A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) áttörte a 30 százalékos lélektani határt a szövetségi szinten, amivel eddig soha nem látott előnyre tett szert a második helyre visszaeső kereszténydemokratákkal szemben. A GMS piackutató intézet hétfő délután nyilvánosságra hozott országos felmérése egyértelművé tette, hogy a párt nemrégiben aratott szász-anhalti sikere nem egyedi tartományi siker, hanem egy átfogó, országos politikai átrendeződés kezdete volt.
Nem gondoltuk volna, de Olaf Scholz egykori szociáldemokrata kancellársága nem a német belpolitika mélypontja volt. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb strukturális válságát éli át jelenleg a német közélet, amelyet a gazdasági stagnálás, az elhibázott energiapolitikai döntések és a lakosság növekvő elégedetlensége fűt. A GMS által a napokban elvégzett reprezentatív kutatás alapján az AfD támogatottsága 30 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a hagyományos jobboldali értékeket, a szigorúbb migrációs ellenőrzést és a nemzeti szuverenitást hirdető párt egymaga majdnem annyi szavazót tudhat maga mögött, mint a két korábbi nagy néppárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) együttvéve.
A választók már nem csupán tiltakozásból szavaznak az AfD-re, hanem valódi kormányzóképes alternatívát látnak benne a jelenlegi politikai bénultsággal szemben.
Sonntagsfrage GMS zur Bundestagswahl • AfD 30 % | CDU/CSU 20 % | GRÜNE 14 % | SPD 11 % | DIE LINKE 11 % | FDP 4 % | BSW 3 % | FREIE WÄHLER 1 % | Sonstige 6 %
— Wahlrecht.de (@Wahlrecht_de) September 14, 2026
➤ Übersicht: https://t.co/Gzilw3J3L9
➤ Verlauf: https://t.co/romCcjM1Dn pic.twitter.com/TVJrvZZn3k
A válság legfőbb vesztese a CDU, amely Friedrich Merz vezetése alatt 20 százalékra, egy történelmi mélypontra zuhant vissza. A kereszténydemokraták képtelenek voltak profitálni a regnáló kormánykoalíció népszerűtlenségéből, mivel a választók szerint hiteltelenek, és nem kínálnak valódi előrelépést a korábbi, Merkel-korszakból örökölt irányvonalhoz képest.
A helyzetet tovább rontja, hogy a GMS felmérése külön rávilágított Merz személyes elutasítottságára is. A német választók mindössze 14 százaléka látná szívesen őt a kancellári székben, miközben a saját pártcsaládjának szavazói körében is 58 százalékos az elutasítottsága, ami fenntarthatatlanná teszi a pozícióját a közelgő két tartományi választások előtt.

Az AfD teljesen elszipkázza a német politikai elit eddigi támogatóit
Eközben a jelenlegi kormánykoalíciós partner szociáldemokraták és szövetségeseik szintén a túlélésért küzdenek, hiszen az SPD 11 százalékos eredménye az állampárti státusz elvesztését jelenti. A liberális FDP a 4 százalékos támogatottságával jelenleg be sem jutna a szövetségi parlamentbe.
A hagyományos pártok teljes eljelentéktelenedése és a baloldali formációk stagnálása azt mutatja, hogy a német társadalom többsége végleg elfordult a jelenlegi politikai elittől.
Egyes sajtójelentések szerint a CDU táborán belül a GMS drámai adatai miatt azonnal megkezdődött a belső helyzetértékelés és a kancellárjelölt-csere előkészítése. A háttérben zajló egyeztetéseken egyre nyíltabban hivatkoznak arra, hogy Friedrich Merz személye a legnagyobb akadálya a szavazók visszanyerésének, így a pártvezetésnek még a sorsdöntő berlini és mecklenburg-elő-pomerániai választások előtt lépnie kell.
A lehetséges utódok között az észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Hendrik Wüst, valamint a bajor kormányfő, Markus Söder neve merül fel leggyakrabban, mint akik képesek lennének megszólítani a kiábrándult jobboldali szavazókat. Az idő azonban rendkívül sürget, és a német politikai elitnek fel kell ismernie, hogy az AfD 30 százalékos rekordja már nem egy átmeneti protest-hullám, hanem a német politikai térkép tartós és visszafordíthatatlan átalakulása.




