A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásai egy globális, többmilliárd dolláros olajügylettel egészülhettek ki, amely közvetlenül érintené az amerikai tárgyalópartnerek üzleti köreit. A The New York Times által nyilvánosságra hozott megállapodás-tervezet szerint a Moszkva és Washington jóváhagyásától függő tranzakció során egy amerikai milliárdos és közel-keleti üzleti csoportok vásárolnák fel az orosz óriás nemzetközi eszközeit. Az amerikai lap értesüléseire egyelőre senki sem reagált.

Érdekes összefonódásra hívta fel a figyelmet a The New York Times lap egyik oknyomozó cikke, amely a nemzetközi diplomáciát és a nagytőkét boronálta össze. Miközben a nyilvánosság előtt az ukrajnai frontvonalak befagyasztásáról és a béke feltételeiről zajlanak az egyeztetések, zárt ajtók mögött az amerikai és az orosz delegáció egy gigantikus energetikai üzletág felosztásáról tárgyal. Bár egyelőre senki sem reagált a hírekre, a kiszivárgott információk szerint a Trump-adminisztráció két főtárgyalója, Jared Kushner és Steve Witkoff múlt havi moszkvai látogatásuk során közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnöktől kapták meg a javaslatot, aki arra kérte az amerikai küldötteket, hogy segítsenek tető alá hozni a Lukoil külföldi portfóliójának értékesítését.

A megállapodás fókuszában a Lukoil Oroszországon kívüli, globális hálózata áll, amely kiterjedt olajmezőket, finomítókat és benzinkutakat foglal magában szerte a világon. A felvásárlásra alakult konzorcium élén az az amerikai milliárdos és befektetési menedzser, Todd Boehly áll, aki a Chelsea futballklub korábbi társtulajdonosaként is ismert, és nem mellesleg dollármilliós összegekkel támogatta Donald Trump politikai kampányait.

Ebben a csoportban kapott helyet az amerikai kormány egyik külföldi projekteket finanszírozó állami ügynöksége (DFC), valamint két olyan befolyásos közel-keleti üzleti kör – köztük az Egyesült Arab Emírségek elnökének testvére és egy katari vállalkozói család –, amelyek korábban szoros ingatlan- és energiaipari partnerségben álltak Kushner és Witkoff családjával.

Az amerikai tárgyalók azzal indokolják az olajalku beemelését a diplomáciai folyamatba, hogy a tranzakció sikeres végrehajtása elengedhetetlen a Kreml jóindulatának megnyeréséhez, ami közelebb vihet az ukrajnai harcok beszüntetéséhez. Washingtoni érvelés szerint a Lukoil nemzetközi finomítói kapacitásainak átvétele stabilizálná és csökkentené a nemzetközi üzemanyagárakat is. Donald Trump elnök az elmúlt időszakban különösen nagy nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, követelve, hogy Kijev azonnal állítsa le az orosz olajfinomítók elleni dróncsapásokat, mivel azok felborítják a globális gázolaj- és dízelpiac egyensúlyát.

Moszkva a túlélésért küzd?

Moszkva számára az alku elsősorban presztízskérdés és gazdasági túlélési stratégia. Putyin környezetéből származó források szerint az orosz elnök azért szorgalmazza az amerikai és arab befektetők bevonását, mert ezzel demonstrálhatja az orosz elit és a lakosság felé, hogy a szankciók ellenére az Egyesült Államok legfelsőbb körei továbbra is készek pragmatikus, többmilliárd dolláros üzleteket kötni Oroszországgal.

Bár a Fehér Ház és a Lukoil hivatalosan még nem kommentálta a híreket, a nyilvánosságra került részletek súlyos vitákat indítottak el, mivel az adminisztráció látványosan keveri a magánjellegű üzleti érdekeket az Egyesült Államok hivatalos külpolitikájával és az európai biztonságot meghatározó ukrajnai békefolyamattal.