Igazi fordulópont

A körülöttünk lévő világ gyorsabban változik, mint régen. De hogy ennek milyen következményei vannak, sok nyugati országban még mindig nem akarják beismerni. Európa hármas válság felé tart, amelynek hatásai az egész évszázad során tömegesen foglalkoztatni fognak bennünket – vélekedik Thomas Fasbender neves német publicista. A Preussische Allgemeine német lapnak nyilatkozva elárulta, hogy az első nagy krízis Nyugat-Európa gyors hatalomvesztése egy mintegy ötszáz éves globális uralom után.

Azok az idők, amikor a britek, a franciák, a németek és mások politikai, kulturális, tudományos, technikai és gazdasági szempontból rányomták bélyegüket a világra, már a múlté

– fogalmazott  Thomas Fasbender, aki szerint az igazi fordulópontokhoz éppen most ért el a kontinens. Megjegyezte, hogy egy olyan világba lépünk, amelyben Európát inkább élő múzeumnak tekinthetjük, mintsem jelzőfénynek vagy példaképnek. Hozzátette, hogy

a belátható jövőben az európaiak mint geopolitikai hatalom egyértelműen hanyatlóban vannak. Nincs mit tennünk Ázsia gazdasági dinamikájával és Afrika demográfiai fejlődésével szemben.

Európának talán fel kell fognia, hogy a világ már nem hajlandó az értékeit felsőbbrendűnek elfogadni, mint ahogyan azt korábban tette. Törökország és Oroszország példája egyébként jól mutatja ezt. A törökök ügyesen használják ki az Európa és Ázsia közötti átmenetben betöltött szerepüket, az oroszok pedig az ukrajnai háborúban mutatják meg, hogy fütyülnek a kialakult európai rendre. Ezzel kapcsolatban Fasbender kiemelte, hogy

könnyen lehet, hogy az ázsiaiak és afrikaiak nemcsak a nyugati termelési módokat, hanem a nyugati rendezési modelleket is átveszik és továbbfejlesztik.

A kontinensnek egyébként az sem segít, hogy belülről is óriási feszültség és széthúzás jellemzi, elég csak az Európai Unió tagországainak mindennapos vitáját megnézni. Kelet-Közép-Európában a genderpolitika egyértelmű elutasításba ütközik, akárcsak a nyugat-európai vonalak mentén folytatott migrációs politika. Ahelyett, hogy ezt elfogadnák, a berlini, brüsszeli és párizsi elitek támadják ezeket az EU-tagállamokat, és ezzel Európán belül is megosztottságot szítanak. Ugyanilyen problémás a klímavédelem kérdése is, ami a második nagy krízis, amellyel az embereknek szembe kell nézniük, valamint az ilyen vitákból adódó késlekedésekkel és azok következményeivel.

Kiszolgáltatott Európa

Európa jövője szempontjából azonban a legfontosabbak a délről érkező migráció okozta kihívások, ebben pedig most már nemcsak egyes tagállamok és szakértők értenek egyet, hanem azon országok vezetői is, akik eddig tagadták és elbagatellizálták ezt a felfoghatatlan méretű problémát. 

 Úgy vélem, hogy mi Nyugat-Európában hamarosan olyan masszív következményeit fogjuk érezni a bevándorlásnak és az integrációs nehézségeknek, hogy nem marad energiánk semmilyen geopolitikai szerepjátékra vagy akár vezetői igények megfogalmazására. Nem véletlen, hogy Lengyelország, Magyarország és mások a saját útjukat járják

– hívta fel a figyelmet a Preussische Allgemeine lap egy másik véleménycikkben. Eszerint a nyugat-európaiak fő problémája ebben a kérdésben a földrajzi elhelyezkedésük és a gazdagságuk. Egy olyan ország, mint Kanada, azért tudja kontrollálni a bevándorlást, mert két óceán és az USA választja el a világ többi részétől. Európa viszont rendkívül kiszolgáltatott. A Földközi-tenger ahhoz képest alig több, mint egy nagy tó, sok szigettel, amelyeken ráadásul megállók is vannak. Eközben már most is léteznek migrációs útvonalak Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Még a La Manche-csatornán keresztül is évente ezrek vándorolnak Nagy-Britanniába. Ez néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt.

Ráadásul Európa a maga jólétével és szociális rendszereivel egyszerűen túl vonzó a világ szegényebb régióiból érkező migránsoknak. Ebben a tekintetben elsősorban Németország és Franciaország vonzza leginkább az afrikai és közel-keleti migránsokat, az ellenőrizetlenség pedig komoly biztonsági kockázatokkal jár, elég ha csak az elmúlt tíz évben történt terrortámadásokat vesszük figyelembe.

Forrás:Magyar Nemzet