfő közvetlen nyilatkozatában felmerül egy állítás,
- ezt követően az állami szervek vagy a közmédia szintjén jelenik meg az állítás,
- majd a formálisan független, de államilag finanszírozott média közvetítésével
- a látszólag független lapok által “alátámasztják” az állítást
A német portál szerint ugyanez a mintázat a magyar kampány egyik kulcstémája, az állítólagos – valójában nem létező – orosz beavatkozás kapcsán is megfigyelhető volt:
Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Radosław Sikorski külügyminiszter vontkozó megjegyzéseit a lengyel köztévé TVP nevű csatornája kapta fel, majd a VSquare nemzetközi csapata egy sor, látszólag független sajtóterméknek terítette azokat a titkosszolgálati információkat, például lehallgatási anyagokat, amelyek alkalmasnak tűntek arra, hogy a közvélemény előtt a magyar kormány és az orosz vezetés közti szoros kapcsolatot igazolják.
A VSQuare munkatársa az a Panyi Szabolcs is, akiről a Mandiner hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen azzal dicsekedett egy ismeretlen nőnek, hogy kapcsolatban van egy európai ország titkosszolgálatával, és közreműködött Szijjártó Péter lehallgatásában, majd azt is elárulta, hogy a Tisza Párt hatalomra kerülése esetén beleszólhat abba, hogy ki dolgozhat és ki nem a Külügyminisztériumban. Az utóbbit később tagadta, azt állítva, csak nagyképűsködött, de a titkosszolgálati kapcsolatot nem. 2
Az oknyomozó lap szerint tehát a “dezinformációs jéghegy harmadik és negyedik szintjén is a VSquare köré szerveződő nemzetközi oknyomozó hálózat áll, amelynek tagja
- a FRONTSTORY.PL,
- a Delfi Estonia,
- a The Insider
- és a Ján Kuciak Oknyomozó Központ,
- valamint értelemszerűen az összes olyan mainstream lap Európában, amelyek valamilyen módon együttműködésben állnak a fenti portálokkal. Magyarországon például a Telex, mint a VSquare és a Direkt36 partnere.
Ezeknek a felületeknek a publikációi a kampány utolsó szakaszában operatív szerepet játszottak az Orbán–Oroszország-narratíva nemzetközi felerősítésében. A cikk különösen a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetések közzétételét tekinti kulcselemnek. Értelmezése szerint a sajtóanyagok, a lengyel kormányzati reakciók, az állami médiás keretezés és az uniós intézményi figyelem egymást erősítő információs láncot alkottak.
Amennyiben ez igaz, úgy teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a VSquare-hálózat nem hagyományos szerkesztőségi együttműködésként, hanem transznacionális politikai-információs infrastruktúraként működik. Hétköznapi nyelven: egy ügynökkeltető hálózat, amelynek fedőtevékenysége az oknyomozó újságírás.
Minden szál ugyanoda fut a látszólag független hálózatban
Hogy mennyire hálózatosodott valójában az európai “független” oknyomozó újságírás, az jól látszik abból is, hogy milyen viszonyban vannak egymással az orosz beavatkozásról szóló sztorit fújó lapok.
A VSquare formálisan független oknyomozó platform, szervezeti központja azonban Varsóhoz kötődik: kiadója a lengyel Fundacja Reporterów, amelyhez a FRONTSTORY.PL is tartozik. A projekt indulását a National Endowment for Democracy (NED) támogatta, és a hálózat működése a későbbiekben is nemzetközi grantokra, alapítványi pénzekre és uniós programokra épült. Hivatalosan tehát egymástól független forrásokból szerzik bevételeiket. Papíron.
De a hálózat mégsem teljesen decentralizált, ugyanis van egy központi szervezete, az OCCRP, vagyis az Organized Crime and Corruption Reporting Project. Ez egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat, amely szervezett bűnözéssel, korrupcióval, pénzmosással, állami visszaélésekkel, dezinformációval és autoriter befolyási rendszerekkel foglalkozik. Az OCCRP több ország újságíróit, nonprofit médiumait és oknyomozó központjait összekötő globális infrastruktúra. Tagjai és partnerei adatbázisokat, kutatási eszközöket, szerkesztőségi támogatást, jogi hátteret és nemzetközi publikációs csatornákat kapnak és maga az OCCRP is finanszíroz projekteket. Felmerül tehát a kérdés, hogy ki finanszírozza az OCCRP-t?
A szervezet támogatói között az elmúlt években több nyugati kormányzati vagy kormányközeli donor is szerepelt. A szervezet saját tájékoztatása szerint kapott támogatást amerikai, brit, francia, svéd, dán, holland és európai uniós forrásokhoz kapcsolódó programoktól.3
Legfontosabb finanszírozóként a legfrissebb elérhető, 2024-es beszámoló szerint az akkor még Demokrata vezetés alatt álló Egyesült Államokból kapta a szervezet, 13,7 millió dollárral támogatta a balliberális kormányzat a szervezetet- az OCCRP tájékoztatása4 alapján jórészt a külföldi befolyási eszközként azonosított5 USAID-en keresztül. Az azt megelőző évben pedig 11,7 millió dollárral járultak hozzá a hálózat működéséhez.
A forintban több mint 4 milliárdnyi közpénz mellett bőven kapott a szervezet magánadományokat is. Mint az a kimutatásból látható, 2024-ben 7 millió dollárt, azt megelőzően pedig egészen megdöbbentő, 19,5 millió dollárt adtak össze a donorok. Utóbbi kapcsán kifejezetten érdekes, hogy a lengyel székhelyű hálózat infrastruktúráját ellátó OCCRP éppen a lengyel választások évében regisztrált rekordbevételt az adományozóktól. Ebben az évben a legnagyobb adományozók között volt
- a Soros-közeli Sigrid Rausing Trust, amely már a 2022-es külföldi kampányfinanszírozási botrányban is felbukkant,6
- a Soros György volt üzlettársa által alapított Oak Foundation,7
- a világ egyik leggazdagabb családjának alapítványa, a Rockefeller Brothers Foundation,
- valamint a magyarországi ellenzék 2022-es kampányát finanszírozó NED két alprogramja is.8
Minden korábbinál szélesebb hálózat rajzolódik ki a magyar választást befolyásoló csoport mögött
A NED felbukkanása egyébként egy, az Ansage által feltérképezettnél szélesebb hálózatot sejtet, ugyanis National Endowment for Democracy kapcsolatba hozható az Action for Democracyval (AfD), amelytől milliárdokat kaptak baloldali szervezetek 2022-ben.9 Az AfD ugyanis nemcsak a 2022-es magyarországi ellenzéket támogatta, felbukkant Lengyelországban is. Ráadsául megjelenésüket követően az általuk támogatott hálózat szereplői éppen ugyanazt a forgatókönyvet valósították meg, mint a VSquare-hálózat tagjai 2026-ban Magyarországon.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint, amelyet aztán a Tényellenőr dolgozott fel részletesen,10 a lengyel botrány középpontjában két, eddig szinte ismeretlen Facebook-oldal áll, amelyek a választás első fordulója előtti hetekben minden más politikai szereplőnél nagyobb összegért hirdettek politikai tartalmakat Lengyelországban. A hirdetett tartalmak a jobboldali jelöltet támadták, miközben a kormánypárti jelöltet méltatták.
A cikk szerint, a művelet mögött az Akcja Demokracja nevű civil szervezet aktivistái, valamint a bécsi székhelyű Estratos Digital GmbH állhattak. Utóbbi szervezet Magyarországon is ismert, hiszen elődje, a DatAdat GmbH volt az a cég, amelyen keresztül több milliárd forint külföldi támogatás érkezett a baloldal hátországába. Több mint 3 milliárd forintot az Action for Democracy juttatott Magyarországra.
A botrány lengyel főszereplője az Akcja Demokracja, amelynek a 2023-as beszámolójából kiderül, hogy a két legfontosabb támogatója a Soros György-féle Open Society Foundation és az Action for Democracy nevezetű kampánydonor szervezet, amely- mint már említettük- a magyar ellenzék kampányát támogatta 2022-ben az Egyesült Államokból.
Az Action for Democracy beszámolójából az is kiderül, hogy nem az Akcja Demokracja volt az egyetlen politikai tevékenységet végző civil szervezet Lengyelországban, amelyet Korányiék támogattak. 2023-ban összesen 14 szervezetet támogatott az Action for Democracy Lengyelországban, mindösszesen 1 millió 12 ezer dollár (aktuális árfolyamon számítva 358 millió forint) értékben.
A 14 szervezet -hazánkhoz hasonlóan – a legváltozatosabb módon támogatta a Donald Tusk vezette koalíció kampányát, elsődleges céljuk pedig a mozgósítás volt. Ez a 14 szervezet a legváltozatosabb területeket ölelte fel, az LMBTQ-jogvédelemtől a migráción át a geopolitikai elemzőközponton át a női egyenjogúsági szervezetig mindenféle csoportosulás megtalálható soraikban.
A konklúzió ezért egyértelmű: a VSquare, a FRONTSTORY.PL, a The Insider, a Delfi Estonia és a Ján Kuciak Oknyomozó Központ egy olyan információs hálózat részeként terítette az Orbán-kormány ellenes propagandát, amelynek csápjai a nemzetközi globalista hálózatok a magyarországi baloldalt finanszírozó leágazásáig érnek. Magyar Pétert tehát egy olyan hálózat segítette kormányfői székbe, amely a globalista baloldal győzelme érdekében egyszer már beavatkozott a magyarországi választásokba. Ehhez most egy olyan információs infrastruktúrát hoztak létre, amely nem nyílt állami propaganda formájában működik, hanem látszólag független újságírásként jelenik meg, miközben politikai hatása egy választási kampányban közvetlenül mérhetővé válik.
