Az amerikaiak kétféle módon iktatják ki egymást: vagy lelövik a másikat, vagy a tárgyalóteremben szorítják a sarokba. Kennedy elnökkel az első módszer szerint végeztek, Donald Trump most a másodikból kap leckét — bár, mint Silvio Berlusconi példája mutatja, meglehet, hogy a lábon kihordott perek garmadája a hosszú élet és karrier titka. A volt amerikai elnök a felmérések szerint utcahossznyi előnnyel vezet a republikánus előválasztási küzdelemben, gyakorlatilag behozhatatlannak látszik az őt követő Ron DeSantis hátránya.
Joe Biden elnökkel összemérve pedig Trump fej fej mellett halad a 2024-es elnökválasztás felé; az elektori rendszer sajátosságaiból adódóan ez inkább utóbbinak kedvez. Ennek megfelelően nagy a félelem az amerikai baloldalon, és sürgős megoldásért kiált: 2020 novembere elvégre nem ismétlődhet meg, Trump 2025 januárjában semmiképp sem költözhet vissza a Fehér Házba!
Mi akkor a teendő? Ha az első említett módszert elvetik, kéznél van a második. Legalább két államban, Coloradóban és Connecticutban most azon izmoznak egyesek, hogy Trump neve már fel se kerülhessen a szavazólapokra. Mégpedig egy olyan alkotmánykiegészítésre hivatkozva, amely eltiltja a „lázadáshoz” köthető személyeket. Trumpot a washingtoni Capitolium 2021. januári ostromával hozzák összefüggésbe. Az említett államoknak demokrata politikusok az adminisztratív vezetői,
ahogyan Trumpot az ellene folyó perekben, így New Yorkban vagy Georgiában is demokrata színekben megválasztott ügyészek igyekeznek felelősségre vonni. Legalább egynek közülük Soros György finanszírozta a kampányát.
Az amerikaiak ugyan négyévente szembesülnek vele, hogy ügyészeik egyszerű pártkatonák, gazdag emberek pedig a kampánypénzekkel gyakorlatilag vádhatóságokat vesznek maguknak, de azért a mindennapokban jobb nem kilógatni annyira a lólábat. Ezért aztán – mint egy friss felmérés rámutat – a fősodorbeli nagy amerikai tévécsatornák szinte mindig elhallgatják, hogy olyan ügyészek dolgoznak a több tíz milliós szavazótáborral rendelkező Trump elmeszelésén, akik nyíltan az ellentábort erősítik. Ezek után lutri lesz, milyen pártszínezetű elnök nevezte ki azt a bírót, aki dönteni fog. Mindeközben tíz amerikaiból négy – köztük Trump legutóbbi szavazóinak háromnegyede – továbbra sem hiszi el, hogy Biden nem csalással szerezte meg az elnökséget.
Így fest ma az amerikai demokrácia, a nép uralma. Nem valami csodálatosan, de legalább ne hordanák olyan fent az orrukat. Annak nyomán, hogy már Trump kizárását is pedzegetik, Szijjártó Péter azt mondta: a magyar kormány mostantól semmilyen kritikát nem fogad el az Egyesült Államoktól a demokrácia állapotával kapcsolatban. A külügyminiszter egyben arra szólította fel a buzgó amerikaiakat: a kioktató nyilatkozataikat „tegyék a fiókba”. A magyar belügyekbe való legutóbbi nyílt amerikai beavatkozáshoz csak a hét elejéig kell visszamennünk.
Túlmozgásos nagykövetüknek, David Pressmannek már Horthy Miklósról is van véleménye.
Ez önmagában nem baj, a gondolkodás nem kizáró ok a munkaköre betöltéséhez, csak éppen olyan diplomáciai táviratokban van a helye, mint amilyenekből a WikiLeaks kiszivárogtató portál jóvoltából bőven olvashattunk budapesti keltezéssel is. Ellenben Pressmannek a közéletünkben végzett zavarórepüléseire nem tartunk igényt. Most pedig, hogy kiderült, Larry Johnson volt CIA-elemző szerint az amerikai külügy 2022-ben nyíltan az Orbán-kormány megbuktatásán munkálkodott a magyarországi ellenzék pénzelésével, különösen nem. A demokráciát a tengerentúlon üres fogalommá tették, a valóban demokratikus gondolkodást pedig valahová jó mélyre a fiókban.
Forrás:Magyar Nemzet
