2024.június 25.
Vilmos, Viola, Vilma

Megfélemlítés, kínzás, kirakatper – hetvenöt évvel ezelőtt kezdődött a Mindszenty-per

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A koncepciós perek során hazaárulással és valutaüzérkedés vádjában találták bűnösnek a magyar katolikus egyház vezetőjét.

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát.”

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1949. február 3-án kezdődött a Mindszenty-per, melynek eredményeként február 8-án ítélte életfogytiglani börtönbüntetésre a kommunista népbíróság Mindszenty József hercegprímást, akit a koncepciós perek során hazaárulással és valutaüzérkedés vádjában találták bűnösnek.

Megfélemlítés

A Mindszenty-per 

a katolikus egyház és hívek megfélemlítésére indított koncepciós per volt.

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek a náci és a kommunista zsarnoksággal szembeni ellenállás megtestesítőjeként a legalkalmasabb volt arra, hogy az ellene – koholt vádak alapján – indított perben a hazai egyház- és keresztény vallás ellenes csoport a magyarországi katolikus híveket megossza, megfélemlítse, és szétzilálja az egyházat. 

Mindszentyt 1948. december 26-án este az esztergomi prímási palotában ÁVH-tisztek letartóztatták, a bíborost a fővárosba, az Andrássy út 60. alatti ÁVH-központba vitték, 

majd annak pincéjében hat héten át embertelen körülmények között tartották fogva. 

Testi-lelki kínzásokkal akarták vele elfogadtatni a Kádár János, akkor még belügyminiszter által közzétett (előre megfogalmazott) nyomozási eredményt.

A vádak a következők voltak: „a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés”, „hűtlenség (vagyis kémkedés)”, „valutaüzérkedés”, amelyeket a bíboros végül a „terhelő adatok súlya alatt beismert”. Testi és lelki kínzásának irányítója Décsi Gyula államvédelmi alezredes volt.

Éjjel 11 óra. Megint kihallgatásra visznek, 72 órás nem alvás és az állandóan megismételt gumibotozások után. A vallatás tárgya egész éjjel az összeesküvés és kémkedés. Most már teljesen magamra maradtam, kimerülten és elcsigázottan. Egyedül kell érvelnem, amikor újra és újra elém rakják aláírásra a hegymagasságúvá nőtt jegyzőkönyvkötegeket. Amíg az aláírást megtagadom, Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is, nem engednek aludni. ” – Mindszenty József: Emlékirataim, Toronto, 1974

1949. februárjában a Budapesti Népbíróság különtanácsa és az akkori népügyész, Alapy Gyula Olti Vilmos elnökletével tárgyalta az ügyet. A népbíróság eljárása során bűnösnek találta Mindszenty Józsefet, és 1949. február 8-án kimondott ítéletében 

életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá.

Kirakatper

Bár a kirakatperben hozott ítéletet nemzetközi felháborodás és az eljárás résztvevőinek kiátkozása követte, sem XII. Pius fellépése, sem a világ nagyvárosaiban lezajlott tüntetéssorozat nem eredményezett változást a bíboros ügyében. 

A hercegprímás ezután hét évet töltött az ÁVO fogságában, 

börtöncelláját pedig 1955-től baranyai, majd nógrádi házi őrizet váltotta fel. Mindszenty József számára a szabadságot az 1956. október 23-án kirobbanó forradalom hozta el, ezután ugyanis Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy jóvoltából Budapestre mehetett. Ám az ottani események hamarosan újabb üldöztetést hoztak el az életében.

Forrás: NEB

Másodfokú tárgyalását 1949. július 6-án, a Népbíróságok Országos Tanácsa Jankó Péter elnökletével tartotta. Ítéletét ekkor fegyház büntetésre változtatták, így Mindszenty magánzárkába került a budapesti Conti utcai börtönbe. Ezután az úgynevezett Gyűjtőfogházban raboskodott hat éven át. 1955-től különböző kényszerlakhelyen, Püspökszentlászlón, Felsőpetényben tartották fogva, ÁVH-őrizetben. 

1956. október 30-án éjjel a szabadságharcosok kiszabadították; 

a rétsági páncélosok Pálinkás (Pallavicini) őrnagy vezetésével szállították Budapestre.

Rehabilitálása

Ezután Nagy Imre kormánya hivatalosan rehabilitálta. 1956. november 4-e reggelétől (egyedüli befogadottként) az USA-nagykövetség lakója volt, mígnem 1962-ben a szovjetek hazai bábkormánya ismét bűnösnek nyilvánította, és „fogságból való szökés és ellenforradalmi cselekmények” miatt újabb pert indítottak ellene. 

Az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontja az volt, hogy Mindszenty ügyébe nem avatkoznak bele,

mert szerintük az szigorúan a magyar kormányra és a Vatikánra tartozik, az amerikai követség pusztán menedéket nyújt neki. A követség kezdetben arra is felkészült, hogy a magyar hatóságok erőszakkal behatolnak az épületbe és kihozzák Mindszentyt; Washington utasítása szerint ilyen esetben nem lett volna szabad ellenállni. 

A védelem ellenére ez a státusz újabb bezártságot jelentett számára, hiszen végig kontroll alatt állt, személyes egyházi és világi levelezését szigorúan korlátozták. Rendszeresen leveleket írt viszont az aktuális amerikai elnöknek, és ezekre időnként választ is kapott.

„Kedves Mindszenty bíboros!


Most, miután átvettem elnöki feladataimat, üdvözletemet küldöm Önnek, és biztosítom teljes és megértő együttérzésemről helyzetével kapcsolatban. Az amerikai követség vendégszeretete továbbra is rendelkezésére áll, s kormányunk szívesen nyújt továbbra is menedéket Önnek, amíg csak személyes biztonsága és szabadsága ezt megkívánja.” Tisztelettel: John. F. Kennedy, 1961. február 10.

1967-ben újra napirendre került a „Mindszenty-kérdés”. A magyar vezetők célja az volt, hogy a bíborost a pápa mentse fel esztergomi érseki funkciója alól, mielőtt távozik az országból. Mindszenty távozására az első lehetőség már 1958-ban, XII. Piusz pápa halála után látszott megnyílni, amikor az Apostoli Szentszék Rómába hívta a bíborost a pápaválasztásra. Washingtonban úgy döntöttek, hogy ha a magyar állam kiengedi Mindszentyt, garanciát vállalnak arra, hogy a bíboros visszavonul a politikától. 

Magyarország elhagyása

1971. április 16-án a Szentszék és a magyar állam közötti diplomáciai kapcsolat feléledésének jeleként VI. Pál pápa személyesen fogadta Péter János magyar külügyminisztert. Ez volt az első alkalom, hogy kommunista kormány hivatalban lévő tagja látogatást tehetett a pápánál. A tárgyalások eredményeképpen, az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően Mindszenty 1971. szeptember 28-án – 

szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán – elhagyta Magyarországot. 

Tiszteletreméltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József, Csehimindszenten született, 1892. március 29-én. Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja, üldözték a nyilasok és a kommunisták egyaránt. Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi-korszak és a nyilas diktatúra természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt. Bécsben halt meg, 1975. május 6-án.

„Minden egyénnek, minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért úgy, mint Jákobnak az Isten angyalával. Isten fiatal. Övé a jövő.”

Forrás:Mandiner

Mi a reakciód?
👍tetszik
5
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek