A Védett Társadalom Alapítvány által létrehozott Budapest Bizottság célja, hogy a javaslatot és indoklását más szakmai szervezetek és a jogalkotók figyelmébe ajánlja.

Ahogy a társadalmi párbeszédben, úgy a magyar és az európai uniós jogalkotási munkában is kiemelt figyelmet kapnak a globális óriásvállalatok által üzemeltetett digitális platformok (például közösségi platformok, videómegosztó-szolgáltatások) és e vállalatok egyéb, a felhasználók napi életét érintő szolgáltatásai (például azonnali üzenetküldés, keresőszolgáltatás, mobiltelefonos alkalmazásboltok).

Azonban e szolgáltatások szabályozása nemzeti és közösségi szinten is lassan halad – a felhasználó-szolgáltató viszony, a digitális versenyképesség és a digitális szolgáltatások komplexitásának, megértendő és megoldandó szabályozási problémájának köszönhetően.

Eközben számos visszás jelenség, átláthatatlan gyakorlat és – más iparágaktól messze elmaradó – alacsony fogyasztói jogérvényesítés jellemzi ezeknek a globális online platformoknak és szolgáltatásoknak a működését.

Az általunk azonosított és az egészségesen fejlett jogérzék, valamint igazságérzet számára jól érzékelhető problémák ezen globális platformok és szolgáltatások vonatkozásában lényegében három szinten jelentkeznek.

• Az első a fogyasztói jogok, az alapvető felhasználói biztonság, tájékoztatás és transzparencia, továbbá a fogyasztói jogérvényesítés korlátozott volta.
• A második a szólás- és véleménynyilvánítás klasszikus európai magascivilizációs szabadságának súlyos korlátozása, a vélemények objektív spektrumának szándékos szűkítése és egyirányú politikai-világnézeti célzatú torzítása ezeken a felületeken.
• A harmadik pedig a regionális és hazai közösség, a nemzet, a család és a természeti eredőjű társadalmi képletek, primordializmusok elleni súlyos támadások miatti védelem szükségessége, ideértve a fiatalkorúak egészséges szocializációjának kereteit is. Ezzel a három szinttel átfogóan a Nemzetek és Családok Európája Digitális Platform Szabályozási Stratégia című (kétnyelvű) dokumentumban külön foglalkozunk.

A második és a harmadik szint értelemszerűen komplexebb közjogi kérdéseket vet fel, és mint ilyen, körültekintő egyeztetést érdemel, azonban a jelen kezdeményezésünk a három azonosított problémacsoport közül az elsőre reagál, szükséges és azonnali fogyasztóvédelmi minimumként. A platformtörvény elfogadása nem várhat az Európai Uniós jogalkotásig, de azzal nem is ütközik a szabályozási tárgya, a Platformtörvény csak a jelenleg is létező fogyasztói jogok kiterjesztése.

A Platformtörvény kezdeményezésének célja, hogy a szolgáltatók a magyarországi felhasználókkal addig se bánhassanak elfogadhatatlan módon, őket mellőzve, tájékoztatásukat és kiszolgálásukat elutasítva, amíg ezeknek a napjainkban fontossá vált szolgáltatásoknak nem történik meg a részben nemzeti, részben európai uniós körültekintő szabályozása.

Közegyetértés tárgya, hogy Magyarországon és Európában szükséges szabályozni a globális online szolgáltatásokat nyújtó óriásvállalatokat, de a szabályozási munka bonyolultsága nem vezethet oda, hogy annak kárvallottjai a magyar felhasználók legyenek.

A platformtörvény ezzel ideiglenes és előzetes megoldást kínálna napjaink legfontosabb fogyasztóvédelmi, tisztességes üzleti magatartásbéli és digitális versenyképességi kérdésére, olyan szabályozási hézagokra koncentrálva, amelyek azonnali megoldása mintául szolgálhat más európai országok számára és európai uniós jogalkotóknak is.

A Budapest Bizottság által a javasolt indokolással együtt kidolgozott Platformtörvény ajánlott tervezete a szolgáltatások működésének és jogainak egyébként szükséges és világszerte elkerülhetetlen korlátozása helyett átláthatósági, tájékoztatási és ügyfélszolgálati kötelezettségeket állapít meg. Továbbá biztosítja a magyarországi felhasználók általi elszámoltathatóságot és a felhasználók közvetlen jogérvényesítését. Ezáltal elősegíthető, hogy a globális szolgáltatók is betartsák Magyarország törvényeit és tisztességesen bánjanak magyarországi felhasználóikkal.

A platformtörvény javaslatát és javasolt indokolását más szakmai szervezetek és a jogalkotók figyelmébe ajánljuk. Azt gondoljuk, hogy az egészséges, primordiális jog- és igazságérzék mentén széleskörű szakmai és társadalmi konszenzusnak van helye az itt javasolt fogyasztói minimumszabályozásban, amely egyúttal a hazai és európai legiszlációs folyamatokba is jól illeszkedő, anélkül, hogy jogalkotási vagy hatásköri összeütközések merülnének fel.

A digitális platformtörvény koncepciója kapcsán Dr. Tóth Mátéval, a Védett Társadalom Alapítvány által létrehozott Budapest Bizottság vezetőjével készített videóinterjút Horváth Tamás, a vdtablog.hu főszerkesztője: