Miközben Washingtonban elsősorban a DeepSeekhez hasonló kínai technológiai vállalatok gyors előretörése miatt aggódnak, egy új kutatás szerint Kína valódi ereje jóval mélyebben, az egyetemekből, kutatóintézetekből és vállalatokból álló innovációs rendszerben rejlik. A Fortune által ismertetett vizsgálat csaknem 14 millió kínai szabadalmat elemzett, és meglepő eredményre jutott: a stratégiai technológiák fejlesztésében a kínai felsőoktatás szerepe többszöröse az amerikainak.
Nyolcszor nagyobb egyetemi szerep
A Harvard Business School professzora, Josh Lerner és kutatótársai 14 olyan technológiai területet vizsgáltak, amelyeket az Egyesült Államok saját nemzetbiztonsága és gazdasági versenyképessége szempontjából kritikusnak tekint.
Ezek közé tartozik többek között a mesterséges intelligencia, a fejlett számítástechnika, az űrtechnológia és a hiperszonikus rendszerek fejlesztése. Az eredmények szerint a kínai egyetemekhez köthető a kínai találmányok több mint egynegyede ezeken a területeken. Az Egyesült Államokban az egyetemek részesedése mindössze 3,3 százalék.
Vagyis a kínai felsőoktatási intézmények szerepe arányaiban nagyjából nyolcszor akkora.
A kutatókat is meglepte az eredmény. Arra számítottak, hogy Kína technológiai rendszere az amerikaihoz hasonlóan néhány nagyvállalat – például a Huawei, az Alibaba vagy a Tencent – köré szerveződik. Ehelyett egy sokkal szélesebb rendszer rajzolódott ki.
A DeepSeek csak a jéghegy csúcsa
A DeepSeek látványos felemelkedése az elmúlt időszakban az amerikai–kínai technológiai verseny egyik szimbólumává vált. Mellette a Moonshot AI, a Zhipu AI és más kínai fejlesztők is egyre közelebb kerültek az amerikai élmezőnyhöz.
A kutatás szerint azonban ezeknek a vállalatoknak a sikere nem elszigetelt jelenség.
Kína hosszú éveken keresztül hatalmas összegeket fordított kutatás-fejlesztésre, egyetemekre, laboratóriumokra, technológiai vállalatokra és ipari beszállítói hálózatokra. Most pedig egyre több jel utal arra, hogy ezek a beruházások technológiai eredményekké érnek.
Lerner szerint éppen a DeepSeek megjelenése mutatta meg, hogy a kínai kutatási ráfordítás már nem pusztán szabadalmi statisztikákban jelenik meg, hanem globálisan versenyképes termékeket is létrehoz.
Már nem csak a szabadalmak száma nő
Kínát sokáig azzal kritizálták, hogy rendkívül nagy számú szabadalmat jegyez be, ám ezek jelentős része kevés valódi technológiai újdonságot tartalmaz. A mostani kutatás szerint ez a kép is változik.
A szabadalmak újdonságát és tudományos jelentőségét vizsgáló mutatók alapján a kínai kritikus technológiai szabadalmak minősége gyorsan közelít az amerikai szinthez, bizonyos területeken pedig már meg is előzte azt.
Különösen látványos az úgynevezett diszruptív találmányok arányának növekedése. Az ilyen szabadalmak nem egyszerűen továbbfejlesztik a meglévő technológiákat, hanem új fejlődési irányt nyithatnak.
Az 1990-es évek elején ezek aránya Kínában még nem érte el a 2 százalékot. 2022-re már 16 százalékra emelkedett, miközben az amerikai érték mintegy 20 százalék körül alakult.
Amerika közben éppen a kutatásokon spórol
A Fortune szerint a verseny szempontjából különösen érdekes, hogy az Egyesült Államokban közben egyre nagyobb bizonytalanság övezi a szövetségi kutatásfinanszírozást.
A Trump-adminisztráció 2025 óta több kutatási program támogatását csökkentette vagy függesztette fel. A lap szerint az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet és a Nemzeti Tudományos Alap esetében a kieső vagy befagyasztott finanszírozás meghaladta a hárommilliárd dollárt.
Ennek hatása azonban nem holnap fog megjelenni. Lerner arra figyelmeztetett, hogy a kutatási rendszer meggyengülésének következményei gyakran csak évekkel vagy akár évtizedekkel később válnak láthatóvá.
Azok a laboratóriumok, doktoranduszok és alapkutatási programok, amelyek ma nem kapnak finanszírozást, olyan technológiákat érinthetnek, amelyekre csak tíz vagy húsz év múlva épülne egy új iparág.
Az amerikai előny azért még nem tűnt el
A kínai számok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy Peking már átvette volna a technológiai vezetést. Wang Dan, az Eurasia Group Kínával foglalkozó elemzője szerint a kínai egyetemi szabadalmak kereskedelmi hasznosítása továbbra is gyenge pont, és a kínai intézmények jóval kevesebb nemzetközi szabadalmat jegyeznek be.
Az Egyesült Államok közben továbbra is olyan vállalatokra támaszkodhat, mint az Nvidia, a Google, a Microsoft vagy más technológiai óriások, amelyek kutatás-fejlesztési kapacitása önmagában is hatalmas. A különbség inkább abban van, hogy Kínát egyre kevésbé lehet néhány nagy technológiai vállalattal azonosítani.
Nem elég néhány kínai céget megállítani
Ez lehet a kutatás legfontosabb üzenete Washington számára. Az Egyesült Államok az elmúlt években exportkorlátozásokkal, szankciókkal és technológiai tilalmakkal próbálta lassítani több vezető kínai vállalat fejlődését.
Csakhogy ha Kína technológiai erejének alapját egyetemek, állami kutatóintézetek, nagyvállalatok, beszállítók, startupok és innovatív kis- és középvállalatok több tízezres hálózata adja, akkor néhány kiemelt cég korlátozása önmagában nem feltétlenül elegendő.
A rendszer egyszerűen új szereplőket termel ki. A DeepSeek ezért ebből a szempontból nem maga a történet, hanem annak egyik első, világszerte látványossá vált eredménye.
Egy új Szputnyik-pillanat?
A Fortune által idézett adatok szerint Kína kutatás-fejlesztési kiadásai 2024-ben mintegy 1,03 billió dollárt, az Egyesült Államoké pedig körülbelül 1,01 billió dollárt értek el.
Ha ez a tendencia tartós marad, akkor az amerikai–kínai technológiai verseny következő szakasza már nem egyszerűen arról szól majd, hogy melyik ország készíti el a jobb AI-modellt vagy a gyorsabb processzort.
Sokkal inkább arról, melyik ország rendelkezik azzal a kutatási és ipari háttérrel, amely folyamatosan képes újabb és újabb áttöréseket létrehozni. A Fortune szerint tehát nem a DeepSeek megjelenése, hanem ez Amerika valódi „Szputnyik-pillanata”.
