A korrupciókutató szervezet kapcsolata az amerikai baloldallal és Soros Györggyel

Kezdjük egy költői kérdéssel.

Mennyire hiteles egy olyan korrupcióellenes központ, amely költségvetésének egy részét egy olyan szervezettől kapja, amelyik korrupciós gyanúba keveredett a baloldal külföldi finanszírozási ügyében?

Kicsit jobban utánajártunk a K-Monitornak valamint a titokzatos amerikai finanszírozóinak és arra jutottunk, hogy a baloldali amerikai kormányzathoz köthető szervezetek mellett Soros is támogatja őket.

A K-Monitort 2007-ben hozták létre, és már az első perctől kezdve Soros György pénze pihent a projekt kasszájában. Önmeghatározásuk szerint ők egy civil szervezet, azért küzdenek, hogy feltárják a korrupciót. Így írnak erről: „civil szervezetünk olyan politikai, gazdasági és társadalmi környezetet megteremtéséért dolgozik, ahol az állampolgárok elutasítják, a hatóságok pedig hatékonyan feltárják és szankcionálják a korrupciót.”

A korrupciófeltárásban azonban irányt tévesztett a szervezet. Ha megnézzük az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységüket, akkor azt mondhatjuk, hogy csak ímmel-ámmal foglalkoztak a hazai baloldalt érintő, külföldi korrupciós botrányt feltáró esetekkel. Ellenben azt látjuk, hogy pénzt azoktól kapnak, akiknek a neve elég gyakran előkerült a baloldali kampányfinanszírozási botrányban is. Ilyen például a NED (National Endowment for Democracy).

A NED-ről nagyjából annyit érdemes tudni, hogy maga a szervezet alapítója is a CIA-val hasonlította össze a tevékenységüket.

Allen Weinstein – aki részt vett a NED 1983-as létrehozásában – 1991-ben azt mondta, amit csinálnak, annak a nagy részét 25 évvel korábban a CIA rejtetten csinálta. A szervezet – amely fő céljának a demokratikus folyamatok támogatását tekinti a világ országaiban – a hírek szerint részt vett a belaruszellenzéki elnökjelölt 2006-os kampányában, a 2011-es „arab tavasz” során ellenzéki pártokat támogatott, nagyobb összeget adott a Kínában élő ujguroknak, illetve 2019-ben hong-kongicivil alapítványokat is finanszírozott. A NED éves előirányzatot kap az USA költségvetéséből – 2019-ben például 135 millió dollárból gazdálkodott – és civil szervezetként kongresszusi felügyelet alatt áll.

Itt egy YouTube videó arról, hogy valójában mit is csinál valójában a NED:

– tüntetések támogatása,

– a nemzetközi közvélemény befolyásolása,

– civil szervezetek létrehozása, finanszírozása és rajtuk keresztül a politikum nyomás alá helyezése,

– diáktüntetések, utcai megmozdulások finanszírozása.

Nos, ez a szervezet előkerült a Korányi-féle Action forDemocracy-t vizsgáló jelentésben is.

Amerikai elemzők szerint a NED programjai a 2020-as évtől kezdve kevésbé agresszív célokat követnek. Éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből, az USA Külügyminisztériumának az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) fejezetében szerepel, és civil szervezetként kongresszusi felügyelet alatt áll.

Nemrég hozta nyilvánosságra a K-Monitor, hogy ez a szervezet áll az ő pénzügyi finanszírozásuk mögött is.

A 2022-es költségvetésüket vizsgálva kiderül, az egyesület2022-ben 129 millió forintból gazdálkodott. Főbb támogatóik a Sigrid Rausing Trust, a CEELI Intézet, az OSIFE és a NED voltak.

Pontosabban 24 millió forintot kaptak a NED-től. Megközelítőleg 20 millió forintot a prágai székhelyű CEELI intézettől. Ennek a prágai székelyheű intézetnek a 2022-es beszámolójából viszont további érdekességek derülnek ki. Ők az amerikai külügytől, a NED-től és Soros Alapítványától is bőkezű támogatásokat kapnak. Tehát az amerikai baloldal háttérszervezetei úgynevezett közvetítő szervezeteken keresztül is támogatják a K-Monitort.

(Így néz ki a CEELI intézet partnerlistája.)

A K-Monitor az OSIFE nevű szervezettől is kapott 18 millió forintot. Ez a szervezet nem más, mint a Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítvány európai leányalapítványa. Tehát a fenti formula érvényesül itt is. Tehát Soros támogatja közvetlenül  a K-Monitort, de más szervezetein keresztül is.

A The Sigrid Rausing Trust-tól is kaptak támogatást, 25 millió forint értékben. Nem meglepő módon ennek a szervezetnek is az egyik partnere a Soros Alapítvány.

A szervezet vezetője az Obama-ösztöndíjas Léderer Sándor, aki nemrég interjút adott a 444-nek, ahol azt mondta, hogy a tavalyi éves bevételüknek olyan 15-16 százaléka jött az OSF-től.

Ha a fenti kimutatást megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy valójában a bevételeik 80 százaléka Amerikából, vagy Sorostól, vagy Soros közeli intézményektől érkeznek.

Érdekesség, hogy Léderer 2017-ben még nem feltétlenül csak korrupciós témában publikált, hanem a NED által is támogatott tanulmánykötetben az orosz energiáról értekezett. 

Meglepő módon mindezek után az amerikai lobbinak sikerült elérnie, hogy az olcsó orosz olaj helyett drága amerikai LNG-t vásároljon Európa.

Jól felismerhető az a séma, melyet Soros már évek óta alkalmaz Európában és főleg Magyarországon. Látszólag civilnek tűnő szervezeteket támogatnak – akár több más szervezeten keresztül – melyek igyekeznek olyan háttéralkukmentén cselekedni, amelyek nem esnek egybe a magyar emberek és az őket képviselő magyar kormány érdekeivel.

A K-Monitor első ránézésre egy korrupcióval foglalkozó civil szervezet. Ám, ha megkaparjuk a felszínt, akkor egyből látszik, hogy ezer szálon kötődnek Soroshoz, az amerikai baloldalhoz és elég súlyos, nagypályás játékosoknak mondható amerikai kormányzati finanszírozásúszervezetekhez is. Az amerikai kormányzat pedig nem az önzetlenségéről híres…

Jó évet zárt tavaly a Helsinki Bizottság, de lehet tartani a szintet?

A 2022. évi mérlegükből kiderül, hogy működési költségeik fedezésére a Nyílt Társadalom Intézettől 2022-re 86 millió 227 ezer forintot kaptak, míg a Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól 2021-2022 közöttreugyanezen célból 116 millió 586 ezer forint folyt be. A mellékletből az is kiderül, hogy csak arra kaptak 14 millió forintot Sorostól, hogy Magyarországon vizsgálják a jogállamisági feltételek betartását… Pontosan így szól a projekt leírása: „A projekt célja az európai uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló EU-srendeletnek való megfelelés vizsgálata, valamint a jogállamisággal és a korrupció elleni keretrendszerrelkapcsolatos jogszabályok és gyakorlat monitorozása, és mindezekről a nyilvánosság tájékoztatása, ezen keresztül pedig a jogállamiság védelme Magyarországon.” Kiderül az is, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától 110 millió 950 ezer 320 forintot kaptak arra, hogy a „menedékkérőknek”, magyarul a déli határainkat ostromló migránsoknak jogi segítséget nyújtsanak.

A Magyar Helsinki Bizottság bevételei a tavalyi évben megközelítették az egymilliárd forintot: összesen 825 millió 463 ezer 340 forintot kaptak 2022-ben. A kérdésünk csak az: megéri ennyi pénzért elárulni a hazát? Megéri ezért azon siránkozni, hogy Magyarországon nincsenek migránsok, hogy szétverjék az üzleteket és felgyújtsanak épületeket és járműveket? 

Sokszor írtunk már a magyarországi Helsinki Bizottság és a többi, Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának bőkezű támogatását élvező aktivista szervezetről. Arról azonban kevés szó esett, hogy ezen egyesületek, alapítványok finanszírozásából mekkora részt vállal Brüsszel. Márpedig a kérdés nem érdektelen, hiszen Sorosékkal szemben az Európai Bizottság és a többi uniós intézmény közpénzeket kezel.

Hogy átfogó képet kaphassunk, a Helsinki három beszámolóját (2014, 2018, 2022) vettük górcső alá. Az elemzésünk meglepő eredményre vezetett: a „Soros-szervezet” helyett pontosabb lenne a „Soros-brüsszelita” kifejezést használni rá, akkora részt tesz ki az uniós (projekt)támogatás a költségvetésükben. Mellékesen kiderült az is kiderült, hogy az OSF kivonulása egyáltalán nem veszélyezteti a további működésüket, és nem csökkenti a veszélyességüket.

A Helsinki Bizottság 2014-es beszámolója szerint a tárgyévi forrásai 218 millió forintot tettek ki, az összes bevétele pedig 313 millió forint volt. Ebből személyi jellegű kiadásokra, tehát a vezetők és az alkalmazottak bérezésére 102 millió forintot fordítottak, tehát a bevételeik harmadát. Ebből 7,8 millió forint jutott vezetőknek.

A támogatásoknál a tárgyévre jutó összegeket vettük figyelembe. Ezek azok, amiket az adott évben ténylegesen felhasználhattak, függetlenül attól, hogy mikor és mennyi pénz érkezett a számlájukra. Itt érdemes megjegyezni, a projektjeik zöme, illetve a támogatások általában nem igazodnak a naptárhoz. Vannak köztük néhány hónapra, de másfél-két évre szólóak is.

Az egyes programok ismertetése, az elszámolásuk vázlatos, de az adatsorokból következtetni lehet arra, hogy a különböző donoroktól érkező pénzeket milyen arányban használták fel a projektek megvalósítására, valamint a személyi jellegű kiadások fedezésére.

A fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy 2014-ben a Helsinki lényegében csak uniós forrásokból (az Európai Bizottságtól vagy más EU-s és EU-hoz köthető szervezettől) és az ENSZ-től kapott támogatásokból fedezte a projektjeit. Az előbbitől hét ízben: 38+0,9+3,8+1+4,1+63+4,7 millió, vagyis mindösszesen 115,5 millió forintot kapott. A személyi jellegű ráfordítások e körben 6,7+0,6+1,5+0,8+0,8+21+0, azaz 31,4 millió forintot tettek ki.

Az ENSZ vonatkozásában ezek az összegek 49,5, valamint 16 millió forint. Az összes bevételük több mint fele tehát az EU-tól és az ENSZ-től származott.

Négy év múlva, 2018-ban a tárgyévi forrásuk a 2014-esnek már több mint kétszerese, 466 millió forint, a bevételük pedig valamivel több mint egyharmadával 457 millió forintra nőtt. A személyi jellegű ráfordítások összege szerényebb mértékben, körülbelül 80 százalékkal haladja meg haladja meg a 2014-est. A vezetők bőrköltsége pedig 600 ezer forinttal csökkent, 7,2 millió forint volt.

Az uniós finanszírozásból megvalósított projektek száma megkétszereződött. A 14 program tárgyévi kiadásai: 2,6+6,1+16,9+16,4+2,5+3,3+5,1+4,2+8,9+3+2,7+1,7+1,8+12,7 millió, együttesen tehát 87,9 millió forint volt; a személyi jellegű ráfordítás 33,7 millió. Ugyanakkor a hét Soros-hálózat által finanszírozott programra vagy célra 42+60,8+1+17,5+22,1+1,3+0,9, azaz 145,6 millió forintot költhettek. E körben a személyi jellegű kiadások összege 64,1 millió forint.

A következő négy év hasonló mértékű gyarapodáshoz vezetett a Helsinkinél: a forrásaik ismét megduplázódtak – elérték az 1 milliárd forintot. A bevételük megint csak a harmadával, a személyi jellegű ráfordítások pedig 80 százalékkal nőttek (sőt, egy kicsit még többel is). Az előbbi tétel 635 millió forintot, az utóbbi 326 millió forintot tett ki.

Ugyanakkor csökkentek az uniós és OSF-es források terhére a tárgyévben elköltött összegek. Az EU-hoz köthető intézmények, szervezetek mellett hat soron 0,5+13,2+4,1+21+0,3+1,1, összesen 40,2 millió forint van feltüntetve. E vonatkozásban a személyi jellegű ráfordítások 13,5 millió forintot tettek ki. A Soros-hálózat esetében ugyanez 12,5+30,8+12,8, azaz 56,1, valamint 38,7 millió forint.

Mindezekből jól látszik, hogy a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata bár „alanyi jogon” a magyarországi Helsinki Bizottság egyik, és nem ritkán a legnagyobb támogatója volt az elmúlt 10 évben, de a kivonulása Európából nem fogja lehetetlen helyzetbe hozni a szervezetet. Egyrészt azért nem, mert a vizsgálat alá vont három év tanulsága szerint Brüsszel bármikor képes lehet belépni a helyére. Másfelől az OSF olyan szövetségesei, stratégiai partnerei – de mondhatnánk azt is: elvtársai –, mint az Oak Foundation vagy a Sigrid Rausing Trust, amelyek a finanszírozás volumenét tekintve szorosan ott álltak a Soros-hálózat mögött, változatlanul folytatják a szélsőliberális projektek finanszírozását. Kapacitásaikat tekintve ezek is képesek pótolni az OSF irányváltása miatt kieső forrásokat.

Harmadik „lábként” pedig a Helsinki Bizottság és a többi hasonló NGO a jövőben is számíthat az amerikai, brit, benelux és skandináv államok nagykövetségeire. Vagyis „Nyugaton a helyzet változatlan”.

Forrás: tuzfalcsoport