Az európai országok fegyverimportja több mint háromszorosára nőtt az elmúlt öt évben, és ezzel a kontinens a világ legnagyobb fegyverimportőrévé vált – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentéséből, amelyet itthon a Portfolio.hu szemlézett. A SIPRI adatai szerint a globális fegyverszállítások volumene 2021-2025 között 9,2 százalékkal nőtt a 2016-2020-as periódushoz képest. A kutatók a rövid távú ingadozások elkerülése érdekében ötéves időszakokat hasonlítanak össze, és a szállítások volumenét mérik, nem azok pénzügyi értékét.
Európa fegyverimportja ebben az időszakban mintegy 210 százalékkal emelkedett, a régió részesedése a globális importból 12 százalékról 33 százalékra nőtt. A jelentés szerint a növekedés fő hajtóereje az orosz-ukrán háború, valamint az európai országok saját katonai képességeinek megerősítése volt.
Az európai országok a SIPRI adatai szerint elsősorban amerikai fegyvereket vásárolnak. A 2021-2025 közötti időszakban az Egyesült Államok fegyverexportjának legnagyobb része – 38 százaléka – Európába irányult, megelőzve a Közel-Keletet. A SIPRI szerint különösen a harci repülőgépek és a nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek iránt volt erős a kereslet.
Az Egyesült Államok a vizsgált időszakban a globális fegyverexport 42 százalékát adta, és 99 országba szállított haditechnikát. A második legnagyobb exportőr Franciaország volt mintegy 9-10 százalékos részesedéssel, míg Oroszország a harmadik helyre szorult, exportja 64 százalékkal visszaesett az Ukrajnában 2022-ben indított hadművelet után. A világ legnagyobb egyedi fegyverimportőre Ukrajna lett, oda irányult 2021-2025 között a globális szállítások mintegy 9,7 százaléka. Az országot a legnagyobb importőrök rangsorában India, Szaúd-Arábia, Katar és Pakisztán követte.
A jelentés szerint Németország eközben a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé lépett elő, megelőzve Kínát. A német export csaknem egynegyede Ukrajnába irányult, további 17 százaléka pedig más európai országokba.
A SIPRI szerint a közel-keleti feszültségek és háborúk a jövőben tovább növelhetik a fegyverkeresletet. Ugyanakkor az amerikai fegyverkészletek esetleges szűkössége – például légvédelmi rakétákból – oda vezethet, hogy Washington saját haderejét részesíti előnyben, ami korlátozhatja a szövetségeseknek szánt szállításokat. A stockholmi székhelyű SIPRI független békekutató intézet, amely évente publikál jelentéseket a fegyverkereskedelemről, a hadiiparról, a nukleáris fegyverekről és a katonai kiadásokról.
Rendhagyó módon úgy mondom el a véleményem, hogy kiemelek fontos mondatokat:
1, Az európai országok fegyverimportja több mint háromszorosára nőtt az elmúlt öt évben.
2, A növekedés fő hajtóereje az orosz-ukrán háború, valamint az európai országok saját katonai képességeinek megerősítése volt.
3, Az európai országok a SIPRI adatai szerint elsősorban amerikai fegyvereket vásárolnak.
4, Az Egyesült Államok a vizsgált időszakban a globális fegyverexport 42 százalékát adta.
5, A SIPRI szerint a közel-keleti feszültségek és háborúk a jövőben tovább növelhetik a fegyverkeresletet.
S ezek alapján látjuk, kinek áll elsősorban érdekében a fegyveres konfliktusok életben tartása…
