🇪🇺🌐🇭🇺”Az Európai Bizottság a 2025-ös jogállamiságról szóló jelentés előkészítésének részeként a közelmúltban „célzott konzultációt” indított a jogállamisággal kapcsolatos fejleményekről.‼️

Az ebben való részvétel lehetősége – a megszokott módon – az NGO-k, a nemzetközi szervezetek, az uniós ügynökségek, valamint a bírói szövetségek, a civil társadalom és „más érdekelt felek” számára áll nyitva.

Brüsszel meggyőződése, hogy az így kapott információk segíteni fogják abban, hogy értékelje a jogállamisági jelentés legutóbbi (2024. július) közzététele óta a tagállamokban bekövetkezett fejleményeket a jogállamiság terén. A Bizottság közleményében egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy „a jogállamiság-jelentés korábbi kiadásaihoz az érdekelt felekkel folytatott célzott éves konzultációk értékes, horizontális és országspecifikus információkkal szolgáltak”.

A tisztánlátás végett érdemes röviden felidézni, hogy hazánkkal összefüggésben – többek között – mely Soros-szervezetek vettek részt az elmúlt két jogállamisági jelentést megelőző konzultációs eljárásban.

A 2023. évi jogállamisági jelentés előzetes célzott konzultációjában közreműködött:

• az Amnesty International Hungary;
• a Magyar Helsinki Bizottság;
• az Eötvös Károly Intézet;
• a Háttér Térsaság;
• a K-Monitor;
• az Ökotárs;
• a Political Capital;
• a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ);
• valamint a Transparency International Hungary.

Míg a 2024-es jogállamisági jelentéssel összefüggésben közzétett hivatalos névsorban megtalálható:

• az Amnesty International Hungary;
• a Magyar Helsinki Bizottság;
• az Eötvös Károly Intézet;
• a Háttér Társaság;
• a Human Rights Watch Hungary;
• a K-Monitor;
• az Ökotárs;
• a Political Capital;
• és végül, de nem utolsó sorban a Transparency International Hungary.

Olvasóinknak joggal tűnhet fel a két lista közötti kísérteties hasonlóság. Ebben az esetben azonban korántsem hibáról van szó, hanem éppen ellenkezőleg, valóban évről-évre szinte ugyanazok az entitások vesznek részt a Bizottsággal előzetesen lefolytatott egyeztető-tanácsadó eljárásban.

És hogy mi a közös ezekben a szervezetekben?
Mindegyiküket (beleértve a nemzetközi anyaszervezeteiket is) kivétel nélkül hatalmas összegekkel finanszírozza Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa (Open Society Foundations – OSF), és számos alkalommal bebizonyosodott már, hogy működésük kizárólag egyetlen célt szolgál: az abszolút értékeket felszámolni törekvő progresszív eszmerendszerekkel szembenálló, nemzeti-konzervatív magyar kormány delegitimálását, illetve hiteltelenítését, úgy a hazai, mint a nemzetközi térben.

Mindemellett azt is érdemes megemlíteni, hogy a konzultáció során az „érdekeltek” kérhetik a névtelenséget, így minden bizonnyal a fenti listán szereplő neveken túlmenően, számos további, hazánkban tevékenységet kifejtő Soros-szervezet élhetett a részvétel lehetőségével az elmúlt években.

Ami a 2024. évi jogállamisági jelentést illeti, a Bizottság tájékoztatása szerint a célzott konzultáció során mintegy 250 általános jellegű és országspecifikus hozzászólás érkezett a különféle tagállami és európai civil szervezetektől, uniós ügynökségektől, európai hálózatoktól stb., amelyek a testület álláspontja szerint, „hasznos adalékként szolgáltak az egyes országok helyzetének tényszerű elemzéséhez”.

Brüsszel értékelésében minden bizonnyal ilyen „tényszerű” megállapítás lehet az, hogy Magyarországon „a bírák elleni lejárató kampányok” folynak a médiában, vagy hogy hazánkban „az újságírók és a független médiaorgánumok koordináltnak tűnő lejárató és delegitimációs kampányokkal néznek szembe” – csak hogy néhány konkrét példát említsünk a legutóbbi jelentés számos politikai tartalmú, igazolhatóan valótlan észrevételei közül.

Ugyanakkor a Soros-szervezetek elfogult véleményeinek kritika nélküli átvételén, és ehhez (is) kapcsolódóan a jogállamisági jelentéseket övező hitelességi deficiten sem lehet igazán meglepődni azon tények ismeretében, hogy az elmúlt években a munkát az amerikai spekuláns elkötelezett híve, Vera Jourová, valamint az a Didier Reynders irányította, aki a 2023. évi jelentés ismertetése során „őszinte” aggódását fejezte ki az egyes tagállamokban uralkodó korrupció miatt, miközben a korábbi biztossal szemben napjainkban pénzmosás alapos gyanúja miatt zajlik nyomozás.

Visszatérve a frissen meghirdetett, 2025. évi jogállamisági jelentést érintő célzott konzultációra, az abban való résztvevők köre a múlt tapasztalataiból kiindulva, szinte teljes pontossággal előre meghatározható. Minden valószínűség szerint, újfent a Magyarországon tevékenységet kifejtő Soros-szervezetek fogják tollba mondani a szuverenista magyar kormánnyal szembeni alaptalan vádakat, amelyeket az újonnan felálló Bizottság – a megalakulását megelőző folyamatokból és dinamikákból, valamint a testület többségi személyi összetételéből levezethetően – elődjéhez hűen, várhatóan kritika nélkül fog akceptálni.

Mindez egyrészt előrevetíti a jelentés tartalmát, egyúttal pedig ismételten felhívja a figyelmet ennek a brüsszeli eszköznek a vegytiszta politikai nyomásgyakorlási jellegére.