• Soros György nagylelkűen adományoz olyan szervezeteknek, amelyek elvileg egy igazságosabb, zöldebb és legfőképpen átláthatóbb világért dolgoznak.
• A Nyílt Társadalom Alapítványok, és számos, Soros által finanszírozott civil szervezet a nyitott, egyenlő és átlátható társadalom hívei. Ezért erőteljesen kritizálják azokat az adóstruktúrákat, amelyekkel a gazdagok elrejtik vagyonukat a szemek elől.
• Hogy Soros birodalma maga is offshore konstrukciókat használ, ellentmondani látszik ennek a küldetésnek.
• Mert az amerikai-magyar hedge fund menedzser maga is a lehető legjobban elrejti pénzügyeit az érdeklődő tekintetek, de az adóhatóságok szeme elől is.
• Soros György Brüsszelben is fenntart egy alapítványi hálózatot a Nyílt Társadalom Alapítványok gesztorálásával, amely a progresszív célokat követő ‘civil‘ szervezetek egyik fő támogatója.
• Az Európai Átláthatósági Nyilvántartás szerint 2021-ben több mint 20 millió euró áramlott Soros alapítványaiból a befolyást gyakorolni kívánó civil szervezetekhez, többek között az Európai Bizottságon keresztül.
• Soros fedezeti alapkezelőként halmozta fel vagyonát, ellentmondásos adóstruktúrákat használva.
• Úgy tűnik, ezt a formulát alkalmazza a Nyílt Társadalom Alapítványok esetében is.
• A Kajmán-szigetekről olyan befektetéseket eszközöl, amelyeknek a hozama az alapítványai javát szolgálja.
• Hogy mibe fektet Soros? Ezzel a konstrukcióval ez teljesen tisztázatlan marad.
• Miközben magyarországi ‘civil‘ szervezetei és médiái is a totális átláthatóságot követelik, a milliárdos spekuláns vagyonáról, adókerülő praktikáiról sosem ejtenek szót.
• Tulajdonképpen ezzel a kajmán-szigeteki konstrukcióval a magyarországi szervezetei off-shore, adócsalt forrásokból tartják fenn magukat.
• Kérdés, milyen jogalapja van a magyarországi Soros-médiának és Soros NGO-inak a magyar kormányon számon kérni az átláthatóságot.
• Miközben adócsalt pénzekből élnek.

Ahogyan a BENNFENTES beszámolt róla, Alex Soros 37 évesen örökölte meg apja, a Soros György által felépített hálózat milliárdjainak kezelését. Bár ez a hír idén júniusban jelent meg, a tényleges átadás-átvételre még decemberben került sor. Csendben és észrevétlenül, ami jellemző arra, ahogyan az idősebb Soros az ügyeit alakítja.

A 92 éves magyar-amerikai spekuláns ezzel a fiára bízza egy olyan birodalom irányítását, amely mélyen összefonódik saját élettörténetével és meggyőződésével.

Soros György állítása szerint 1984 óta a Nyílt Társadalom Alapítványain keresztül több mint 32 milliárd dollárt osztott szét világszerte a demokratikus, liberális és progresszív ügyek mellett elkötelezett szervezeteknek és (politikai) mozgalmaknak.

A kedvezményezettek között az átláthatóság és a migránsok jogainak védelmezőitől kezdve a demokrata párti elnökjelöltekig sokféle ember szerepel. Ez a tevékenység Sorost világszerte egyszerre tette ünnepelt és egyben gyűlölt adományozóvá. Az 1980-as években Soros György kelet-európai szervezeteket támogatott, hogy a szovjet országokat megszabadítsa a kommunizmus igájától – Karl Popper tudományfilozófus és a nyitott társadalmakról és demokráciáról szóló elképzelései által inspirálva.

A berlini fal 1989-es leomlása után a Nyílt Társadalom Alapítványait (OSF) egész Európa liberalizálására összpontosítja.

Ez a tökvés nem mindenkinek tetszik. A kritikusok úgy értelmezik Sorosnak a nemzetközi jogállamiság fontosságára vonatkozó elképzeléseit, mint kísérletet arra, hogy a világ felett nem választott hatalmat gyakoroljon olyan intézményeken keresztül, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és a davosi Világgazdasági Fórum.

Soros legnagyobb ellenfele egykori honfitársa, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki Sorost okolja azért, ami Európában rosszul megy, különösen a migránsok ellenőrizetlen beáramlásáért.

Soros 2018 májusában egy véleménycikkben vágott vissza. Úgy érvel, Orbán “hamis” vádakkal illeti őt. Reményei szerint az Európai Unióban nagyobb lesz az együttműködés, és az országok félreteszik nemzeti érdekeiket. Soros szerint Európa éppen nem abba az irányba halad, amit ő szeretne. A cikkben az Európai Unió kudarcairól is elmélkedik, különösen a görög adósságválság kezelésében, a fenntartható, közös menekültpolitika hiányáról és a Krím 2014-es annektálása utáni kemény szmbeszállás hiányáról Oroszországgal szemben. Aggodalommal tölti el továbbá a jobboldali nacionalizmus erősödése számos európai országban.

Soros a Nyílt Társadalom Alapítványaival egy olyan Európai Unió szószólójaként tűnik fel, amelyben a tagállamok maguk döntenek arról, hogy milyen mértékben tartoznak az egészhez. Reményei szerint ez a döntési szabadság természetesen több együttműködéshez vezet, és az országok félreteszik nemzeti érdekeiket az EU megőrzése érdekében. “Én és a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatom mindent meg fogunk tenni, hogy támogassuk az ilyen jellegű kezdeményezéseket” – fogalmazott.

Pontosan ez az, ami Sorost ellentmondásos figurává teszi. Ő az egyik legbőkezűbb politikai adományozó, akit csak Warren Buffett és Bill Gates előz meg. És milliárdjaiból olyan szervezeteket és mozgalmakat támogat mind az Egyesült Államokban, mind Európában, amelyek egy nyitott és toleráns, a kisebbségek jogait tiszteletben tartó társadalomért küzdenek.

Ezzel szembeszáll a konzervatív politikusokkal és érdekcsoportokkal.

Az Európai Unióban Soros hozzájárul a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k vegyes klubjának létezéséhez, amelyek rendszeresen brüsszeli lobbikörúton házalnak üzeneteikkel.

Egy, az európai átláthatósági nyilvántartáson alapuló kutatása azt mutatja, hogy 2021-ben több mint 20 millió euró áramlott a Nyílt Társadalom Alapítványoktól olyan civil szervezetekhez, amelyek mindegyike legalább egyszer találkozott az Európai Bizottsággal a jelenlegi elnökség alatt.

Soros saját Nyílt Társadalom Alapítványai is rendszeresen találkoznak magas rangú brüsszeli tisztviselőkkel. Ezt a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézetén (OSEPI) keresztül teszi, amely európai lobbiirodaként működik, és célja annak biztosítása, hogy “a nyílt társadalom értékei az Európai Unió középpontjában álljanak, mind a határokon belül, mind azokon túl“.

A 2021-es adatok szerint az intézet legalább 18 lobbistát foglalkoztat e célból.

Az Európai Bizottsággal a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézete a romák elleni diszkriminációtól kezdve a dezinformációval kapcsolatos problémákon és a médiaszabadság előmozdításán át az éghajlat-politika kezeléséig számos témát megvitatott.

A Nyílt Társadalom Alapítványok is bizonyos rendszerességgel kapnak támogatást az Európai Bizottságtól, különösen kelet-európai projektekhez, olyan országokban, mint Románia, Észak-Macedónia és Bulgária.

Az Európai Unió pénzügyi átláthatósági rendszerének adatai szerint Soros különböző alapítványai 2007 óta együttesen legalább 14,2 millió eurót kaptak.

Például a helyi civil társadalom megerősítésére vagy a kisebbségek helyzetének javítására.

A civil társadalom finanszírozóinak vizsgálata elsősorban az Európai Bizottság brüsszeli átláthatósági nyilvántartására összpontosít. Ebben minden vállalatnak, érdekcsoportnak és civil szervezetnek regisztrálnia kell magát, mielőtt hozzáférést kapnak a Bizottsághoz.

Ebből az átláthatósági nyilvántartásban elérhetőek annak a 978 regisztrált civil társadalmi szervezetnek a legfrissebb adatait (2021-es pénzügyi év), amelyek 2019 óta legalább egyszer találkoztak az Ursula von der Leyen által elnökölt Európai Bizottsággal.

Miközben mind a Nyílt Társadalom Alapítványok, mind a Soros által támogatott civil szervezetek nap mint nap azon dolgoznak, hogy az ő személyes vízióját a gyakorlatban is megvalósítsák, egy kulcskérdésre soha nem kap megfelelő választ az érdeklődő: milyen pénzügyi-szervezeti felépítésű Soros saját birodalma? És milyen mértékben támogatja – vagy ássa alá – a nyílt társadalom ideológiáját?

Henry Peter professzor, jogász és a Genfi Filantrópiai Központ vezetője szerint az ilyen kérdések átláthatósága az utóbbi években egyre fontosabbá vált, mivel a finanszírozási forrásokkal kapcsolatos kétértelműség befolyásolja a nagylelkű adományozás általános hitelességét. “Ezért ezt a kérdést nem lehet figyelmen kívül hagyni, és foglalkozni kell vele, hogy semlegesítsünk egy sor gyanút, például az összeesküvés-elméleteket vagy a gazdagok mindenhatóságára vonatkozó célzásokat“.

Ami Sorost illeti, emberbaráti tevékenységének története azzal a fedezeti alappal kezdődik, amely a vagyonát hozta: a Quantum Funddal.

Spekuláció a nemzeti valuták ellen

A fedezeti alapok az elmúlt 25 évben látványos növekedést éltek meg, mind számszakilag, mind az általuk kezelt vagyonukban.

De ezzel a növekedéssel együtt a fedezeti alapokkal szemben megfogalmazott kritika is felizzott. Méretükből adódóan befolyásolni tudják ugyanis a pénzügyi rendszereket.

A sikeres fedezeti alapkezelők akkor látják meg a lehetőségüket, amikor úgy gondolják, hogy egy adott piac alul- vagy túlértékelt, majd nagy – gyakran kölcsönzött – összegekkel spekulálnak arra számítva, hogy az adott piac korrigálni fog. Ez lökéshullámot indíthat el, és kivételes esetekben megzavarhatja a piacokat – fogalmaz például a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Ez a szempont, valamint átláthatatlan jellegük, és az a tény, hogy a legtöbbjük kihasználja az adóparadicsomok kedvező légkörét, politikailag ellentmondásos befektetési eszközökké teszi a fedezeti alapokat.

Soros Quantum Fundja beleillik ebbe a képbe. Az üzletember az 1960-as évek végén alapította az alapot a Holland Antillák kellemes adókörnyezetében. Gyorsan nagy port kavart azzal, hogy ha a világ bármelyik táján hozamot szimatolt, akkor teljes gőzzel belevágott.

Soros 1992-ben vált hírhedtté, amikor az akkor túlértékelt brit font ellen spekulált. Amikor a valuta később összeomlott, becslések szerint 1 milliárd dolláros nyereséget termelt neki. Ez a nap “fekete szerda” néven vonult be a brit történelembe.

Az ezt követő években a thaiföldi és a malajziai valuta ellen spekulált, ami minden alkalommal leértékelési hullámhoz vezetett, ami nem sok hálát hozott neki ezekben az országokban.

A fedezeti alap mint a ‘jótékonykodás‘ eszköze

1998-ban a The New York Times éles kérdést fogalmazott meg Sorossal szemben, hogy miként tudja összeegyeztetni a kemény üzletember szerepét, aki vagyonát a – saját szavai szerint – “erkölcstelen piacoknak” köszönheti, a világot javító emberbarát szerepével. “Különbséget kell tennünk a szabályok szerinti játék és a szabályok alkotása között” – válaszolta Soros. “Az ember megpróbál a szabályok szerint optimálisan játszani, tekintet nélkül a társadalmi következményekre. Míg a szabályok megalkotásakor az embernek inkább a társadalmi következményekkel kell törődnie, mint a saját érdekeivel” – mondta.

De üzleti szempontból Soros épphogy nem választja szét a két világot.

Az amerikai adónyilvántartásból kiderül, hogy a Quantum Fund ma már erősen összefonódott a Nyílt Társadalom Alapítványokkal. Valójában a fedezeti alapot ma már befektetési eszközként használják e hálózat két fő alapítványának, a Nyílt Társadalom Intézetnek és a Nyílt Társadalmat Támogató Alapítványnak a nevében.

A befektetési portfóliót a Soros Fund Management kezeli, amely független tanácsadóként működik [az örökléssel Soros Alex az egyetlen családtag, akinek irányítói befolyása van a Quantum Fund-ban és a Nyílt Társadalom Alapítványokban is].

A Quantum Funddal és a Nyílt Társadalom Alapítványok közötti konstrukció sok kerülőút után jött létre.

A dolgok akkor forrósodtak fel Soros számára, amikor az Egyesült Államok 2008-ban új törvényt vezetett be az offshore struktúrákon keresztül történő adószivárgás ellen. Ennek értelmében milliárdos nagyságrendű szövetségi és helyi adót kellett volna fizetnie, plusz a Bloomberg becslései szerint az Obamacare, azaz a kötelező egészségbiztosítás miatt kivetett illetékeket.

A fedezeti alapkezelők 2017 végéig kaptak haladékot arra, hogy eleget tegyenek ennek az új adókötelezettségnek, de Soros a Bloomberg szerint 2008-ban befektetési portfóliójának egy részét a kedvező adózási környezetű Írországba helyezte át. Sőt, egy ideig úgy tűnt, hogy így el tudja majd kerülni az adókötelezettséget.

A dolgok tovább bonyolódtak a spekuláns számára, amikor 2011-ben, a bankválság következtében az amerikai kormány új szabályokat vezetett be, hogy a fedezeti alapokat átláthatóbbá tegye.

Ennek elkerülése érdekében Soros bezárta a kapukat a külső befektetők előtt, és a Quantum Fundot családi alappá alakította át. Az Open Society Foundations portfólióját 2013-ban a Kajmán-szigetekre költöztette.

Végül, amikor elkerülhetetlenül közeledett a 2017-es határidő, és Sorosnak el kellett kezdenie az adótartozásának befizetését az Egyesült Államokban, a saját tőkéjének nagy részét a Nyílt Társadalom Alapítványoknak adományozta.

Mivel az ilyen adományok részben levonhatók az adóból, ez segített őt az adóterhek enyhítésében.

Teljes átláthatatlanság

Mivel Soros mostanra átszervezte a Nyílt Társadalom Alapítványok pénzügyeit, teljesen homályos, hogy a Quantum Fund hogyan fekteti be a beérkező pénzeket.

Azzal, hogy Soros 2011-ben úgy döntött, hogy kivonul az új amerikai felügyeleti szabályok alól, semmilyen információ nem áll rendelkezésre a befektetési portfóliójáról. Ráadásul a Kajmán-szigetek hírhedt az adókörnyezetéről, és néhány évvel ezelőttig az adóparadicsomok európai feketelistáján szerepelt.

“Az átláthatóság nagy szerepet játszik, az adózás kevésbé. Soha nem lehet pontosan tudni, hogy mi történik az ilyen típusú, különböző országokon átívelő struktúrákat használó szervezetekben“- magyarázza Jan Gooijer, az amszterdami Szabadegyetem nemzetközi adójogot oktató tanára.

Röviden, hogy az emberi jogokat és a demokráciát támogató számtalan nem kormányzati szervezet (NGO) számára elkülönített hozamokat szociális lakásokba vagy a dohányiparba történő befektetésekkel hozzák-e be az Alapítványokhoz, ezt egy kívülálló számára most lehetetlen kideríteni.

Az egyetlen dolog, amire a Soros Fund Management 2020 óta nyilvánosan kötelezettséget vállalt, az egy klímastratégiai cél. Ennek jegyében az alapkezelő 2025 után nem eszközöl új befektetéseket fosszilis tüzelőanyaggal működő vállalatokba a tagalapjai számára.

A Soros Fund Management – amelynek székhelye New Yorkban van – a Soros-család nevében maga is befektet egy sor vállalatba. Ezekről információk állnak rendelkezésre. Az amerikai tőzsdefelügyelet, a Securities and Exchange Commission (SEC) nyilvános adataiból egyértelműen kiderül, hogy a család továbbra is befektet olajba, gázba, sőt szénbe is. De hogy ebbe beletartoznak-e a Kajmán-szigetekről a Nyílt Társadalom Alapítványok célajit szolgáló befektetések, az így nem ismerhető meg.

A nem kormányzati Soros-szervezetek (NGO-k) általában rendkívül negatívan viszonyulnak az adóelkerüléshez és az átláthatatlan struktúrákhoz.

Képmutató ez a gyakorlat

A nyitottság hiánya ellentétben áll azokkal a célokkal, amelyeket a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) állítólag követnek. Ez az alapítvány 2012-ben kampányt indított az amerikai átláthatósági szabályok szigorításáért, miközben ezek alól Sorosék 2011-ben a Quantum Fund nevű alapkezelőjükkel kikerülték. Richard Shelby republikánus szenátor már akkor képmutatással vádolta Sorost emiatt. Soros tartózkodott a kommentártól.

Hollandiában 2013-ban nagy port kavart, hogy Soros György azzal vádolta meg a Shellt, hogy lobbizik a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályok ellen, amelyeket Európa az Egyesült Államok nyomán akart bevezetni. A Nieuwsuurban és a Het Financieele Dagbladban Soros felszólította a kormányt, hogy ne hallgasson az olajtársaság ellenérzéseire. Soros saját átláthatatlanságáról akkoriban nem esett szó.

Henry Peter, a Genfi Filantrópiai Központ jogásza szerint a jótékonysági szervezetek kétarcúsága problematikus.

Szerinte a filantróp alapítványok által irányított cégek – vagy olyan cégek, amelyekbe egy ilyen alapítvány befektet – tevékenységének “összhangban kell lennie” az adott alapítvány ideológiai céljaival. “Ezt nevezzük mi küldetés összehangolásnak” – mondta. “Nem lehet egy alapítványt úgy működtetni, hogy miközben egy bizonyos közérdeket támogat, de aztán létrehoz egy olyan vállalatot, amely például egy atomerőművet kezel” – fogalmazott.

Az ilyen, a küldetés és a tevékenységek összehangolásához az átláthatóság kulcsfontosságú, mondja Peter, mert ez lehetővé teszi magának a filantróp alapítványnak is, hogy gyorsan észrevegye a pénzmozgások esetleges hibáit. “Ha sikerül nyitottnak lenni azzal kapcsolatban, hogy honnan jönnek a pénzeszközök, hová mennek, és hogyan kezelik őket, akkor automatikusan semlegesíthetjük azokat az eseteket, amelyek nem úgy alakulnak, ahogyan azt tervezték.”

A kritikus nem kormányzati szervezetek Soros birodalmának átláthatatlanságával és adókerüléseivel szemben nem kritikusak

Sok Soros által finanszírozott szervezet hajlamos rendkívül negatívan viszonyulni az olyan gyakorlatokhoz, mint az adóelkerülés és az átláthatatlan struktúrák.

A három legnagyobb kedvezményezett közül kettő például az egyenlőtlenségek elleni küzdelemmel foglalkozik: a Global Witness, amely 2021-ben 3,1 millió eurót kapott a Nyílt Társadalom Alapítványoktól, és a One Campaign, amely 3,9 millió eurót kapott.

Mindkét civil szervezet határozottan felszólalt az adóparadicsomok és különösen a kormányok és a vállalatok átláthatóságának hiánya ellen. A Global Witness 2017-ben például felszólította az Egyesült Királyság kormányát, hogy vessen véget a pénzügyi titkolózásnak a tengerentúli területein, például a Kajmán-szigeteken. 2018-ban a Global Witness és a One Campaign is aláírt egy hasonló célú nyílt levelet a The Guardian című lapban.

A holland Stichting Onderzoek Multinationale Ondernemingen (SOMO) szintén 2016-ban azt írta, hogy “az olyan országokban lévő leányvállalatok, mint a Bahamák, Panama, Guernsey és a Kajmán-szigetek […] legalábbis adóelkerülésre utalnak“. Ennek ellenére az alapítvány a következő öt évben mintegy 1,9 millió dollárt kapott Sorostól.

A Nyílt Társadalom Alapítványok pénzügyi konstrukciójára történő reagálástól azonban az NGO-k tartózkodnak a kommentártól. A tényfeltárú újságírók nem tudták elérni őket (a Global Witness-t), illetve “nincs kapacitásuk” válaszolni, mondták a One Campaign szervezetnél.
Pontosítás

A Transparency International, amely szintén Soros pénzügyi támogatását élvezi, eközben védelmébe vette a Nyílt Társadalom Alapítványokat, mondván, hogy a filantróp alapítvány fontos támasza annak a küldetésének, hogy “megállítsa a korrupciót és előmozdítsa az átláthatóságot, a közfelelősséget és a feddhetetlenséget az egész társadalomban“.

“Határozottan hiszünk abban, hogy minden szervezetnek, beleértve azokat is, amelyek minket finanszíroznak, a törvények keretein belül kell működnie, és mindig a legmagasabb etikai normák betartására kell törekednie” – állítja a Transparency International. “Az együtt töltött évek alapján nincs okunk kételkedni az OSF ezen alapelv iránti elkötelezettségében.”

Zárt ajtók

Maga a Nyílt Társadalom Alapítványok rendkívül röviden válaszoltak a kérdésekre.

A szóvivők sem az adóstruktúrákat, sem a Quantum Fund befektetési portfólióját, sem a nyilvánosságra hozatal hiányát nem akarták részletezni. “Kereskedelmi és piaci szempontból érzékeny tényezők miatt korlátozottan tudunk részleteket közölni a menedzsmentről” – ezzel a kifogással hermetikusan zárva tartják maguk előtt az ajtókat.

A szóvivő azt a kérdést is megválaszolatlanul hagyta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok átadása az apától, George-tól a fiúnak, Alexander-nek változtat-e valamit a pénzügyi irányításon.

Egyelőre nincs ok feltételezni, hogy bármilyen változás a küszöbön állna. Elvégre Alexander azért került az élre, mert apa és fia egy oldalon állnak.

Ahogy ifjabb Soros a Wall Street Journalnak nyilatkozta: “Egyformán gondolkodunk.”

Forrás:bennfentes.net