A ceutai ostromállapot után Olaszország európai szintre emelné az albán modellt, azaz biztonságos harmadik országokban hoznának létre befogadóközpontokat az Európába érkező illegális bevándorlók számára. A nagyszabású tervek szerint többek között Ugandában és Montenegróban is létesülnének ilyen migrációs központok, kérdés persze, hogy mit szól majd mindehhez Brüsszel.

Olaszország európai szintre terjesztené ki az úgynevezett albán modellt: biztonságos harmadik országokban, uniós forrásokból finanszírozott új központokat hoznának létre az illegális bevándorlók visszaküldésének előkészítésére. Az ötletet Giorgia Meloni olasz kormányfő már június végén felvetette a kitoloncolásokról szóló rendelet jóváhagyása után, a részletes javaslatot a napokban foglalták írásba. A tervek szerint Matteo Piantedosi belügyminiszter kedden terjeszti azt elő az uniós belügyminiszterek rendkívüli tanácskozásán, amelyet a ceutai válság nyomán hívtak össze.

Már elkészült azoknak az országoknak az előzetes listája is, amelyek befogadhatnák az új központokat. Többségük Afrikában található: Ghána, Szenegál, Tunézia, Líbia, Mauritánia, Egyiptom, Uganda és Etiópia neve egyaránt felmerült, de Üzbegisztán, Örményország és Montenegró is szerepel a lehetséges helyszínek között. Néhány jelölt tehát a hagyományos migrációs útvonalakon kívül fekszik. A legesélyesebbek között lehet Uganda – amely iránt Németország, Ausztria és Hollandia is érdeklődést mutatott, valamint Montenegró – írja az olasz il Giornale, Olaszország egyik legismertebb országos, jobbközép–konzervatív napilapja.

A terv egyik legfontosabb nyitott kérdése továbbra is a finanszírozás. Olaszország ugyanakkor nem csupán ezt az egy javaslatot terjeszti elő a keddi ülésen. Róma kérni fogja az idén elfogadott, 2027. január 1-jén hatályba lépő GSP+ program szigorú végrehajtását is. A rendszer a fejlődő országoknak biztosított vámkedvezményeket ahhoz köti, hogy az érintett államok ténylegesen együttműködjenek az Európában illegálisan tartózkodó állampolgáraik visszafogadásában.

Az albániai központokra vonatkozó olasz terv egyébként mindeddig befejezetlen projekt maradt. Az eredeti elképzelések még igen nagyszabásúak voltak: havi háromezer ember elhelyezésével és gyors ütemű cserélődéssel számoltak, ami éves szinten akár 36 ezer migráns fogadását is lehetővé tette volna. A cél az volt, hogy a menedékkérelmek elbírálására gyorsított határeljárást alkalmazzanak, a központ azonban tavaly április óta kizárólag kitoloncolásra várók őrzött befogadóhelyeként működik. A gjadëri helyszínen három különböző létesítményt alakítottak ki. A legnagyobb egy 880 férőhelyes menedékkérő-központ, emellett létrehoztak egy 144 férőhelyes központot a kitoloncoltaknak, valamint egy húsz fős büntetés-végrehajtási intézetet. Shëngjin kikötőjében egy hotspotot is építettek, ahová az eredeti tervek szerint olasz hadihajók fedélzetén szállították volna a Földközi-tenger középső részén feltartóztatott migránsokat. A kivitelezést ugyanakkor bírósági ügyek sora hátráltatta, méghozzá mindeddig nem is sikertelenül. Azóta a hosszadalmas jogi hercehurcák miatt mindössze néhány száz migráns fordult meg ezekben, és a tényleges visszaküldések száma is alacsony maradt – írja a lap.