A német autóipar válsága nemcsak a gyártók működését, hanem az európai gazdaság szerkezetét is átalakíthatja. A 35 órás munkahét felülvizsgálata és a gyárbezárások lehetősége is felmerült, miközben a magyarországi üzemek egyelőre inkább bővítenek. A szakszervezeti vezetők szerint teljes összeomlástól nem kell tartani, a folyamat azonban a magyar bérek felzárkózását is fékezheti.

Jelentősen átalakíthatja az ország gazdasági szerkezetét a német autóipar válsága, a vezető vállalatok tervzett intézkedései drasztikusak: többen a 35 órás munkahét eltörlését szorgalmazzák, de eközben gyárbezásárok is jöhetnek. A Világgazdaság szakszervezeti vezetőket kérdezett arról, hova tarthat a folyamat és mindez hogyan érinti a magyar munkavállalókat.

A német autóipari dolgozók magas bére miatt egyre többen vetik fel a három évtizede bevezetett 35 órás munkahét eltörlését. Ferdinand Dudenhöffer autóipari elemző szerint 65 eurós órabér mellett a heti munkaidő 40 órára emelése változatlan fizetés esetén mintegy 13 százalékkal csökkenthetné a munkaerőköltséget.

A német költségszint ugyanakkor messze meghaladja a kelet-közép-európai és a spanyol szintet. Az Oliver Wyman Harbour Report szerint Németországban egy járműre 3307 dollár munkaerőköltség jut, szemben a spanyolországi 955 és a kínai 597 dollárral.

Bábel Balázs, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint Magyarország az autóipari bérek tekintetében megközelítette Spanyolországot, a német szint azonban továbbra is elérhetetlennek tűnik.

A jelenlegi gazdasági struktúrával nincs esély annak a szintnek az utolérésére

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a jól képzett, de olcsó munkaerő éppen azért vonzotta Magyarországra a multinacionális cégeket, mert költségelőnyt biztosított számukra.

„A multinacionális cégek – nem titkoltan – a jól képzett, európai standardokhoz szokott, de alacsony bérezésű munkaerőért jöttek ide, nem hiszem, hogy rövid időn belül nyugat-európai bérszintről beszélhetünk Magyarországon” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Molnár Ákos, az Ipari Szakszervezet elnöke.

Bábel Balázs szerint a magyar fizetések átlagosan 30–40 százalékkal maradnak el a német szinttől. Molnár Ákos szerint ugyanakkor a német autógyárak Magyarországon kiemelkedő béreket kínálnak, a Tier 1-es és Tier 2-es beszállítóknál viszont három-négyszeres különbség is lehet.

„A szakadékot tovább mélyíti, hogy a németországi munkavállalóknak vállalati nyugdíjcsomagot biztosít a munkáltató. Ez Magyarországon nincs” – mutatott rá Buzásné Putz Erzsébet, a LIGA Szakszervezetek társelnöke.

Egyelőre bővítenek a magyar üzemek

A szakszervezetek szerint a német autógyártók magyarországi telephelyein jelenleg nem várható drasztikus létszámleépítés. A Mercedes mintegy háromezer munkavállalót vesz fel kibővített kecskeméti telephelyére, a BMW debreceni gyárába pedig szintén aktív a toborzás.

A kép ugyanakkor nem teljesen egyértelmű. Bábel Balázs információi szerint az Audi a jövőben kisebb létszámmal tervezhet, míg Molnár Ákos nem hivatalos csatornákon keresztül leépítési tervekről értesült. Az Audi Hungaria azonban cáfolta, hogy a győri üzemet érintené a Volkswagen Konszern Felügyelőbizottságának szeptember 3-i döntése.

A magyarországi munkahelyek megőrzésében így továbbra is előnyt jelenthet az alacsonyabb termelési költség és a német kapacitások egy részének áthelyezése. Ugyanez azonban a bérek felzárkózását is lassíthatja. Molnár Ákos szerint a bérnövekedés üteme lassulhat, rosszabb esetben pedig leépítések is indulhatnak.

Erősebb uniós fellépést sürgetnek

A német autóipar válsága a szakszervezetek szerepét is felértékelheti. Bábel Balázs szerint a bizonytalan munkaerőpiaci helyzet egyszerre gyengítheti és erősítheti a szakszervezeti tagságot: egyesek félnek a munkahelyük elvesztésétől, mások éppen emiatt keresik a munkavállalói érdekképviselet védelmét.

A Vasas alelnöke szerint az Európai Uniónak és a tagállami kormányoknak határozottabban kellene védeniük az európai ipart.

Az EU túl sokáig volt naiv a versenytársaihoz, főleg Kínához képest, amely hatalmas állami támogatásokat nyújtott a gyártóinak, hogy azok könnyebben és gyorsabban szerezzenek piacot

– mondta.

Szerinte az erősebb állami és uniós beavatkozás már nem pusztán gazdasági vagy szociális, hanem stratégiai és szuverenitási kérdés is.

Jelenleg szervezés alatt van egy európai szintű szakszervezeti megmozdulás, hogy közösen adjunk hangot ezeknek a követeléseknek – ismertette Bábel Balázs.