Az elmúlt két évtizedben több mint 11 300 Németországban kifejlesztett szabadalom került kínai tulajdonba – derül ki a Német Gazdasági Intézet, az IW friss tanulmányából, amelyet a Bertelsmann Alapítvány megbízásából készítettek. A Reuters összefoglalója szerint 2000 előtt ez a szám még gyakorlatilag nulla volt, vagyis a kínai jelenlét a német technológiai tulajdonban az utóbbi húsz év fejleménye.

A tanulmány szerint 2000 és 2022 között német fejlesztők több mint 650 ezer nemzetközi jelentőségű szabadalmat nyújtottak be. Ezek közül mintegy 189 ezer került külföldi tulajdonba. A legnagyobb részt nem Kína, hanem az Egyesült Államok birtokolja: a külföldi kézben lévő német eredetű szabadalmak csaknem harmada amerikai tulajdonosoknál van, míg körülbelül 11 százalék svájci szereplőkhöz köthető.

Kína főként a gépiparban aktív

A kínai tulajdonszerzés különösen a gépiparban látványos. Az IW szerint ebben az ágazatban erősödött leginkább a szabadalmak kiáramlása: a külföldi tulajdonban lévő, német eredetű gépipari szabadalmak száma 2000-ben még körülbelül 3300 volt, 2022-re viszont 4300-ra nőtt. A jelentés szerint éppen ez az a terület, ahol Kína különösen aktív.

A német sajtó a Kuka példáját emeli ki: az augsburgi iparirobot-gyártót 2016-ban vásárolta fel a kínai Midea. Az ügy akkor is nagy vitát váltott ki Németországban, mert sokan úgy látták, hogy nem egyszerű vállalatfelvásárlásról, hanem stratégiai technológiai tudás megszerzéséről van szó.

Nem minden külföldi tulajdon veszély

Oliver Koppel, az IW szabadalmi adatbázisának vezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett: önmagában nem rendkívüli, hogy egy országban kifejlesztett szabadalom külföldi tulajdonba kerül. Német vállalatok is birtokolnak külföldön létrehozott szabadalmakat, ez a nemzetközi verseny természetes része.

A probléma szerinte az arányokkal és a stratégiai iránnyal van. Koppel úgy látja, Kína célzottan irányítja a nyugati technológiák felvásárlását, miközben saját piacát jóval zártabban kezeli a külföldi befektetők számára. Ezért Európának pontosabban kellene követnie, milyen stratégiai jelentőségű technológiák kerülnek ki a kontinensről, és kikhez kerülnek ezek a jogok.

A nagyobb gond a német innováció lassulása

A jelentés másik, talán még fontosabb állítása, hogy Németország innovációs ereje gyengül. Az IW szerint Németország részesedése a globális, nemzetközi szabadalmi bejelentésekben 2000 és 2022 között 22 százalékról 15 százalékra csökkent. A Stern által idézett Koppel szerint a német kutatási központok „akut kutatási gyengeségtől” szenvednek, és ez a folyamat nem magyarázható pusztán a koronavírus-járványhoz hasonló külső sokkokkal.

A visszaesés több iparágat is érint. A gyógyszeriparban Németország globális szabadalmi részesedése különösen nagyot esett, de a vegyiparban, az elektronikában és az autóiparban is romlott a német pozíció. A gépipar maradt az egyik kevés kivétel, ahol a német teljesítmény viszonylag erősebbnek tűnik.

Kína közben hatalmasat lépett előre

A számok jól mutatják az erőviszonyok átalakulását. Németország 2000-ben még a világ harmadik legnagyobb kutatás-fejlesztési költője volt, és kétszer annyit fordított erre a területre, mint Kína. 2021-re Németország a hatodik helyre csúszott vissza, miközben Kína kutatás-fejlesztési kiadásai húszszorosukra nőttek.

Ezért a kínai tulajdonba került német szabadalmak ügye nem önmagában érdekes, hanem egy nagyobb folyamat részeként. A kérdés nemcsak az, hogy Kína mennyi német technológiához jutott hozzá, hanem az is, hogy Németország képes-e még a korábbi ütemben új technológiákat létrehozni. A válasz pedig jelenleg az, hogy nem.

Németország lecsúszóban van az élmezőnyből

A német kutatási és innovációs szakértői bizottság korábbi értékelése is hasonló problémákra figyelmeztetett: a bürokrácia, a lassú döntéshozatal és a kulcstechnológiákba irányuló elégtelen beruházások gyengítik Németország innovációs képességét. Különösen a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és az anyagtudomány területén nő a technológiai távolság a vezető ipari országokhoz képest.

A szabadalmi jelentés így nem pusztán Kínáról szól, hanem Németország saját szerkezeti gondjairól is. A több mint 11 ezer kínai kézbe került német szabadalom látványos adat, de a mélyebb probléma az, hogy a német ipari modell egyre nehezebben termeli ki azt az innovációs fölényt, amelyre évtizedeken át épült.