2024.május 21.
Konstantin, András

A folyamatosan átváltozó Liz Truss

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
477ba309f8ce4d249835b47902af81f2

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A brit Konzervatív Párt új vezetőjévé és az Egyesült Királyság új miniszterelnökévé hétfőn megválasztott Liz Trusst semmiképp sem a vezetői erények jellemzik, ha végigfutunk karrierjén. Liberális, Thatcher-ellenes politikusból konzervatív lett, EU-pártiból brexitpárti, külügyminiszteri tevékenysége pedig leginkább a diplomáciai ügyetlenkedései miatt volt emlékezetes.

Mary Elizabeth Truss 1975-ben született Oxfordban, egy matematikaprofesszor és egy ápolónő lányaként látta meg a napvilágot. Skóciában, az észak-angliai Leedsben és Kanadában járt iskolába, mielőtt az oxfordi egyetem filozófia-politikatudományok-közgazdaságtan hármas szakára járt – számos korábbi brit miniszterelnök (Harold Wilson, Edward Heath, David Cameron) és ellenzéki vezető (William Hague, Ed Miliband) is ezen a szakon végezte tanulmányait, ahogyan Truss mostani kihívója, Rishi Sunak volt pénzügyminiszter is.

Pályája elején értékesítőként, közgazdászként és egy kutatóintézetben dolgozott.

Politikai karrierje a Liberális Demokraták ifjúsági szervezetében kezdődött, ám 1996-ban átpárolt a konzervatívokhoz.

Fiatal korában rossz véleménnyel volt Margaret Thatcherről, a konzervatívok egyik legnagyobb becsben tartott miniszterelnökéről, emellett a brit monarchia felbomlását és a marihuána-fogyasztás legalizálását is szorgalmazta.

Fiatal koromban szerettem felfedezni új gondolatokat, szerettem provokálni, ráadásul radikális baloldali neveltetésben részesültem

 – védekezett később.

Truss 2010 óta a nyugat-angliai Norfolk megye egyik választókerületének a parlamenti képviselője, korábban három miniszteri pozíciót is betöltött a Cameron-, a May- és a Johnson-kormányokban. Nem támogatta az Európai Unióból való távozást a 2016-os népszavazáson.

Nem akarom, hogy a lányaim olyan világban nőjenek fel, amelyben szükségük van vízumra, hogy Európában dolgozhassanak, vagy amelyben egy vállalkozás felvirágoztatását kereskedelmi korlátok akadályozzák

 – érvelt. Egy évvel később azonban megváltoztatta véleményét, mondván: „Azt hittem, hatalmas gazdasági problémákat okoz a brexit, de ezek nem következtek be, és már látom a vele járó lehetőségeket is”.

2019 szeptembere óta esélyegyenlőségi államtitkárként, tavaly szeptember óta pedig  külügyminiszterként tevékenykedett – Margaret Beckett után a második nő, aki betölti ezt a posztot. Ebben a pozícióban Boris Johnson kormányfő kemény Kína- és oroszellenes politikáját követte, sürgetve a mindkét országtól való gazdasági függőség csökkentését, az orosz–ukrán háború során pedig Nagy-Britannia lett Ukrajna egyik legfőbb támogatója.

Ez alatt az egy év alatt azonban számos kínos helyzetbe került.

Az orosz–ukrán háború kitörését megelőző moszkvai látogatásán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megkérdezte tőle, az Egyesült Királyság elismeri-e Oroszország fennhatóságát Voronyezs és Rosztov régiók felett, mire Truss azt válaszolta: soha nem fogja elismerni. A külügyminiszter szavait a tárgyaláson jelenlévő brit nagykövetnek kellett korrigálnia, hiszen Rosztov és Voronyezs nem ukrán területen, hanem az ukrán határ közelében, Oroszországban vannak. Hiányos földrajzi ismeretei miatt a BBC-nek adott tavaly decemberi interjú során is bajba került:

azt mondta, Nagy-Britannia a Fekete-tengeren (!) nyújt segítséget a balti államoknak.

A háború február 24-i kezdetét követő napokban Moszkva arra hivatkozva helyezte készenlétbe nukleáris arzenálját, hogy Liz Truss Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére azt mondta: nem látja akadályát annak, hogy brit önkéntesek harcoljanak az ukrán katonák oldalán. Konzervatív párti kollégái bírálták emiatt a külügyminisztert, kifejtve: a brit kormány engedélye nélkül a külföldi területen harcoló britek bűncselekményt követnek el.

Azt pedig már a napokban – kérdésre válaszolva – mondta rezzenéstelen arccal, hogy ha szükség lenne rá, „készen állok megtenni ezt”, vagyis kiadni az utasítást a brit atomfegyverek bevetésére.

Megbotránkozást okozott akkor is, amikor augusztus végén egy kérdésre azt válaszolta, „még nem dőlt el”, hogy Emmanuel Macron francia elnök Nagy-Britannia barátja vagy ellensége-e. Macron dühösen úgy reagált: „Ha a franciák és a britek nem tudják kimondani, hogy barátok-e vagy ellenségek, akkor problémáink lesznek”. Truss diplomáciai ügyetlenségét magának Boris Johnsonnak kellett korrigálnia, aki közölte: „Az Egyesült Királyság és Franciaország közötti kapcsolatoknak hatalmas a jelentősége. Régóta nagyon jó a viszonyunk, és ez ünneplésre ad okot. Emmanuellel pedig nagyon jó kapcsolatot ápoltam, s elmondhatom, nagy-nagy rajongója az országunknak”.

Liz Truss 2000-ben ment feleségül Hugh O’Leary könyvelőhöz, két lánygyermekük van. 2004–05 között megcsalta férjét egy konzervatív párti parlamenti képviselővel, emiatt többször is a kritikák kereszttűzébe került saját pártján belül.

Forrás:MagyarNemzet,Borítókép: a brit Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázó Liz Truss külügyminiszter beszél a párt utolsó vezetőválasztási összejövetelén a londoni Wembley Arénában 2022. augusztus 31-én (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek