- Ha megborult a bennszülött-migráns arány, boruljon a szavazatai arány is.
- Berlin lakosainak közel fele már nem német születésű.
- Értelemszerűen a migránsok nem azokra a pártokra szavaznak, amelyek elutasítják a migrációt.
- A berlini baloldal ezzel a húzással örökre hatalomba akarja betonozni magát – a migránsok segítségével.
- Hogy újabb milliókat engedhessen be, akik rájuk szavaznak majd,
Csakhogy ez egyelőre nem összeegyeztethető az alkotmánnyal: a baloldal azt szeretné, hogy minden Berlinben élő külföldi részt vehessen a választásokon – tudósít a BILD.
Ezt a követelést Elif Eralp (44) képviselő fogalmazta meg, akit hivatalosan a párt első számú jelöltjévé választottak. Szombaton 163 küldött gyűlt össze az Asia-Markt Dong Xuan Centerben (Berlin-Lichtenberg), hogy megvitassák a 2026 szeptemberi képviselőházi választások stratégiáit. Nagy botrány nem történt – két, a közel-keleti konfliktusra vonatkozó indítványt röviddel a szavazás előtt visszavontak.
Az egyik indítványban azt követelték, hogy a német főváros vegyen részt Izrael bojkottjában, és szakítson meg minden kapcsolatot az ottani intézményekkel (például egyetemekkel).
A baloldal be akar kerülni a Vörös Városházába
A pártkongresszus csúcspontja Eralp 28 perces beszéde volt, aki a baloldal számára meg akarja hódítani a Vörös Városházát.
Ez a terv nem irreális – a közvélemény-kutatások szerint a párt a második helyen áll, és koalíciót köthet az SPD-vel és a Zöldekkel. „Írjunk történelmet!” – buzdította Eralp magát és társait.
Mindenkinek jogot kell adni a szavazásra
A CDU-t azzal vádolta, hogy Berlin megosztására törekszik, és az AfD-nek kedvez. „A migrációs háttérrel rendelkező emberek Berlin lakosságának csaknem felét teszik ki, és nem csak a város képét alkotják” – mondta Eralp.
„Hanem ők is építették ezt a várost, mint minden más német várost. Az úgynevezett vendégmunkás-generációtól kezdve azokig az emberekig, akik ma különböző konfliktusövezetekből menekültek ide vagy vándoroltak be. Mindannyian minden nap alakítják ezt a várost és ezt az országot.”
Eralp ezután követelte: „Természetesen német útlevél nélkül is rendelkezniük kell választójoggal. Ez demokratikus szempontból magától értetődő.” A küldöttek üdvrivalgással és tapsviharral reagáltak.
A jelenlegi szabályozás
Az alkotmány szerint a szövetségi parlamenti választásokon csak 18 év feletti németek, a berlini parlament választásain pedig csak 16 év feletti berlini lakosok vehetnek részt. Csak helyi szinten (vagyis a kerületi parlamentekben) van kivétel az EU-tagállamokból származó külföldiek számára.
„A Német Szövetségi Köztársaságban hosszú ideje élő migránsok a német állampolgársági jog szerint honosíttathatják magukat. Ezzel megszerzik a választójogot is” – áll a Szövetségi Belügyminisztérium honlapján. Az Alaptörvény 20. cikke szerint a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárai az állami hatalom hordozói és alanyai – a külföldiek választásokon való részvétele alapvetően kizárt.
