A NATO tovább erősíti katonai jelenlétét Romániában: Spanyolország hét F-18M Hornet vadászgépet telepít a Mihail Kogălniceanu légibázisra, ahonnan a gépek november végéig vesznek részt a szövetség megerősített légtérrendészeti missziójában. A Fekete-tenger térségében közben egyre gyakoribbá váltak az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó drónincidensek, ami növeli egy közvetlen NATO-orosz katonai incidens kockázatát is.

Spanyol vadászgépek érkeznek Romániába

A spanyol vezérkar július végén jelentette be, hogy mintegy kétszáz katonát és hét F–18M vadászgépet vezényel Romániába. A kontingenst egy A400M szállító- és légi utántöltő repülőgép támogatja, a bevetés későbbi szakaszában pedig három NH–90-es helikopter is csatlakozik hozzájuk. Utóbbiak egyik feladata kifejezetten a pilóta nélküli repülőeszközök elleni műveletek támogatása lesz.

A spanyol egység a NATO Enhanced Air Policing missziójában vesz részt. A szövetség hivatalosan védelmi feladatként határozza meg a műveletet, amelynek célja a NATO-légtér folyamatos megfigyelése és szükség esetén a berepülő légi célok elfogása.

Három drónt lőttek le három nap alatt

A román légvédelemre az utóbbi időben valóban egyre nagyobb nyomás nehezedik. Július 24. és 26. között három egymást követő napon lőttek le a román légteret megsértő drónokat F–16-os vadászgépek.

Május végén ennél is súlyosabb incidens történt. Egy drón berepült Románia légterébe és egy galaci lakóház tetejére zuhant, ahol tüzet okozott és két ember megsérült. A román védelmi minisztérium későbbi műszaki vizsgálata szerint egy orosz gyártmányú Geran–2 támadó drónról volt szó, mintegy harminc kilogrammos robbanófejjel.

A román hatóságok szerint az ukrán dunai kikötők elleni orosz támadások kezdete óta már több tucat alkalommal sértették meg drónok az ország légterét.

Keleti Őrszem a Fekete-tengerig

A romániai erősítés egy nagyobb NATO-programba illeszkedik. A szövetség 2025 szeptemberében indította el az Eastern Sentry – Keleti Őrszem – műveletet, miután egy nagyszabású orosz támadás idején 19 drón repült be Lengyelország légterébe, amelyek közül többet lengyel és szövetséges gépek lelőttek.

A program célja, hogy a NATO keleti szárnyának radarjait, légvédelmi rendszereit, repülőgépeit és más katonai eszközeit szorosabban összehangolja. A szövetség különösen az alacsonyan és kis radarkeresztmetszettel repülő drónok elleni védelem fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.

Románia júniusban egy amerikai Merops drónelhárító rendszert is integrált saját légvédelmi hálózatába, amelyet kifejezetten kis méretű, alacsonyan repülő célpontok észlelésére, követésére és semlegesítésére fejlesztettek.

Egyre kisebb a hibahatár

Románia földrajzi helyzete különösen érzékennyé teszi a térséget. Az ukrán Izmajil és Reni kikötői közvetlenül a román határ közelében fekszenek, miközben Oroszország rendszeresen támadja az ukrán dunai és fekete-tengeri infrastruktúrát.

Ezzel párhuzamosan a Mihail Kogălniceanu légibázis a NATO egyik legfontosabb délkelet-európai támaszpontjává válik, Románia pedig egyre hangsúlyosabb szerepet játszik a szövetség fekete-tengeri stratégiájában.

A katonai jelenlét növekedése önmagában nem jelenti azt, hogy a NATO és Oroszország közvetlen összecsapásra készülne. A drónok, vadászgépek és légvédelmi rendszerek egyre sűrűbb jelenléte azonban növeli egy téves azonosításból, navigációs hibából vagy félreértett katonai manőverből kialakuló incidens lehetőségét.

Különösen azért, mert a NATO és Oroszország közötti korábbi katonai és politikai kapcsolattartási mechanizmusok jelentős része a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború után megszűnt vagy minimálisra csökkent. A Fekete-tenger így a Baltikum mellett a NATO és Oroszország közötti katonai feszültség egyik legérzékenyebb térségévé vált.