Ausztriában már meghaladta a húsz százalékot az országon kívül születettek aránya, míg Bécsben a lakosok csaknem fele nem osztrák. Az Osztrák Integrációs Alap legfrissebb statisztikai adatai lesújtó képet festenek a migrációs hátterű emberek munkanélküliségi arányáról és arra is rávilágítanak, hogy egyre több a németül nem beszélő diák az osztrák iskolákban.

Újabb lesújtó adatsort hozott nyilvánosságra az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) arról, hogy milyen következményekkel jár nyugati szomszédunkban a migráció – közölte részletes összeállításában az Exxpress nevű portál. 

Ausztria vizsgált térségei közül Bécs vezeti a rangsort: a külföldön születettek aránya itt a legmagasabb, 40,2 százalék, 2024 elején csaknem 806 200 külföldön született ember élt a szövetségi fővárosban. A második helyen Vorarlberg (23,2 százalék), a harmadikon Salzburg (21,9 százalék) áll.

Országos összesítésben sem sokkal jobb a helyzet, már több mint minden ötödik ember Ausztrián kívül született, ez a teljes népesség 22,3 százalékának felel meg.

A külföldön születettek aránya 2,7 százalékponttal nőtt 2019 óta. A legtöbben Németországban (265 ezer), Bosznia-Hercegovinában (179 ezer) és Törökországban (165 ezer) látták meg a napvilágot.

Az Osztrák Integrációs Alap vizsgálata bemutatta az új munkanélküliségi adatokat is. Míg az osztrák állampolgárok munkanélküliségi rátája a 2022-es 5,4 százalékról 2023-ra 5,3 százalékra csökkent, addig a külföldiek körében a 2022-es 9,1 százalékról 2023-ra 9,6 százalékra emelkedett.

Ez a különbség Bécsben és Karintiában különösen szembetűnő. Bécsben az osztrákoknál 8,1, a külföldieknél 15,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, vagyis mindkét érték meghaladta az osztrák átlagot. Karintiában szintén megemelkedett a munkanélküliségi ráta az osztrákoknál, 6,6 százalékkal, a külföldieknél pedig 8,8 százalékkal.

Ennél is riasztóbbak a nyelvhasználatra és az iskolák etnikai összetételére vonatkozó legfrissebb statisztikai adatok. Az Exxpress emlékeztet arra, hogy igazuk van azoknak a tanároknak és igazgatóknak, akik a német nyelv iskolaudvarokból történő eltűnése miatt panaszkodnak.

Az ÖIF felmérése szerint nőtt azon diákok aránya, akik nem németül beszélnek.

A 2022/23-as tanévben az osztrák diákok 27 százalékának volt némettől eltérő anyanyelve, ami enyhe, 1 százalékpontos növekedést jelent a 2017/18-as évhez képest. 

Ezeknek a tanulóknak a megoszlása ​​azonban az iskolatípusok között nagyon eltérő. A speciális és a műszaki iskolákban különösen magas volt a nem német anyanyelvű tanulók aránya: 42,9, illetve 38,9 százalék. A 34,8 százalékos arány az új középiskolákban is átlag feletti volt. Ezzel szemben csak körülbelül feleannyian, nevezetesen az AHS-ben (általános képzést adó, nálunk a gimnáziumnak megfelelő képzés) alaptanulók 21,0 százaléka, a BHS-ben (szakközépiskola) pedig 19,7 százalékuk beszélt más anyanyelvű nyelvet, mint a németet. 

A legalacsonyabb arányt a szakiskolákban jegyezték fel, ahol a tanulók mindössze 13,7 százaléka jelölt meg a némettől eltérő anyanyelvet. Ebben a kategóriában is Bécs vezeti a negatív rangsort: az egykori császárvárosban a legmagasabb a nem német anyanyelvű tanulók aránya, 51,7 százalék.