Mi a kapcsolat hit és tudomány között – valóban összeegyeztethetetlenek? Hogy állt régen az egyház a tudományhoz, és hogyan áll ma? Jogos-e az az elképzelés, amit a szcientizmus vall, vagyis, hogy a tudományos gondolkodás felsőbbrendű, mint a hitre alapozott világnézet? – A Carpe Deum legújabb adásában ezt a témát járja körül Földi-Kovács Andrea.

Hit és tudomány. Sokan úgy gondolják, hogy ez a két fogalom szinte kizárja egymást, de legalábbis ellentétesek egymással. Vagy Istenben hiszek, vagy a tudományban.

A valóság azonban ennél árnyaltabb ugyanis a konzervatív, keresztény értékek közel sem ellentétesek a természettel, sőt mi több még alá is támasztják őket a tudományos eredmények.

Talán kevésbé köztudott, de többször is előfordult olyan a történelem során, hogy nem a hitnek kellett alkalmazkodnia a tudomány felfedezéseihez, hanem fordítva. Vegyük a világegyetemet! A naturalista tudósok több száz évig úgy gondolták, hogy az univerzum öröktől fogva létezett, míg a Biblia a teremtés könyvében azt írta le, hogy a világegyetem egy adott pillanatban kezdődött. Amikor a tudományban eljutottak az ősrobbanás elméletéhez, amely ugyancsak azt jelenti, hogy volt időbeli kezdete a kozmosznak, kiderült, hogy az egyháznak végig igaza volt. Manapság már a tudomány eljutott oda, hogy csaknem teljes az egyetértés abban, hogy az univerzumnak volt kezdete.

Tudomány és kereszténység tehát nem egymásnak ellentmondó dolgok. De akkor miért akarjuk kizárni belőle Istent mindenáron?

A szcientizmus röviden az a meggyőződés, amely szerint a tudományos felfogás előbbre való, mint a hitre alapozott. Képviselői szerint a tudomány az igazsághoz vezető egyetlen út és mindent képes megmagyarázni. A szcientizmus követői az Istenről és a vallásról való minden beszédet úgy tekintik, mint ami kívül áll a tudományon, ezért nem lehet objektíven igaz. Mint mondják, a tudomány a valósággal foglalkozik, a vallás pedig nem. De ha ez igaz lenne, akkor ez sok iskolai és egyetemi tantárgy végét jelentené, hiszen a filozófia, az irodalom, a zene értékelése kívül esik a szigorúan vett tudomány hatáskörén.

Dr. Csókay András idegsebész szavaival élve: „A tudomány még mindig gyakran ott tart, hogy Szentgyörgyi Albert találta fel a C-vitamint, holott az már megvolt, ő csak megtalálta! John C. Lennox brit matematikus, bioetikus és keresztény apologétaszavaival élve pedig: „A tudomány egyáltalán nem temette el Istent: a tudomány eredményei Isten létezésére utalnak, és magát a tudományos vállalkozást is az ő létezése teszi hitelessé.”