A CIA fokozta a toborzást Oroszország és Kína ellen – írta William Burns egy véleménycikkében

A hírszerző ügynökség fokozta a toborzást Oroszország és Kína ellen – írta William Burns egy véleménycikkében

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója elismerte, hogy országa már nem élvez vitathatatlan fölényt a világpolitikában.

A Foreign Affairs magazinban kedden megjelent cikkében William Burns elismerte, hogy Kína növekvő katonai és gazdasági ereje, Oroszország hajlandósága katonai erő alkalmazására Ukrajnában, valamint az önálló külpolitikát folytató regionális hatalmak növekvő száma mind “egy olyan világot eredményezett, amit az intenzív stratégiai verseny jellemez, melyben az Egyesült Államok már nem élvez vitathatatlan elsőbbséget”. 

Mivel az amerikai hatalom több kihívással néz szembe, mint a hidegháború vége óta bármikor, a CIA fokozta toborzási erőfeszítéseit Oroszországban, és új “missziós központot” nyitott, amely kizárólag Kínára összpontosít – fedte fel Burns.

A cikk nagy része az Ukrajnának nyújtott további katonai segély mellett kardoskodott, azzal érvelve – ahogyan más washingtoni tisztviselők is -, hogy Kijev elzárása a nyugati fegyverektől az “amerikai erőtlenség” üzenetét küldené Kínának, és ezzel Hszi Csin-ping elnököt Tajvan megtámadására ösztönözné.

Burns azt is állítja, hogy az Oroszországon belüli elégedetlenség “egyszeri toborzási lehetőséget teremtett a CIA számára”. 

Bár azonban az ügynökség a Telegram és X fiókjain keresztül próbált informátorokat toborozni, Burns nem részletezte, hogy milyen sikereket ért el.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a múlt héten megjegyezte, hogy 

“valakinek szólnia kellett volna a CIA-nak, hogy a VKontakte [közösségi médiahálózat] sokkal népszerűbb hazánkban, mint az X,” amelyet 2022-ben betiltottak Oroszországban.

“Bár Oroszország jelentheti a legközvetlenebb kihívást, Kína a nagyobb hosszú távú fenyegetés” – folytatta Burns, hozzátéve, hogy a CIA az elmúlt két évet azzal töltötte, hogy “átszervezte magát, hogy ezt a prioritást tükrözze”.

Az ügynökség megduplázta a költségvetésének Kínára fordított arányát, több mandarinul beszélőt vett fel, és versenybe szállt Pekinggel a befolyásért Latin-Amerikában, Afrikában és az Indo-csendes-óceáni térségben – mondta. 

🚨 2021-ben az ügynökség “egy új, kizárólag Kínára összpontosító missziós központot nyitott” – mondta, hozzátéve, hogy a központ az egyetlen a mintegy tucatnyi ilyen létesítmény közül, amely egyetlen országra összpontosít.

Ugyanakkor jelenlegi és volt hírszerzési tisztviselők tavaly azt mondták a Wall Street Journalnak, hogy a CIA nehezen tudott kínai forrásokat és informátorokat toborozni. 

Bár Burns dicsekedett a CIA latin-amerikai munkájával, a tisztviselők a lapnak elmondták, hogy a régióban dolgozó ügynököket rendszeresen megfigyelik kínai kollégáik. 

🔴 A CIA 2010-ben megsemmisítő csapást mért saját hírszerzési képességeire, amikor a kínai hatóságok elkezdték azonosítani, letartóztatni és állítólag ki is végezték az országban lévő CIA-ügynököket. ☠️

• A New York Times vizsgálata szerint a megölt vagy bebörtönzött kémek száma 20 volt, míg a Foreign Policy magazin azt állította, hogy 2010 és 2012 között legalább 30 ügynököt végeztek ki. ☠️

Amikor Burns tavaly elismerte, hogy a CIA ismét ügynököket működtet Kínában, a kínai külügyminisztérium azzal fenyegetőzött, hogy “minden szükséges intézkedést megtesz a nemzetbiztonság védelme érdekében”.

Szergej Nariskin

A CIA küzdelmei ellenére Burns orosz kollégája, Szergej Nariskin szeptemberben azt mondta az orosz “Nemzetvédelem” magazinnak, hogy 

Moszkva még mindig Washingtont tartja “legveszélyesebb és megalkuvást nem ismerő geopolitikai ellenfelének”.

A hónap elején az orosz médiának nyilatkozva Naryshkin arra figyelmeztetett, hogy 

az USA jelenleg orosz diákokat próbál toborozni, hogy “ötödik hadoszlopot” építsen Oroszországban a márciusi elnökválasztás előtt.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója