A leendő német kancellár azt nyilatkozta a FAZ-nak, ma még nincs ok arra, hogy atomfegyverekkel rendelkezzen az országa.

Friedrich Merz, Németország leendő kancellárja nagy terjedelmű interjút adott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ). A CDU politikusa beszélt a választásról, a koalíciós tárgyalásokról, az AfD-ről. Közölte, szükségesnek tartja, hogy a migránsok ne jussanak be ilyen könnyen az országba, ennek biztonsági okai vannak, és utalt az elmúlt időszak súlyos terrorakcióira, illetve arra, hogy a falvaknak, városoknak ez nagy teher.

Nem támogatná, hogy betiltsák az AfD-t, de kizárta, hogy ők adják a Bundestag egyik alelnökét, továbbá azt is, hogy együttműködnének velük. 

A cikk második felében a világpolitika került terítékre. Az újságíró megkérdezte Merztől, hogy őt mint klasszikus transzatlanti politikust

mennyire rázza meg az Amerikával való kapcsolatokban bekövetkezett korszakos változás.

Merz kijelentette, sokat tanult Donald Trump első hivatali idejéből, de sajnos beigazolódott az a félelme, hogy az amerikai elnök az újraválasztása után még jobban „felkészült” lesz a kormányzás átvételére, mint első elnöksége idején: „meg kell tanulnunk, hogyan kezeljük az új helyzetet” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy van-e már erre ötlete, azt mondta, reménykedjünk a legjobbakban, de készüljünk fel a legrosszabbra. 

A legjobb az lenne, ha Amerika továbbra is partnerként tekintene az európaiakra. Merz azt mondta, mindent meg akar tenni, hogy meggyőzze Trump elnököt arról, hogy Amerika európai szerepvállalása Amerika érdeke is. De szerinte egy nagyon rossz forgatókönyv is elképzelhető számunkra, hatalmas kihívásokkal: nevezetesen, hogy

Európa védelmét a saját kezünkbe kell vennünk.

„Meg tudjuk ezt tenni ma? A válasz: nem. Akarjuk és kell-e ezt hamarosan megtennünk? Határozottan igen” – jelentette ki.

Arra is kíváncsi volt az újságíró, hogy a német politikus szerint még mindig értékközösségben vagyunk-e Amerikával. Merz azt válaszolta, szeretne igennel válaszolni, de ez egyre nehezebb. A leendő kancellár szerint az lesz az elsődleges feladata, hogy Európa új erőre kapjon. Sokkot élünk át, és rájövünk, hogy tennünk kell valamit – jelentette ki. 

Azt mondta, az Egyesült Királysággal együtt több mint 500 millió fogyasztóból álló piacunk van, amelyet minden amerikai technológiai vállalat nagy érdeklődéssel szemlél, mert sok pénzt keresnek itt. 

Ezeknek a cégek üzleti tevékenységének az európai piac fontos része. 

Ezért nem vagyunk Amerikával szemben védtelenek – közölte annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok különböző gazdasági intézkedéseket tervez az EU-val szemben. 

Arról is beszélt, hogy most az amerikaiakkal közös nukleáris védelmi rendszer épült ki, viszont Donald Trump fellépésével megkérdőjeleződött a közös elrettentés hitelessége, amely a német védelmi politika gerincét is képezi. Ugyanakkor

a NATO konzultációról és kölcsönös segítségnyújtásról szóló szerződésének 4. és 5. cikke változatlanul érvényben marad,

ami azt jelenti, hogy Németország nukleáris kapcsolata az Egyesült Államokkal a mai napig változatlan. 

„Tekintettel Putyin agressziójára, amely nem riad vissza a nukleáris csapással való fenyegetéstől, és Trump érdektelenségére Európa sorsa iránt Németországban, 

nem kellene-e legalább elgondolkodnunk azon, hogy nem kellene-e valamikor nekünk is atomfegyverekkel rendelkeznünk? 

– kérdezte az újságíró. Merz  azt mondta, ma még nincs okunk erre.

Az európai hadsereg megteremtése a német politikus szerint sok évet vesz igénybe, első körben a közös európai beszerzés, és ahol lehetséges, a közös európai gyártás sokkal fontosabb és mindenekelőtt sürgősebb is. A leendő kancellár egyértelművé tette, hogy

továbbra is jól fel kell szerelni Ukrajnát katonailag, támogatni kell az ukrán hadsereget,

hogy legalább az ország azon részeit továbbra is meg tudja védeni, amelyeket eddig is védett. 

Emellett azt is biztosítani kell, hogy az Ukrajnával határos NATO-frontállamok is katonai felszerelést kapjanak. Ugyanakkor nem szabad Németországnak belekeverednie ebbe a háborúba.