A francia miniszterelnök válságtanácskozást hívott össze. A háttérben a szélsőbaloldalt azonosították.

Negyven iskolaigazgató sérült meg az elmúlt napok franciaországi diáktüntetéseiben — közölte a francia médiában pénteken Édouard Geffray oktatási miniszter. Elmondta azt is, hogy a különösen csütörtökre eldurvult zavargásokban 

• mintegy száz iskola szenvedett súlyos károkat
• az igazgatókon kívül más oktatási dolgozók is megsérültek 
• 300 rendőr és csendőr sérült meg
• mintegy 1200 középiskolát érintenek a megmozdulások, mintegy 200-at blokád alá is vontak, ahogyan 30 egyetemet és főiskolát is  
• csak csütörtökön mintegy 2000 főt vettek őrizetbe. 

Gérald Darmanin igazságügyi miniszter szerint nem is biztos, hogy az aktív és erőszakos tüntetők egyáltalán maguk is középiskolások.   

Jöttek az egyetemisták is 

Csütörtökre ugyanis egyetemi karok is csatlakoztak a középiskolák tiltakozó mozgalmához, amelynek során a fiatalok iskolafoglalásokkal tüntetnek a tanárhiány ellen, valamint több forrást, felújított épületeket és „tisztességes” tanulási körülményeket követelnek, írta a távirati iroda. 

Sébastien Lecornu miniszterelnök válságtanácsot hívott össze a számos helyen erőszakba torkolló megmozdulások miatt.

Laurent Nunez belügyminiszter csütörtök este azt közölte, hogy 900 megmozdulást számoltak össze a hatóságok a középiskolák előtt az ország minden részében, és mintegy kétezer rendbontót vettek őrizetbe. Ez háromszor annyi volt, mint szerdán.

Háttérben a szélsőbaloldal 

A miniszterelnöki hivatal megítélése szerint a tiltakozó mozgalom városi erőszakba fordult át, és a hírszerző szolgálatok azt állapították meg, hogy a tüntetési hullám mögött a radikális baloldali Engedetlen Franciaország párt (LFI), valamint ultrabaloldali csoportok állnak.

Manuel Bompard, a párt egyik vezetője ugyanakkor felszólította a kormányt, hogy „ne süllyedjen összeesküvéselméletekbe és a középiskolások infantilizálásába”.

Az Odoxa-Backbone közvéleménykutató intézet által a Le Figaro napilap számára készített felmérés szerint a franciák 62 százaléka indokoltnak tartja a középiskolások tiltakozását, de az LFI szerepvállalását a válaszadók 61 százaléka elítélte.

A demonstrációkat az iskolák környékén gyakran erőszakos cselekmények követik: maszkot viselő fiatalok kukákat gyújtanak fel, petárdáznak, összetűznek a rendőrökkel. A helyszíni tudósítások szerint ezek csütörtökön a korábbiaknál is hamarabb elfajultak, és hevesebbek voltak.

Több városban tüzeket gyújtottak az iskolák előtt, buszmegállókat törtek össze, és petárdáztak. Több igazgatót bántalmaztak vagy megtámadtak az országban. A déli Marseille-ben egy igazgatót és helyettesét benzinnel öntötték le.

Strasbourgban egy iskola előtt több száz, feketébe öltözött fiatal tüntetett, akadályozva a gépkocsi- és villamosforgalmat, majd kukákat döntöttek fel, felgyújtva őket.

Volt, ahol a kiérkező tűzoltókat vagy a helyszínről tudósító újságírókat bántalmazták fiatalok, vagy megrongálták a stábok felszereléseit.

A középiskolások tiltakozó mozgalma szeptember 21-én kezdődött a Párizshoz közeli Créteil Saint-Exupéry nevű gimnáziumában, ahol több tanári állás is betöltetlen volt. Ott a megmozdulás elérte a célját: az intézménybe szerdán három új tanárt neveztek ki, így a diákok befejezték a tiltakozást.