Kína felgyorsítja a mesterséges intelligencia és a pilóta nélküli technológiák beépítését fegyveres erőibe. Hszi Csin-ping kínai elnök július végén külön is felszólította a hadsereget az intelligens, hálózatba kapcsolt és autonóm katonai rendszerek fejlesztésére, miközben Peking a Népi Felszabadító Hadsereg 2027-es centenáriumára újabb modernizációs mérföldköveket akar elérni.

Nem egyszerűen több drónról van szó

A kínai védelmi modernizáció célja jóval túlmutat azon, hogy mesterséges intelligenciát építsenek egy-egy fegyverrendszerbe.

Hszi Csin-ping megfogalmazása szerint fokozni kell a pilóta nélküli intelligens technológiák katonai alkalmazását, tovább kell fejleszteni a hálózati információs rendszereket, és fokozatosan létre kell hozni egy „intelligens katonai rendszert”.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a felderítő műholdak, drónok, radarok és más érzékelők által összegyűjtött hatalmas adatmennyiséget AI-rendszerek elemzik, majd segítik a parancsnokokat a célpontok azonosításában, a veszélyek értékelésében és a megfelelő fegyverrendszer kiválasztásában.

Az AI szerepet kaphat pilóta nélküli repülőgépek és hajók irányításában, elektronikai hadviselésben, logisztikában, felderítésben és katonai döntéstámogatásban is.

Kína évek óta erre készül

Az irány nem új. Peking már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a következő nagy katonai technológiai ugrást nem feltétlenül egy új harckocsi vagy vadászgép jelenti, hanem a meglévő fegyverrendszereket összekapcsoló információs és mesterséges intelligencia-hálózat.

Hszi Csin-ping 2024-ben arról beszélt a Népi Felszabadító Hadsereg képviselőinek, hogy össze kell kapcsolni a mesterséges intelligencia fejlesztését, a kibertérben működő képességeket és a pilóta nélküli harci rendszereket.

A kínai katonai gondolkodásban ezért az informatizált hadviselés után egyre gyakrabban jelenik meg az „intelligens hadviselés” koncepciója: az az elképzelés, hogy a döntési ciklus felgyorsítása önmagában stratégiai előnyt jelenthet.

A cél egyszerű: hamarabb észlelni az ellenfelet, gyorsabban megérteni a helyzetet, és előbb meghozni a döntést, mint ő.

Ez már nem tudományos fantasztikum

A katonai AI fejlesztése természetesen nem kizárólag kínai jelenség. A Project Maven programot már 2017-ben elindította az Egyesült Államok. Ennek keretében gépi látással és mesterséges intelligenciával elemezték a drónokról és más érzékelőkről érkező képeket. Az eredeti cél az volt, hogy az algoritmusok automatikusan felismerjék a katonai szempontból érdekes objektumokat a hatalmas mennyiségű felvételen.

Az AI katonai alkalmazása azonban idén januárban került minden korábbinál inkább a figyelem középpontjába, amikor az amerikai különleges erők január 3-án Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt. A műveletben több mint 150 katonai repülőgép, hírszerzési eszközök és különleges műveleti egységek vettek részt.

Később a Wall Street Journal, majd más amerikai lapok arról számoltak be, hogy az Anthropic Claude mesterségesintelligencia-modelljét is használták a művelet során, mégpedig a Palantir katonai rendszereivel összekapcsolva. A Washington Post forrása szerint a Claude és a Palantir technológiája már az akció előkészítésében is szerepet kapott.

A pontos feladatokat titkosították, ezért nem lehet azt állítani, hogy az AI „tervezte meg Maduro elfogását”. Annyi azonban megabiztosan állítható, hogy mesterséges intelligenciát integráltak egy valódi, nagy jelentőségű katonai műveletbe.

A Palantir rendszere a katonai döntési lánc része

A történet azért fontos, mert jól mutatja, merre tart a modern hadviselés.

A Palantir Maven Smart Systemje különböző hírszerzési és katonai adatforrásokat kapcsol össze, AI segítségével támogatja az elemzést, a célpontok felismerését és a döntéshozatalt, és már több amerikai haderőnemnél használják. A Pentagon 2024-ben 480 millió dolláros szerződést kötött a rendszer fejlesztésére.

Az Egyesült Államok idén pedig már hivatalosan is az „AI-first” haderő kialakítását tűzte ki célul. A Pentagon januári stratégiája előírja, hogy a mesterséges intelligenciát közvetlenül építsék be a hadműveleti tervezésbe, a katonai gyakorlatokba és a harcászati eljárások kialakításába. Májusban pedig nyolc vezető technológiai céggel kötöttek megállapodást fejlett AI-modellek titkos katonai hálózatokra telepítéséről.

Peking nem akar lemaradni

Ebben a környezetben érthető, miért sürgeti Kína saját katonai AI-rendszereinek fejlesztését.

Peking számára különösen fontos lehet a mesterséges intelligencia a Tajvan körüli tengeri és légi tér folyamatos megfigyelésében, az amerikai és szövetséges erők követésében, valamint a nagy hatótávolságú rakéta-, drón- és haditengerészeti rendszerek összehangolásában.

A technológia azonban ugyanúgy használható védelemre is: például tömeges dróntámadások automatikus felismerésére vagy légvédelmi rendszerek koordinálására.