Huszonnyolc dokumentummal, új biztonsági és technológiai kezdeményezésekkel, a fejlesztési bank előkészítésének felgyorsításával és látványos nagyhatalmi találkozókkal zárult a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozójának első napja. A felszólalások alapján az SCO egyre kevésbé akar pusztán politikai konzultációs fórum maradni: saját pénzügyi, technológiai, biztonsági és infrastrukturális intézményrendszert próbál felépíteni.

Huszonöt éves az SCO – és már nem csak politikai klub

A kirgiz fővárosban szeptember 1-jén megtartott államfői tanácskozás végén 28 dokumentumot fogadtak el, köztük a szervezet fennállásának 25. évfordulójáról szóló Biskeki Nyilatkozatot és az SCO alapokmányának módosítását.

A döntések már önmagukban jelzik, milyen irányban próbál fejlődni a szervezet. Megállapodás született az SCO Univerzális Biztonsági Központjának működéséről, a kábítószer-ellenes együttműködés megerősítéséről, valamint egy 2026 és 2028 közötti nemzetközi információbiztonsági programról.

Emellett külön koncepció készült regionális adatközpontok, számítási kapacitások és mesterségesintelligencia-infrastruktúra fejlesztésére, AI-együttműködési memorandumot fogadtak el, és 2030-ig szóló zöldtechnológiai, logisztikai és energetikai programokról is döntöttek.

Az SCO tehát egyre kevésbé egyszerű diplomáciai fórumként, és egyre inkább saját intézményi ökoszisztémaként próbál működni.

A nagy terv továbbra is az SCO Fejlesztési Bank

Az egyik legfontosabb kérdés ugyanakkor továbbra is nyitva maradt. Az SCO saját fejlesztési bankját Biskekben még nem hozták létre, bár a politikai szándék egyértelmű.

A bank felállításáról már a 2025-ös tiencsini csúcstalálkozón döntés született, most azonban továbbra is a működési modellről, a finanszírozásról és a központ helyszínéről folyik az egyeztetés.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy a pénzintézetnek a lehető legfüggetlenebbnek kell lennie azoktól a pénzügyi rendszerektől, amelyeket gazdasági nyomásgyakorlásra használnak. Putyin szerint Oroszország és az SCO-tagállamok közötti elszámolások több mint 98 százaléka már most is nemzeti valutákban történik.

Kirgizisztán Biskeket ajánlotta a bank székhelyéül, de Kazahsztán is jelezte érdeklődését.

A kezdeményezés jelentősége messze túlmutat egy újabb regionális pénzintézet létrehozásán. Ha az SCO valóban saját fejlesztési finanszírozási mechanizmust hoz létre, az a dollártól és a nyugati pénzügyi intézményektől kevésbé függő eurázsiai gazdasági infrastruktúra újabb elemévé válhat.

Hszi: száz közös kutatási projekt és húsz gigawatt zöldenergia

Hszi Csin-ping kínai elnök beszédében elsősorban a technológiai és gazdasági együttműködést helyezte előtérbe.

Kína nemzetközi mesterségesintelligencia-alkalmazási együttműködési központot hozna létre az SCO-országok számára, és három éven belül száz közös tudományos és technológiai projekt elindítását tervezi.

Peking emellett az SCO-tagokkal közösen 10 gigawatt új naperőmű- és 10 gigawatt szélerőmű-kapacitás létrehozását támogatná, miközben fejlesztené a transzkaszpi közlekedési folyosót és a kikötői együttműködést is.

Hszi szerint az SCO-nak a biztonsági együttműködésben is tovább kell lépnie, és mielőbb működésbe kell állítani az új közös biztonsági struktúrákat.

Az SCO+ találkozón a kínai elnök már szélesebb geopolitikai keretbe helyezte a szervezet szerepét. „Egyenlő és rendezett multipolaritásról”, az ENSZ megerősítéséről és a Globális Dél nagyobb nemzetközi szerepéről beszélt.

Modi három szóban foglalta össze India álláspontját

Narendra Modi indiai miniszterelnök három pillért emelt ki: biztonság, összekapcsoltság és lehetőség.

Modi különösen keményen beszélt a terrorizmusról. Szerinte nem lehetnek kettős mércék, fel kell számolni a terrorizmus finanszírozását, toborzását és radikalizációs hálózatait, és nem fogadható el, hogy egyes államok politikai eszközként használják a terrorizmust.

India ugyanakkor a gazdasági összekapcsoltság támogatását is feltételekhez kötötte. Modi szerint minden infrastrukturális és kereskedelmi projektnek tiszteletben kell tartania az államok szuverenitását és területi integritását.

Ez egyben burkolt utalás volt India régi fenntartásaira a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosóval kapcsolatban.

Az indiai kormányfő a közel-keleti konfliktusokról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy az energiaárak, a tengeri kereskedelem és az ellátási láncok zavarai miatt a válságok költségeit végső soron nagyrészt a Globális Dél országai viselik.

Putyin és Modi: „el kell jutni a háború végéig”

A csúcstalálkozót számos kétoldalú egyeztetés is kísérte. Modi már augusztus 31-én külön tárgyalt Putyinnal, és nyilvánosan azt mondta az orosz elnöknek, hogy „a végtelen háborútól el kell jutni a háború végéig”, mert minden újabb harccal töltött nap veszteség az egész emberiség széámára. Putyin erre azt válaszolta, hogy Oroszország ezen az úton halad.

A találkozó jól mutatta India kettős pozícióját: Újdelhi továbbra is szoros gazdasági és politikai kapcsolatot ápol Moszkvával, ugyanakkor egyre nyíltabban sürgeti az ukrajnai háború politikai lezárását.

Putyin emellett Hszi Csin-pinggel és Maszúd Pezeskján iráni elnökkel is tárgyalt.

Irán kérdése is bekerült a csúcs középpontjába

Az iráni elnök jelenléte különösen nagy jelentőséget kapott az Egyesült Államok és Irán közötti újabb katonai feszültség miatt. Pezeskján kijelentette, hogy Teherán kész visszatérni a júniusi amerikai–iráni ideiglenes megállapodásban vállalt kötelezettségeihez, ha Washington ugyanezt megteszi.

Az SCO+ ülésen ugyanakkor keményen bírálta az Egyesült Államok és Izrael katonai akcióit. Azt a kérdést is felvetette, hogyan bízhatnak az államok a nemzetközi nukleáris ellenőrzési rendszerben, ha még a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztosítékai alatt álló létesítmények is katonai célponttá válhatnak.

A Biskeki Nyilatkozat összefoglalói alapján az SCO közösen is elutasította az Irán elleni katonai támadásokat és az egyoldalú kényszerítő intézkedéseket.

Kirgizisztán nem csak házigazda volt

Szadir Zsaparov kirgiz elnök saját javaslatokkal is igyekezett alakítani az SCO napirendjét.

Sürgette az Univerzális Biztonsági Központ mielőbbi működésbe állítását, és Biskekben helyezné el annak transznacionális szervezett bűnözéssel foglalkozó részlegét. Emellett a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútvonal fejlesztését és az SCO Fejlesztési Bank felállításának felgyorsítását szorgalmazta.

Zsaparov ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a multipoláris világrendnek nem valamely másik államcsoport ellenében, hanem minden ország javára kell létrejönnie, és az SCO-nak el kell kerülnie a blokklogikát.

Lukasenka az SCO összekapcsoltsága mellett

Alekszandr Lukasenka belarusz elnök beszéde talán a leginkább rendszerszintű megközelítést vázolta fel. Az általa felrajzolt modellben az SCO saját fejlesztési bankkal, nemzeti valutákra épülő elszámolásokkal, közös digitális térrel, AI-együttműködéssel és új eurázsiai biztonsági struktúrával rendelkezne.

Lukasenka szerint a szervezetnek szorosabb kapcsolatokat kell kiépítenie az Eurázsiai Gazdasági Unióval, a FÁK-kal, az ASEAN-nal, az Afrikai Unióval és a BRICS-szel is. Nem véletlen, hogy a Biskekben elfogadott dokumentumok között már szerepel az SCO és az Afrikai Unió Bizottsága közötti együttműködési memorandum is.

Nem egy blokk, hanem közös intézményrendszer

A biskeki csúcs egyik legfontosabb tanulsága, hogy az SCO-t nem lehet egyszerűen valamiféle „keleti NATO-ként” vagy nyugatellenes tömbként leírni.

A résztvevő államok érdekei sok kérdésben jelentősen eltérnek. India és Kína között továbbra is vannak stratégiai ellentétek, India és Pakisztán között mély biztonsági konfliktusok húzódnak, Közép-Ázsia országai pedig saját mozgásterüket igyekeznek bővíteni Oroszország és Kína között.

Mégis kirajzolódik egy közös irány.

Kína technológiát és infrastruktúrát, Oroszország pénzügyi szuverenitást, India biztonságot és szuverenitásalapú összekapcsoltságot, Kirgizisztán intézményépítést, Belarusz pedig az eurázsiai szervezetek hálózatba kapcsolását hangsúlyozza.

A közös nevező tehát nem feltétlenül egy egységes geopolitikai blokk kialakítása, hanem egy olyan párhuzamos intézményi rendszer fokozatos felépítése, amelyben a tagállamok kevesebb területen függnek a nyugati pénzügyi, technológiai és biztonsági infrastruktúrától.

A biskeki csúcstalálkozó alapján éppen ez lehet az SCO következő időszakának legfontosabb története.