Csonttörések, erőszakos iszlamizáció, antiszemitizmus – jellemzően ezekkel szembesülnek a germán nyelvterületen élő szülők és iskolás gyermekeik azokban a közintézményekben, ahol jelentős a muszlimok aránya. Az elmuszlimosodás már nemcsak veszély, hanem maga a visszafordíthatatlan jelen – következmények pedig nincsenek.

Továbbra is problémát okoz az elmuszlimosodás Németországban. Egy 13 éves diákot több mint egy éven át zaklattak és vertek muszlim osztálytársai egy, a sajtóban meg nem nevezett bajor középiskolában.

Az egyik kiváltó ok a sértett fiú uzsonnája volt, amelyet “nem halal”-nak (azaz iszlám vallás által nem megengedettnek) gúnyoltak. A fiút többször fizikailag is megtámadták. Először sértegették német származásában a diákot, majd öt muszlim tinédzser ütötte és rúgta a tehetetlen gyereket. Az is előfordult, hogy ugyanezt a fiút egy 15 éves muszlim óra közben szó nélkül arcon ütötte, amelynek során a bántalmazott állkapocszúzódást és agyrázkódást szenvedett. Azóta pszichológiai kezelésben részesül és fél iskolába menni – ahogy az exxpress.at is beszámolt róla.

Úgy tűnik, mintha az elkövetőknek semmilyen következménye nem lenne. Tehetetlennek érzi magát az ember, és elveszíti a hitét az igazságszolgáltatásban

– mondta zokogva a megvert fiú édesanyja.

A család végül jogi útra terelte az esetet, az ügyvéd szerint elsősorban az iskolaigazgató felelős a történtekért.

Az iskolaigazgató közhelyek és adatvédelem mögé bújik. Feltételeznem kell, hogy teljesen tétlen maradt.

Azonban sokáig nem reménykedhettek a szülők. A hatóságok ugyanis megszüntették a 15 éves elkövető elleni eljárást, és mivel a többi támadó 14 év alatti volt, büntetőjogilag egyik sem vonható felelősségre Németországban.

Súlyos probléma és tehetetlenség az elmuszlimosodással szemben

A fenti eset nem egyedi. A német hatóságok többször hunynak szemet a muszlim bűnelkövetés felett, így az iskolaigazgató, valamint a pedagógus sem tud mit kezdeni a helyzettel. 

Így tehát nem is csoda, hogy mivel a szülők félnek attól, hogy ha kitudódik az intézmény neve és ezáltal a bántalmazott gyermek kiléte, csak olajat öntenek a tűzre, ezért jellemzően az iskola neve sem kerül be a hírekbe. 

És az még a kisebbik gond. 

Mivel a fenti okokon túl az sem ritka, hogy egyenesen a sértett gyermeket teszik felelőssé a muszlim bántalmazóival szemben, ezért a bántalmazások csupán kis hányadát jelentik be az iskolák vagy a hatóságok felé. Vagyis Németország statisztikái szerint hiába „csak” 14 százalékot tesz ki az iskolai bántalmazások aránya az országban, ez a szám a be nem jelentett esetekkel együtt akár 30-40 százalékra is nőhet.

Nincsen másképp a többi germán nyelvterületen sem. A Neue Zürcher Zeitung írása szerint a svájci iskolákban a fiatal muszlimok gyakran érintettek antiszemita incidensekben, ezeket a problémákat pedig rendszeresen eltitkolják a pedagógusok vagy a helyi vezetés.

Az esetek pedig ijesztőek:

• Bernben, Betlehemben diákok vesznek körül egy tanárt, imákat mondanak és “Allahu Akbar”-t kiabálnak;
• egy hétéves egyiptomi fiú Hitler-karnevált mutat be egy zürichi iskolában, és kijelenti, hogy a zsidóknak meg kell halniuk. Korábban megtagadta, hogy csoportos órán judaizmust tanuljon;
• két kilencéves kisminkelt kislányt azért bántalmaztak, mert az iszlám törvények szerint a smink viselése tilos (azaz „haram”). Egy tanárt ugyanígy “haram” kiáltásokkal szakítottak félbe, amikor egy karácsonyi éneket kezdett énekelni.

Ausztriában pedig még a fentieken túl is nagyobb probléma az iskolai zaklatás. A tanulmányok szerint a diákok körülbelül 23 százaléka vallott arról, hogy havonta legalább kétszer zaklatásnak van kitéve. 

A szám ennél jóval magasabb lehet, mivel csak úgy, mint Németországban, nyugati szomszédainknál is problémát jelent az iskolai vezetéssel vagy a hatóságokkal szembeni – egyáltalán nem alaptalan – bizalmatlanság.

Ahogyan David Betz angol professzor is rámutatott, nem pusztán az integráció hiánya köszön vissza a muszlimok által elkövetett iskolai bántalmazások során, hanem „leminősítés”, vagyis a többségi társadalom hanyatlása zajlik a saját hazájában. Mindez egy generáción belül.