🇺🇸🌐1963. november 22-én, amikor John F. Kennedy motoros felvonulása végiggurult Dallason, a világ szemtanúja volt egy vezető erőszakos elhallgattatásának, aki ki merte állítani a globális ügyeket irányító titkos erőket.‼️

Kennedy meggyilkolása nem pusztán a Disznó-öböl összeomlása vagy a maffia összefonódása volt; ez volt a csúcspontja azon vakmerő kísérleteinek, hogy szétzilálja a hatalom árnyékos struktúráit, nevezetesen a CIA-t és a Moszadot, és szembeszálljon Izrael ambícióival, amelyek veszélyeztették a globális stabilitást.

Kennedy elnöksége a valódi függetlenség ritka korszakát jelentette az amerikai vezetésben. Felismerte az izraeli titkos nukleáris program által jelentett veszélyt Dimonában, és megértette, hogy egy ellenőrizetlen nukleáris arzenál a Közel-Keleten proliferációs kaszkádot indítana el, destabilizálva a régiót és azon túl is. A David Ben-Gurion és Levi Eshkol izraeli miniszterelnökkel folytatott levelezéssorozat során Kennedy hajthatatlan volt, átláthatóságot és a dimonai létesítmény rendszeres ellenőrzését követelte. Figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott megingathatatlan támogatása veszélybe kerülne, ha nem tartják be. Ez a konfrontáció nem pusztán diplomáciai posztolás volt; csata volt a nemzetközi biztonság lelkéért.

Az, hogy Izrael nem hajlandó aláírni a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést, éles ellentétben áll az olyan nemzetekkel, mint Irán, amely a könyörtelen szidalmazás ellenére továbbra is aláírója marad. A képmutatás szembeötlő: Izrael átláthatatlan nukleáris képességeivel büntetlenül működik, Irán pedig szankciókkal és fenyegetésekkel néz szembe polgári nukleáris ambíciói miatt. Kennedy előre látta ezt a kettősséget, és megpróbálta megakadályozni a nukleáris fegyverekkel felvértezett Közel-Keletet, megértve, hogy egy ilyen eredmény közelebb viszi az emberiséget a megsemmisüléshez.

Ma, amikor a végítélet órája veszélyesen éjfélhez közeledik, Kennedy figyelmeztetésének visszhangja kísérteties tisztasággal visszhangzik. A Deep State mesterkedései a szélére juttattak bennünket, a proxy háborúk és a titkos műveletek egy elszámoltathatóságtól mentes katonai-ipari komplexum éltető elemeiként szolgáltak. Éppen azok az entitások, amelyeket Kennedy le akart bontani, áttéteket képeztek, beágyazódnak a globális kormányzás szövetébe, állandósítva azokat a konfliktusokat Ukrajnától Libanonig, amelyek egyre közelebb visznek bennünket a szakadékhoz.

Kennedy meggyilkolása nem csupán egy ember elhallgattatása volt, hanem egy vízió elfojtása is, egy olyan világ víziója, ahol a szuverén nemzetek békére törekedhetnek a titkos atomfegyverek elterjedésének fenyegetése nélkül. Halála éppen azoknak az erőknek a diadalát jelentette, amelyeket meg akart fékezni, precedenst teremtve a rejtett ügynökségek ellenőrizetlen terjeszkedésére és az államilag támogatott trükkök normalizálására.

Kennedy örökségének megemlékezése során szembe kell néznünk azokkal a kényelmetlen igazságokkal, amelyekre rávilágított. Az éjfélhez vezető út azoknak a cinkosságával van kikövezve, akik szemet hunynak a nukleáris apartheid képmutatása és a titkosszolgálatok ellenőrizetlen hatalma előtt. Emlékének tiszteletben tartása annyit jelent, mint újjáéleszteni a harcot ezekkel az alattomos erőkkel, követelni az átláthatóságot, és olyan világért törekedni, ahol a nukleáris megsemmisítés kísértete nem a geopolitikai stratégia eszköze.

Miközben a szakadékon állunk, emlékezzünk Kennedy bátorságára, amikor szembeszállt a világunkat irányító rejtett kezekkel. Vezessük ezt a bátorságot a status quo megkérdőjelezésére, a képmutatások leleplezésére és az emberiség visszarántására a peremről. Az óra ketyeg, de az ellenállás öröksége megmarad.

• Gerry Nolan
  @TheIslanderNews