Újabb incidens a stockholmi orosz missziónál

Az orosz stockholmi nagykövetség közlése szerint július 2-án, hajnali két óra körül újabb drónos támadás érte a diplomáciai képviseletet. A misszió beszámolója alapján az egyik pilóta nélküli eszköz vörös festékkel teli tartályt dobott le a nagykövetség területére, míg egy másik drón az épület közelében zuhant le, rajta egy házi készítésű robbanószerkezet utánzatával.

Az orosz fél szerint ez már nem egyszerű provokáció, hanem a követség munkatársainak megfélemlítésére tett kísérlet volt.

Moszkva élesen bírálta a svéd hatóságokat, mondván, a hasonló esetek Stockholmban rendszeressé váltak, miközben a rendőrségi vizsgálatok rendre nem vezetnek eredményre. Az orosz diplomácia szerint a svéd fél felelőssége, hogy a diplomáciai képviseletek védelmét biztosítsa, és ha a támadások folytatódnak, azok következményeiért is Stockholmot terheli a felelősség.

Nem elszigetelt esetről van szó

A svéd sajtó korábbi beszámolói alapján sem előzmény nélküli incidensről van szó. Az SVT 2025 szeptemberében arról írt, hogy egy drón festéket dobott le az orosz nagykövetség területére, a rendőrség pedig akkor skadegörelse, vagyis rongálás, valamint a légi közlekedési szabályok megsértése miatt indított eljárást. Gyanúsított akkor sem volt.

Hasonló ügyet jelentettek a nagykövetséghez tartozó lidingöi kereskedelmi képviseletnél is. Az SVT 2025 novemberében arról számolt be, hogy a rendőrséget drónriasztás miatt hívták ki. Személyi sérülésről nem volt hír, az ügyet rongálás és zaklatás gyanújával vizsgálták, de őrizetbe vétel nem történt.

A svéd rendőrség visszafogottan kezelte az ügyeket

A svéd beszámolók hangvétele feltűnően visszafogottabb, mint az orosz diplomáciai kommunikációé. A svéd rendőrség a korábbi eseteket jellemzően rongálásként, zaklatásként vagy légi közlekedési szabálysértésként kezelte, miközben Moszkva következetesen „dróntámadásról” és a diplomáciai jog megsértéséről beszélt.

A TV4 korábbi riportja szerint a rendőrség már tavaly úgy látta, hogy lehet összefüggés az ismétlődő festékes incidensek között, ám a hatóságok nem kívánták részletezni, milyen biztonsági intézkedéseket tettek a nagykövetség körül.

Diplomáciai jogi kérdés is

Az ügy azért sem pusztán rendőrségi kérdés, mert a diplomáciai képviseletek védelmét a nemzetközi jog külön szabályozza. Az 1961-es bécsi egyezmény 22. cikke kimondja, hogy a fogadó államnak különleges kötelessége megvédeni a diplomáciai misszió helyiségeit minden behatolástól, rongálástól, a misszió nyugalmának megzavarásától vagy méltóságának sérelmétől.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden egyes drónos festékdobás mögött állami mulasztás vagy politikai jóváhagyás állna. A svéd fél korábban is azt hangsúlyozta, hogy az ilyen eseteket komolyan veszi, a rendőrség pedig eljárást indít. A SvD által idézett svéd külügyi reakció szerint „súlyos”, ha egy ország nagykövetségét rongálás éri, és a svéd hatóságok felelősek a nagykövetség biztonságáért.

A feszültség önmagán túlmutat

A stockholmi incidensek a svéd–orosz kapcsolatok mélypontján történnek. Svédország NATO-csatlakozása, az ukrajnai háború, a balti-tengeri biztonsági feszültségek és az orosz diplomáciai jelenléttel kapcsolatos svéd aggályok együtt olyan környezetet teremtettek, amelyben egy festékes drónakció is gyorsan diplomáciai üggyé és információs fegyverré válik.

A mostani eset újdonsága az orosz beszámoló szerint az, hogy a festék mellett már egy robbanószerkezet utánzatát is bevetették a támadók. Ez az eddigi rongálási ügyeknél súlyosabb kategóriába emelheti az incidenst.