Egyre komolyabb feszültségek terhelik Washington és Kijev kapcsolatát. Az amerikai műholdas kommunikációs rendszer korlátozásai ukrán katonai műveleteket zavartak meg, és Volodimir Zelenszkij szerint az Egyesült Államok fontos hírszerzési figyelmeztetéseket is visszatartott. Donald Trump az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítását sürgeti, mire az ukrán elnök Londonban keresett további támogatást.

Az október 13-ról 14-re virradó éjszakán váratlan korlátozások jelentek meg az ukrán hadsereg által használt Starlink műholdas kommunikációs rendszerben. Szerhij Beszkresztnov, Volodimir Zelenszkij védelmi technológiákért felelős tanácsadója szerint a katonai célokra alkalmazott Starshield terminálok kapcsolata megszakadt, amikor a készülékek 160 kilométer/óránál nagyobb sebességgel mozogtak.

A változtatás előzetes figyelmeztetés nélkül történt, és több ukrán katonai művelet meghiúsulásához vezetett. A délkeleti fronton harcoló 7. gyorsreagálású hadtest arról számolt be, hogy egyes eszközöknél már 110–120 kilométer/órás sebességnél is 10–20 másodperces kapcsolatkimaradások jelentkeztek.

A korlátozások különösen a nagyobb sebességű elfogódrónok, a közepes hatótávolságú csapásmérő eszközök és bizonyos logisztikai műveletek működését nehezítették meg. A hagyományos frontkommunikáció ugyanakkor nem állt le teljes egészében.

Trump állhat a háttérben?

Az ukrán vezetésben felmerült a gyanú, hogy a korlátozások összefügghetnek a Washingtonnal kiéleződött politikai konfliktussal.

Az amerikai kormány az elmúlt napokban többször felszólította Kijevet az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítására. Donald Trump szerint ezek a csapások hozzájárulnak a nemzetközi üzemanyagpiaci feszültségekhez, miközben Washington az orosz dízelre vonatkozó szankciók ideiglenes enyhítésével próbálja mérsékelni az árnyomást.

Az ukrán kormányzat ugyanakkor úgy véli, hogy az orosz energiaipari létesítmények elleni támadások Moszkva háborús finanszírozási képességeit gyengítik.

Elon Musk, a SpaceX vezetője a korlátozásokkal kapcsolatban közölte, hogy a katonai Starshield rendszer használati feltételeiről az amerikai hadsereg, végső soron pedig az Egyesült Államok elnöke dönt. A kereskedelmi Starlink és a katonai Starshield azonban eltérő szolgáltatások, ezért a felelősségi viszonyok sem teljesen azonosak.

Az amerikai kormány nem erősítette meg, hogy politikai nyomásgyakorlás céljából elrendelte volna a változtatásokat. A korlátozások konkrét okát egyelőre tehát nem sikerült tisztázni.

Október 14-én este Mihajlo Fedorov volt ukrán védelmi miniszter már arról számolt be, hogy 160 kilométer/órás sebességig helyreáll a kapcsolat, ugyanakkor a Starshield magasabb sebességekre vonatkozó korlátozásainak teljes megszüntetését is szükségesnek nevezte.

Figyelmeztetés nélkül érkeztek az orosz rakéták

A műholdas kommunikáció problémáival párhuzamosan az amerikai hírszerzési támogatás körül is bizonytalanság alakult ki.

Zelenszkij szerint Ukrajna az elmúlt napokban nem kapta meg a megszokott előzetes figyelmeztetéseket egyes orosz ballisztikusrakéta-indításokról. Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy Washington korábban kilátásba helyezte bizonyos hírszerzési adatok visszatartását, amennyiben Kijev folytatja az orosz finomítók támadását.

A helyzet különösen érzékeny, mivel az orosz hadsereg október 14-én ismét nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre ukrán energetikai létesítmények ellen. A csapások következtében mintegy 600 ezer ember maradt áram nélkül, és több energetikai létesítmény is megsérült.

Az ukrán vezetés szerint a megfelelő korai figyelmeztetések hiánya a légvédelem működését és a polgári lakosság védelmét egyaránt nehezítheti.

Az Európai Bizottság október 14-én közölte, hogy nincs tudomása az amerikai–ukrán hírszerzési együttműködés teljes leállásáról. Mark Rutte NATO-főtitkár szintén jelezte, hogy nem lát erre utaló bizonyítékot. Donald Trump ugyancsak azt állította, hogy az Egyesült Államok továbbra is megoszt hírszerzési információkat Ukrajnával.

Így vélelmezhető, hogy szelektív korlátozásokról vagy technikai problémákról, esetleg több tényező együttes hatásáról van szó.

London újabb légvédelmi támogatást ígért

Ebben a helyzetben utazott október 14-én Londonba Volodimir Zelenszkij, ahol Andy Burnham brit miniszterelnökkel és III. Károly királlyal is találkozott.

A brit kormányfő megerősítette, hogy London továbbra is támogatja Ukrajnát, és kész további katonai, pénzügyi, valamint diplomáciai segítséget nyújtani. Nagy-Britannia 45 millió font értékű légvédelmirakéta-csomagot jelentett be, amelyből 10 millió fontnyi szállítást előrehoznak.

A támogatás elsősorban könnyű, többcélú LMM-rakétákat, más néven Martleteket jelent, amelyeket Ukrajna a gyorsabb orosz támadódrónok ellen is alkalmazhat.

London korábban már 1,6 milliárd fontot különített el több mint ötezer ilyen rakéta négy éven belüli leszállítására.

Burnham további Oroszország elleni szankciók kidolgozását is kezdeményezte, és jelezte, hogy az európai partnerekkel együttműködve növelni kívánják az Ukrajnának nyújtott támogatást.

A brit miniszterelnök ugyanakkor Washingtonnal sem kívánja tovább élezni a konfliktust. Nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy igyekszik helyreállítani Trump és Zelenszkij kapcsolatát, mert az amerikai szerepvállalás továbbra is alapvető jelentőségű Ukrajna számára.

Pótolhatja Európa az amerikai segítséget?

A londoni látogatás az európai védelmi képességek korlátaira is ráirányította a figyelmet.

Nagy-Britannia rendelkezik jelentős hírszerzési és műholdas képességekkel, ezek azonban szorosan összekapcsolódnak az Egyesült Államokkal, különösen az úgynevezett Öt Szem hírszerzési együttműködés keretében.

Az Európai Unió eközben saját műholdas kommunikációs rendszereinek fejlesztésén dolgozik. Az Európai Bizottság október 14-én megerősítette, hogy egyeztetéseket folytat Ukrajna teljesebb bekapcsolásáról a tagállami műholdas kapacitásokat összefogó GOVSATCOM-rendszerbe.

Ez hosszabb távon mérsékelheti az amerikai technológiától való függőséget, de az európai műholdas szolgáltatások és hírszerzési képességek jelenleg nem helyettesítik automatikusan a Starshield katonai funkcióit vagy az amerikai felderítési információkat.