A világ egyre instabilabbá válik, de Afrikában továbbra is vannak országok, amelyek a háborúk, puccsok, terrorfenyegetések és geopolitikai feszültségek árnyékában is a viszonylagos nyugalom szigeteinek számítanak. A Global Peace Index 2026 friss rangsora szerint Mauritius maradt Afrika legbékésebb országa, miközben a Száhel-övezet és Közép-Afrika több állama továbbra is a világ leginstabilabb térségei közé tartozik.
Romló világ
Az Institute for Economics & Peace által összeállított békeindex szerint a globális békesség szintje az elmúlt évben 0,7 százalékkal romlott, és ezzel már a tizenkettedik egymást követő évben mutatott visszaesést. A jelentés szerint 2025-ben több mint 181 ezer ember halt meg erőszakos konfliktusokban, miközben a kényszerűen elmenekülők száma továbbra is 117 millió fölött maradt.
A kép különösen aggasztó, mert a világban jelenleg 61 aktív, állami szereplőket is érintő konfliktust tartanak számon, ami a második világháború óta a legmagasabb szám. A GPI szerint a konfliktusok ma már nem elszigetelt válságokként működnek: a háborúk, a regionális instabilitás, a menekültáradatok, a fegyverkereskedelem és az illegális gazdasági hálózatok egyre inkább összekapcsolódnak.
Afrikai ellentmondás
Afrika helyzete különösen ellentmondásos. A kontinens egyes részei továbbra is terrorizmustól, felkelésektől, katonai hatalomátvételektől és állami gyengeségtől szenvednek, miközben más országok viszonylag stabil intézményi környezettel, alacsonyabb erőszakszinttel és korlátozottabb konfliktuskitettséggel rendelkeznek.
A Szaharától délre fekvő Afrika békességi mutatója 2026-ban enyhén, 0,2 százalékkal romlott. A régióban ma már a világ húsz legkevésbé békés országa közül nyolc található, ami jól mutatja, mennyire súlyos hatása van a Száhel-övezetben, Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és más válságövezetekben zajló fegyveres konfliktusoknak.
A top 10
A rangsor élén Mauritius áll, amely a globális listán is előkelő, 18. helyet szerzett. A szigetországot a GPI alapján a politikai stabilitás, a viszonylag erős intézményi háttér, az alacsony belső konfliktusszint és a kedvező közbiztonsági mutatók emelik ki a kontinens mezőnyéből.
A második helyre Egyenlítői-Guinea került, amely globálisan a 38. helyet foglalja el. Ez különösen érdekes eredmény, mert a GPI elsősorban a békességet, vagyis a fegyveres konfliktusok, az erőszak, a bűnözés és a militarizáltság szintjét méri, nem pedig a politikai szabadságjogok vagy a demokratikus minőség teljes spektrumát.
A harmadik helyen Botswana áll, amely régóta Afrika egyik legstabilabb államaként szerepel a nemzetközi összehasonlításokban. A top 10-ben emellett erősen képviselteti magát Nyugat-Afrika is: Gambia, Sierra Leone, Szenegál és Ghána egyaránt bekerült a kontinens legbékésebb országai közé.
A 2026-os afrikai lista így alakult:
- Mauritius – globális helyezés: 18., GPI-pontszám: 1,59
- Egyenlítői-Guinea – globális helyezés: 38., GPI-pontszám: 1,73
- Botswana – globális helyezés: 50., GPI-pontszám: 1,82
- Gambia – globális helyezés: 56., GPI-pontszám: 1,84
- Madagaszkár – globális helyezés: 59., GPI-pontszám: 1,85
- Namíbia – globális helyezés: 63., GPI-pontszám: 1,87
- Marokkó – globális helyezés: 65., GPI-pontszám: 1,89
- Sierra Leone – globális helyezés: 74., GPI-pontszám: 1,94
- Szenegál – globális helyezés: 75., GPI-pontszám: 1,94
- Ghána – globális helyezés: 76., GPI-pontszám: 1,94
Száheli árnyék
A viszonylag békés országok listája azonban nem feledteti, hogy Afrika biztonsági térképe továbbra is erősen töredezett. Thomas Morgan, az Institute for Economics & Peace vezető kutatója szerint a Száhel-övezetben ugyan 2025-ben először csökkent a terrorizmushoz köthető halálesetek száma, a régió még mindig a globális terrorhalálozások több mint feléért felel.
Morgan külön kiemelte a JNIM nevű dzsihadista ernyőszervezetet, amely szerinte egyes területeken már nem egyszerű felkelőcsoportként, hanem kvázi állami szereplőként működik: területeket tart ellenőrzés alatt, gazdasági blokádokat szervez, és városokat próbál üzemanyag- és ellátási nyomás alá helyezni, különösen Maliban.
Új kockázatok
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy az iráni háború tágabb geopolitikai következményei Afrikában is érezhetővé válhatnak. Morgan szerint a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a közel-keleti konfliktus mennyiben gyűrűzik tovább az afrikai biztonsági környezetbe, különösen az importfüggő, sérülékeny és politikailag instabil államokban.
A Száhel kapcsán Morgan bírálta azt a fordulatot is, amelynek során egyes országok a korábbi nyugati és ENSZ-es biztonsági együttműködések helyett egyre inkább Oroszország, illetve az Afrika Hadtest felé fordultak. Értékelése szerint ez a modell sok esetben inkább a rezsimek fennmaradására, mintsem a terrorizmus elleni hatékony fellépésre összpontosít.
Béke mint erőforrás
A lista végső tanulsága, hogy a béke Afrikában nem pusztán biztonságpolitikai kérdés, hanem gazdasági és társadalmi erőforrás is. Azok az országok, amelyek képesek fenntartani a közbiztonságot, korlátozni a belső konfliktusokat és megőrizni az intézményi stabilitást, jobb eséllyel vonzanak beruházásokat, turizmust és hosszabb távú fejlesztési programokat.
Miközben a kontinens több régióját fegyveres konfliktusok és állami törékenység sújtja, Mauritius, Botswana, Namíbia, Ghána vagy Szenegál példája azt mutatja, hogy Afrikában továbbra is vannak stabilitási pólusok. A 2026-os Global Peace Index alapján ezek az országok nemcsak saját térségükben számítanak kivételnek, hanem egy egyre nyugtalanabb világban is felértékelődnek.
