Európa szerte az emberek elkezdték érezni a saját bőrükön az Oroszország elleni szankciók mindennapi életre gyakorolt hatását. Megsokszorozódott a gáz és a villany ára, az infláció mértéke évtizedes csúcsokat döntöget és ennek megfelelően egyre inkább csökken a társadalmi elfogadottsága a közös európai szankciós politikának is.
Olaszországban a Termometro Politico által készített közvélemény-kutatás szerint az olaszok 51,1%-a szerint azonnali hatállyal el kell törölni a szankciókat. A megkérdezettek 44%-a támogatja ezek fenntartását, míg 4,9%nem válaszolt a kérdésre. Ne felejtsük el, hogy mindezen álláspontok a szeptember eleji reakciókat tükrözik, amikor még a fűtésszezon elején sem vagyunk.
Nápolyban a megnövekedett energiaárak ellen tüntetők a piazza Matteotti-n égették el a gáz- és villanyszámláikat(L’indipendente)
Görögországban az Eurofound felmérése szerint a nagy többség szerint nem kellene egy kalap alá venni az orosz kormányt illetve az orosz embereket. A görögök több, mint 40%-a nem ért egyet a szankciókkal es mindössze 29%-ukelégedett az Európai Unió politikájával. A megkérdezettek 94%-a közös európai megoldást vár a kialakult energiakrízisre.
Németországban minden második német gondolja úgy, hogy nem hatékonyak az oroszok elleni gazdasági szankciókat. Mindemellett úgy vélekedik a megkérdezettek 47%-a, hogy többet ártanak a bevezetett szankciók Németországnak, mint Oroszországnak. Az Insa Institute felméréséből kiderül, hogy a válaszadók 36%-a úgy véli, hogy nagyjából ugyanolyan mértékben ártalmasak a szankciók a német gazdaságra nézve, mint az oroszra.
A német felmérésben 63%-ban jelezték a résztvevők, hogy a gáz árának robbanásszerű növekedése miatt azzal számolnak, hogy Németországban energia vészhelyzetet hirdet a szövetségi kormány, illetve 83%-ban arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztók energiafelhasználását korlátozni fogják az országban. Ugyanakkor 74%-ban számolnak a gazdasági visszaesés miatt munkanélküliséggel is.
A De Stemming közvélemény-kutatásából megtudhattuk, hogy a megkérdetett 2064 flamand közül 50% támogatja csak a szankciókat azon az áron, hogy ezek a belga gazdaságra negatív hatással vannak. Ezeken túl Belgium nem támogatta az egységes 15%-os energiafelhasználás-csökkentést sem.
Látható, hogy szankció ügyben Európa-szerte, egyre több országban helyezkednek a realista, pragmatikus álláspontra. A kezdeti, csak a liberális politikai elit által képviselt szankcionálási politika megbukni látszik. Egyértelművé kezd válni, hogy az Oroszország elleni európai uniós szankciók ártanak Európának, nem a háborút kirobbantó Oroszországot, hanem Európát sújtják.
Ma már minden szakértő egyetért abban, hogy a gáz tőzsdei árának kétharmada a szankciók költségeit tartalmazza. A háború kirobbanását követő napon 90 euró volt a gáz egységára, augusztus végén pedig 347 euró. Brüsszel nem segített a háború megfékezésében, viszont elősegítette az energiaárak elszállását, hiszen a háború kezdetekor emelkedtek az energiaárak, majd utána vissza csökkentek, a szankciók bejelentésekor, júliustól viszont újra drasztikus emelkedés kezdődött, ami a mai napig tart.
Forrás:tuzfalcsoport
