Soha nem látott magasságba emelkedtek az üzemanyagárak Németországban, ami egyre komolyabb terhet jelent az autósoknak. A berlini kormány ezért már különböző lehetőségeket vizsgál arra, hogyan lehetne enyhíteni a lakosság kiadásait.

Az E10-es benzin ára a hét elején országos átlagban 2,286 euróra, vagyis mintegy 835 forintra emelkedett literenként. A dízelért 2,412 eurót, nagyjából 859 forintot kellett fizetni. A friss adatok szerint ugyan valamivel alacsonyabb árak is előfordultak, de a német üzemanyagárak továbbra is a korábbi rekord közelében vannak.

Friedrich Merz kancellár jelezte: a kormány rövid időn belül olyan intézkedéseket készít elő, amelyek csökkenthetik a lakosság terheit. A konkrét megoldásról egyelőre nincs végleges döntés.

Árplafonnal fékeznék a drágulást

Az egyik felmerült lehetőség az üzemanyagárak maximálása. Európában már működnek hasonló rendszerek.

Luxemburgban például az állam határozza meg a maximális üzemanyagárat, amely fölé a benzinkutak nem mehetnek. Az országban emellett 2026 második felére további, literenként ötcentes adócsökkentést is bevezettek bizonyos árszint felett.

A német ellenzéki SPD egy Belgiumban alkalmazotthoz hasonló modellt támogatna. Ebben az esetben a maximális fogyasztói árat az olaj világpiaci ára, a finomítás, a szállítás és az értékesítés költségei, valamint az adók alapján határoznák meg.

Belgiumban jelenleg szintén hatósági felső ár van érvényben az üzemanyagokra.

Az olajcégek extraprofitja is célkeresztbe kerülhet

Az SPD másik javaslata az úgynevezett extraprofitadó bevezetése. A párt szerint az olajipari vállalatok a válságos piaci helyzetben kiugró nyereséget érhetnek el, ezért az ezen felüli profitot meg lehetne adóztatni.

A kezdeményezés támogatói azt szeretnék, ha a többletbevételt közvetlenül a lakosság támogatására fordítanák.

Az elképzelés azonban vitatott. Az olajipari vállalatokat képviselő En2x szerint az üzemanyagok magas ára elsősorban az állami terhekből fakad. A szervezet állítása szerint a dízel végső árának több mint felét, a benzin árának pedig mintegy 60 százalékát különböző adók, a szén-dioxid-költségek, a bioüzemanyagokra vonatkozó előírások és az áfa teszik ki.

Az iparági szervezet szerint az árplafon és az extraprofitadó visszafoghatja a beruházásokat, és ronthatja Németország versenyképességét.

Közvetlen pénzt is adhatnának a rászorulóknak

Katharina Reiche gazdasági miniszter egy másik megoldást támogat: a közvetlen kifizetési mechanizmust, vagyis a DAM-rendszert.

Ennek lényege, hogy ne minden autós kapjon általános támogatást, hanem azok részesüljenek közvetlen pénzügyi segítségben, akik jövedelmi helyzetük miatt nagyobb terhet viselnek.

A rendszerhez szükséges technikai háttér részben már rendelkezésre áll a német adóazonosító-rendszerben. Az országos bevezetést azonban megnehezíti, hogy jelenleg az adófizetőknek csak mintegy 19 százalékánál van bankszámlaszám is nyilvántartva.

Nem először próbálnák enyhíteni az árakat

A német kormány korábban is avatkozott már be az üzemanyagárak miatt. Május eleje és június vége között csökkentették a benzin és a dízel energiaadóját. A támogatás a szövetségi költségvetésnek mintegy 1,6 milliárd eurójába került, ezért egy hasonló intézkedés újbóli bevezetése jelenleg kevéssé valószínű.

Április 1-jétől emellett a benzinkutak naponta csak egyszer, délben emelhetik az áraikat. A szabály célja az volt, hogy kiszámíthatóbbá tegye a piacot, és mérsékelje az autósokra nehezedő terheket, a szakértők szerint azonban eddig nem hozott érdemi árcsökkenést.

Berlin előtt így több lehetőség is fekszik, de arról még nincs döntés, melyiket választják. Az biztos, hogy a rekordközeli üzemanyagárak már Németországban is olyan problémává váltak, amelyre a kormány kénytelen konkrét választ keresni.