2024.június 25.
Vilmos, Viola, Vilma

Amerikai polip: bemutatjuk a guruló dollárok elosztóját

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
257b76f0af274eed8c705d8ee999a4da

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Az amerikai befolyásolási akciósorozat egyik kulcsfigurája az Action for Democracy nevű, tengerentúl alapított szervezet vezetője, Korányi Dávid. Cikksorozatunk következő részéből kiderül, miként válhatott egy fiatal MSZP-s parlamenti gyakornokból Bajnai Gordon szárnysegédje, majd a globális baloldali hálózat bizalmi embere, aki a hazai ellenzék külföldi támogatását szervezte a 2022-es választási kampányban.

  • Korányi Dávid külpolitikai területen kezdte a pályafutását, az MSZP-frakció gyakornoka volt, majd 2004-től Brüsszelben Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselő mellett szerzett tapasztalatokat.
  • Újabb szintlépést jelentett a 2009-es év, ekkor Bajnai Gordon miniszterelnök bizalmasaként államtitkári pozíciót kapott, együtt tárgyaltak New Yorkban Soros György amerikai spekulánssal, majd Washingtonban Joe Biden akkori amerikai alelnökkel.
  • A 2010-es választási bukás után Korányi vezetőképzésen vett részt Amerikában, majd globalista szervezeteknél dolgozott, tovább építve a kapcsolatrendszerét.
  • Korányi tíz éve együttműködik a Soros György által finanszírozott Európai Külkapcsolatok Tanácsával.
  • Az alapítók között bukkant fel Korányi a Bajnai Gordon nevével fémjelzett, azóta már megszűnt Együtt nevű pártban, 2013-ban.
  • Karácsony Gergely főpolgármester mellett 2019-ben városdiplomáciai főtanácsadói pozíciót kapott, amit New Yorkban tartózkodva jórészt a tengeren túli kapcsolatok kiterjesztésére használt.
  • Korány 2022 elején neves globalista személyiségekkel létrehozta az Action for Democracy nevű szervezetet, amely több mint hárommilliárd forintnak megfelelő dollárt folyósított a hazai baloldalnak.

Az amerikai befolyás magyarországi kiterjesztését feltáró cikksorozatunkban eddig bemutattuk a legfontosabb tengerentúli szervezeteket és személyeket, valamint a baloldal két hazai kulcsfiguráját, Bajnai Gordon volt miniszterelnököt és titokminiszterét, Ficsor Ádámot, a DatAdat cégcsoport vezetőit. A folytatásban egy újabb fontos emberről lesz szó, aki New Yorkban szervezi az amerikai pénzek becsatornázását a globális baloldali hálózat magyarországi szervezeteihez.

kep 139

Korányi Dávid és az Action for Democracy (A4D) 2022-es választásokat befolyásoló tevékenységére a magyar titkosszolgálatok munkája világított rá, amikor nyilvánosságra került a Nemzeti Információs Központ jelentése. A dokumentum alapján kijelenthető, hogy amerikai körök a választási eredmény befolyásolására tettek kísérletet, amiben Korányi Dávid volt a magyarországi összekötő, az A4D gyűjtötte be és folyósította a hazai baloldalnak a kampányra szánt több mint hárommilliárd forintnak megfelelő dollárt. Ahogy azt cikksorozatunk előző részében bemutattuk, Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök és egykori titokminisztere, Ficsor Ádám a 2010-es választási vereség után Amerikában, a Demokrata Párthoz kötődő globalista érdekcsoportokkal épített ki szoros kapcsolatot, és ez a hálózat folyamatosan dolgozik az Orbán-kormány megbuktatásán.

De hogyan lett Korányi az egyik legfontosabb láncszem ebben a gépezetben?

Az európai porondon

Korányi Dávid a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát 2006-ban, ám már ezt megelőzően a Magyar Szocialista Párt környékén tevékenykedett. 2002 és 2004 között az Országgyűlés európai ügyek bizottságában, illetve a külügyi bizottságban volt gyakornok. Nem sokkal később, a 2004-es európai parlamenti választások után Brüsszelben folytatta karrierjét, ahol Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő, delegációvezető asszisztense volt. 2009-ben, a következő EP-választáson Korányi már a szocialisták EP-listáján szerepelt, igaz, nem kapott befutó helyet.

A fiatal politikusnak innen kezdett felívelni igazán a karrierje: előbb Bajnai Gordon kormányának kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója lett, majd 2009 augusztusától ugyanezen területek felügyeletével bízták meg az akkori Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként.

Karrierjének fontos állomása volt, hogy 2009 szeptemberében elkísérte a volt kormányfőt az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára, amely után Bajnai társaságában Soros Györggyel is találkozhatott.

Korányinak erős pozíciója volt a Bajnai-kabinetben, amelyet az is mutat, hogy a miniszterelnök Washingtonba is magával vitte, 2009 decemberében. Ekkor Bajnai mások mellett tárgyalt Joe Biden akkori alelnökkel is. Mint azt cikksorozatunk előző részében említettük, a korabeli sajtótudósítások szerint számos téma szóba került Bajnai és az amerikai politikusok között: a legfontosabbak ezek közül az afganisztáni csapaterősítések, illetve Magyarország akkori aggasztó pénzügyi helyzete. 

Így fonták körbe a baloldalt az amerikai polip csápjai


Újabb részletek arról, miként akarták a tengerentúlról megbuktatni Orbán Viktor kormányát a tavalyi választáson.

Bajnai magyarázkodásra is kényszerült, ugyanis a látogatás előtt egy hónappal kilenc Magyarországra akkreditált nagykövet, köztük az Egyesült Államoké panaszt emelt a nem kellően transzparens eljárások miatt, amelyekkel a befektetők idehaza szembesültek. Indiana állam törvényhozói egy olyan szövegtervezetet is benyújtottak az USA tagállami parlamentje elé, amely felszólította Magyarországot, bánjon igazságosan a beruházókkal.

Bár a találkozókat utólag sikerként könyvelte el a Bajnai-kormányzat, ezt nem tudták politikai tőkére váltani és fél évvel a washingtoni körút után történelmi vereséget szenvedett a baloldal.

Globalista gyűjtőpont a Johns Hopkins Egyetem

A katasztrofális választási eredmény nem jelentette a Bajnai és Korányi közötti együttműködés végét, sőt nemsokára ugyanott dolgoztak. Korányi a Soros György által is finanszírozott German Marshall Fundtól kapott egy ösztöndíjat, amellyel Washingtonba utazott és a Johns Hopkins magánegyetem nemzetközi tanulmányok intézetében folytatott tanulmányokat. Az egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézet Transzatlanti Kapcsolatok Központjának [Paul H. Nitze School of Advanced International Studies (SAIS) Center for Transatlantic Relations (CTR)] volt a kutatója. Végül az ott töltött időszak eredménye a Transatlantic Energy Futures című kiadvány volt, amelyben Korányi az energiapolitika jövőjét vázolja fel Európában és az Egyesült Államokban az energiabiztonság és a klímaváltozás szemszögéből. Korányi a German Marshall Fund mellett 2012-ben elnyerte a francia külügyminisztérium „jövőbeli személyiségi” ösztöndíját is.

Amerikai és európai kalandok

Ha Korányi Dávid ugródeszkaként tekintett a Johns Hopkins magánegyetemre, amelyen a Clinton- és Obama-adminisztráció színe-java megfordult, akkor úgy tűnik, hogy bejöttek a számításai.

2011-ben részt vett az Aspen Institute Szókratész programjában, amely egy rövid vezetőképzést jelent és szintén kiváló kapcsolatépítési lehetőség. Az intézményt a Rockefeller testvérek alapítványa, Bill Gates alapítványa, és a Ford Alapítvány tartja fenn többek között. Korányi 2012-től az Atlanti Tanács (Atlantic Council, AC) agytrösztnél dolgozott elemzőként. A szervezetet 1961-ben hozták létre, hogy megerősítsék az észak-amerikai és európai együttműködést, az azóta eltelt időben pedig globális think-tankké vált, amely főként, de nem kizárólag a biztonságpolitikára, az energiapolitikára és a nemzetközi kapcsolatokra fókuszál. A szervezet honlapján Korányi Dávid 2012 júliusa óta jegyez cikkeket és ekkortól elérhetőek felszólalásai nemzetközi fórumokon. Főként energetikai témákban volt aktív, ám egy-egy írásában a magyarországi belpolitikai eseményekre is reflektált. Korányi 2014-es elemzésében, amely a választások után született, a Fidesz győzelmét a rezsicsökkentésre, a „karaktergyilkos” kampányra, valamint a baloldal gyengeségére vezette vissza, amelynek szerves része volt Gyurcsány Ferenc politikába való visszatérése. Bár Korányi Dávid nem nevezte meg a korábbi miniszterelnököt, cikkében elhelyezett egy linket, amelyben Gyurcsány arról nyilatkozik a Bloombergnek, hogy az Orbán-kabinet börtönbe fogja záratni őt.

Az AC oldalán található utolsó bejegyzése 2019 júliusában született, amikor is egy meghallgatás során az amerikai Helsinki Bizottság előtt beszélt arról, hogy Oroszország hogyan használhatja az energiaexportját Európa, különösen Közép-Európa ellen.

Korányi Dávid 2013 óta működik együtt az Európai Külkapcsolati Tanáccsal (European Council on Foreign Relations, ECFR), azóta rendszeres aláírója az agytröszt által kiadott közleményeknek, kommentároknak. Elsőként egy 2013 decemberi konferencián bukkan fel a neve a szervezet honlapján, amelynek fókuszában az EU-Törökország kapcsolatok álltak. Korányi a rendezvényen az AC elemzőjeként vett részt egy energiapolitikai kerekasztal-beszélgetésen. 2014 februárjában már valószínűleg az ECFR tagja volt, amikor aláírta a szervezet tiltakozó közleményét az Ukrajna elleni első orosz agresszió ellen.

Amint azt cikksorozatunk előző részében említettük, az ECFR egy olyan, Soros György által finanszírozott szervezet, amelyben a milliárdos spekuláns – szokásától eltérően – közvetlenül is részt vesz, sőt, fiával, Alexander Sorossal a magyar delegáció tagja – Dobrev Klára, Korányi Dávid, Bajnai Gordon, Dessewffy Tibor és mások mellett. Az ECFR Sorosék legkirívóbb és legkevésbé bújtatott kísérlete az európai politika befolyásolására a soft power eszközeivel. Agytrösztként nem csupán tanulmányokat írnak a kontinentális politikáról, hanem találkozóhelyet és alkalmat biztosítanak a Soros által kiválasztott politikusoknak, tisztségviselőknek és aktivistáknak a találkozásra és az eszmecserére.

Magyarországi kitérő Bajnai pártjában

Korányi a tengerentúli munkái mellett a 2010-es években rövid ideig a magyar belpolitikában is felbukkant. Például akkor, amikor 2012 őszén megalakult a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt Mozgalom, amely 2013-ban párttá alakult és alapító tagjai között felbukkant Korányi Dávid neve is. A politikai formáció története ismert: a 2014-es választásra nem sikerült az ellenzék fő erejévé válniuk, és végül Bajnainak sem sikerült megszereznie a miniszterelnök-jelölti pozíciót. A párt ezután hamar elindult az eljelentéktelenedés útján, 2018-ban pedig megszűnt.

kep 140

Korányi Dávid Amerikából való következő hosszabb hazatérése annak volt köszönhető, hogy 2019 őszén Karácsony Gergely megnyerte a főpolgármester-választást, és a szocialisták szokása szerint nagyszámú tanácsadógárdát vett fel a Városházára. Közéjük tartozott Korányi is, aki a városdiplomácia területét kapta meg és 2019 decemberében csatlakozott a csapathoz.

Mint az egy 2021-es, a Telex.hu-nak adott interjúból kiderült, Korányi elsődleges feladata az volt, hogy külső forrásokat szerezzen a fővárosnak. Így történt, hogy Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa egymilliárd forintot küldött Budapestnek Covid-tesztek vásárlására. Elsősorban EU-s forrásokra fájt a foguk Karácsonyéknak, de „folyamatosan nyitva tartjuk a szemünket, és próbálunk a nemzetközi fejlesztési banki vagy más, akár alapítványi alapokból forrásokhoz jutni” – fogalmazott Korányi. A beszélgetésben felvetette, hogy akárcsak Bajnai Gordon idejében, mostanában is a háttérből, „szürke eminenciásként” szeret dolgozni, bár azért egy külügyminiszteri posztra nem mondott volna nemet a „Karácsony-kormányban”.

Korányi saját bevallása szerint ezen időszak alatt az ENSZ Gazdasági és Szociális Részlegének (UN DESA) fenntartható energiapolitikai tanácsadója és az oxfordi Altius Társaságnak is tagja volt.

Action for Democracy

Ilyen előzmények vezetettek odáig, hogy 2022 februárjában megalakult az Action for Democracy névre hallgató szervezet, amely a nyilvánosságra került adatok alapján a modern magyar demokrácia történetének legnagyobb választási manipulációs kísérletét vitte véghez.

Az A4D legbefolyásosabb személyiségei között számos olyan található, akivel Korányi közös kapcsolódási pontja a Johns Hopkins magánegyetem volt. Ilyen a demokrata párti Charles Gati, Francis Fukuyama, vagy például Evelyn Farkas is, aki az Obama-adminisztrációban miniszterhelyettesi tisztséget kapott. Említésre érdemes Zeid Raad al-Husszein neve is, aki a jordániai királyi család hercege, 2014 szeptembere és 2018 augusztusa között pedig az ENSZ emberi jogi főbiztosa volt.

Az A4D-t kifejezetten a magyar választások befolyásolására hozták létre, erről árulkodik a szervezet 2022-es költségvetése is, amelyben ugyan hazánkon kívül további három „csatatérállamot” jelöltek meg, ahol „helyre kell állítani a demokráciát”, azonban a szervezet bevételeinek négyötödét a magyarországi baloldal támogatására folyósították.

A terv az volt, hogy Korányiék olyan civil szervezeteket és cégeket támogatnak adományokkal, amelyekre nem vonatkozik a pártoknál meglévő szigorú átláthatósági követelmény. Így került 1,85 milliárd forint a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, egymilliárd forint az Ezalényeg.hu trollportált működtető Oraculum 2020 Kft.-hez. Összesen 3,175 milliárd forint érkezett Korányi Dávid szervezetén keresztül a baloldalhoz. Hozzátartozik, hogy az MMM és az Oraculum 2020 Kft. a pénz nagy részét továbbutalta, mégpedig a Bajnai Gordon tulajdonába is tartozó DatAdat-cégcsoporthoz: a vállalatnál csaknem kétmilliárd forint landolt így.

kep 141

A példátlan befolyásolási kísérlet részleteit a magyar titkosszolgálatok tárták fel, az erről szóló jelentést pedig a Nemzeti Információs Központ (NIK) hozta nyilvánosságra. A szöveg egyik konklúziója az volt, hogy a választásba való beavatkozás súlyosan sértette Magyarország szuverenitását. Az a mai napig nem tudható, csak vélelmezhető, hogy valójában mi volt az összegek forrása. Korányi állítása szerint mintegy ezernyi mikroadományozó, ám a szervezet honlapja szerint csupán mindössze egy tucatnyian küldtek adományt. A Magyar Nemzet korábbi információi szerint a baloldal kampányára külföldről érkezett források több mint kétharmada közvetlen vagy közvetett módon Soros Györgytől érkezett. A mikroadományokról szóló magyarázatot az is cáfolja, hogy az A4D február 24-én kezdte meg a működését, ugyanakkor a NIK egyik részjelentése szerint – amely a titkosszolgálati vizsgálat addigi eredményeit összegezte – március 1-jén már teljesítették az első pénzutalást a baloldali lejárató portálokat működtető Oraculum 2020 Kft. számára, több mint 680 ezer dollár értékben.

Csúcsforgalom a müncheni konferencián

kep 142

Árulkodó esemény volt a 2022. február 18. és 20. közötti müncheni biztonsági konferencia, ahol valóságos csúcsforgalom volt: Korányi Dávid, Karácsony Gergely és Alex Soros, valamint Márki-Zay Péter, a baloldal volt miniszterelnök-jelöltje is megjelent. A Magyar Nemzet beszámolója szerint az eseményen Korányi a hivatalos programban nem szereplő panelelőadást tartott az A4D egy másik alapítójával, Rafal Trzaskowski varsói polgármesterrel. Mellettük ott volt például Wesley K. Clark korábbi amerikai tábornok. Az egykori európai NATO-főparancsnok a tavalyi választás kampányában Márki-Zay Péterrel is egyeztetett. A müncheni konferencia felvételeinek, adatainak tanúsága szerint David Miliband, Nathalie Tocci és Anne Applebaum is részt vett az eseményen, ők szintén kapcsolatba hozhatók az Action for Democracyvel.

Érdekesség, hogy a konferencia egyik panelbeszélgetésén a varsói és az isztambuli polgármester társaságában részt vett Karácsony is, igaz, egyedül ő nem tudott angolul, ezért az előre megírt szövegét magyarul olvasta fel, Korányi pedig lefordította azt a többi résztvevőnek.

A konferencia gondosan megválasztott résztvevői között volt Eva Kaili, az Európai Parlament korrupciós ügyletekbe keveredett szocialista alelnöke is. Személye azért is lényeges, mert a Soros-szervezetek mellett magyar politikusokkal is kiváló kapcsolatot tartott fenn.

A müncheni „csúcstalálkozó” után néhány nappal, február 24-én megkezdte működését az A4D, majd egy héttel később már érkezett is az első utalás Amerikából a baloldalnak. 

Készülnek a jövő évi választásokra

Korányiék a 2022-es választási kudarccal korántsem fejezték be magyarországi projektjüket. Nemrég jelentették be, hogy az A4D három magyarországi kezdeményezést támogat: a Magyar Civil Összefogás – Hungarian Civil Union (HCU), a Tóta W. Árpád által jegyzett KisPolgár – Közéleti Gyerekújság és a „Csak Amit Hallani Szeretnél” – A Jelen hetilap szerkesztőségének úgynevezett bookazine-ja kap forrásokat. A támogatások most sem átláthatók, nem tudni, hogy mennyi pénz jutott ezekre a projektekre.

Tekintve, hogy jövőre önkormányzati és európai parlamenti választások lesznek Magyarországon, várhatóan további baloldalhoz köthető kezdeményezések kapnak majd külföldi pénzeket Korányiék közvetítésével.

Forrás:Magyar Nemzet

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
1
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek