Az Európai Unió egyre több pénzt akar pumpálni Ukrajnába, amelyet e pénzügyi támogatás nélkül az összeomlás veszélye fenyegeti. A nemrég elfogadott 50 milliárd euró csak a kezdet. A „segítség”címke elfedi, hogy valójában miről is van szó, amint azt a Német Külpolitikai Információs Szolgálat (GFP) kimutatja. Tilo Gräser írása, Péli Éva fordítása. A cikk először német nyelven itt jelent meg.

„Az új csapatok, ha valóban mozgósítanák őket, rengeteg pénzbe kerülnének. Ráadásul a katonák ezután már nem állnának rendelkezésre civil munkaerőként”

Az Európai Unió 2024-ben jelentősen bővíteni akarja az Ukrajnának nyújtott támogatását. Josep Borrell, az EU vezető diplomatája szerint az 50 milliárd eurós pénzügyi injekció csak a kezdet, ahogy azt Eric Bonse szabadúszó EU-tudósító írja cikkében, a Lost in EUrope blogjában. Az uniós ügynökségének honlapján megjelent cikkben a szerző kiemeli Borrell bejelentését, miszerint az EU felfegyverkezik Ukrajna érdekében, és ígéretéhez híven fog fegyvereket és lőszert szállítani. Bonse szerint az uniós diplomatát nemrég kritizálták az állítólag elégtelen fegyver- és lőszerszállítmányok miatt, és Olaf Scholz kancellár is nyilvánosan támadta. Bonse rámutat, hogy

„az EU 2024-ben majdnem annyi hadianyagot akar szállítani Ukrajnának, mint az előző két évben. Emellett az ukrán katonák kiképzését is jelentősen bővítenék, így nyárra 60 ezer katona fog részesülni európai kiképzésben”

A tudósító Borrell nyilatkozataiban „a szokásos brüsszeli stratégiai zűrzavart“ látja, amelyet a következő kijelentés tükröz: „A béke biztosítása érdekében az EU-nak készen kell állnia arra, hogy megvédje magát”. Pedig – mutat rá Bonse – Oroszország egyáltalán nem támadta meg az EU-t. Az új „orosz fenyegetés” szerinte főként a katonák fantáziájának szüleménye.

Vaj helyett ágyúk

Az EU vezető diplomatája legalább elismeri, hogy az unió valamennyi tagállama pénzügyi gondokkal küzd. Ez pedig megnehezíti Ukrajna tervezett felfegyverzését. S Borrell, aki a Spanyol Szocialista Munkáspárt tagja, ténylegesen ezt írja:

„Mindenki, beleértve magam is, mindig is jobban szerettük a vajat, mint az ágyúkat, de elegendő ágyú nélkül hamarosan vaj nélkül maradhatunk. <Si vis pacem, para bellum>, azaz <ha békét akarsz, készülj fel a háborúra>”

Azt, hogy a demokratikus legitimációval nem rendelkező Európai Bizottság hogyan jár el a Kijevnek szánt segélyek beszerzésével, többek között a Német Külpolitikai Információs Szolgálat (German Foreign Policy – GFP) aktuális cikke szemlélteti. Eszerint szokatlanul kemény módszereket alkalmaznak, ezzel növelve az Európai Unión belüli jövőbeli feszültségek eszkalálódásának szintjét.

Annak érdekében például, hogy a február 1-i rendkívüli uniós csúcstalálkozón Magyarországot rávegyék a Kijevnek szánt 50 milliárd eurós csomag elfogadására – írja a GFP –, súlyos gazdasági támadással fenyegetőztek:

„A Magyarországnak szánt összes uniós forrás megvonásáról szóló hivatalos nyilatkozat célja, hogy sokkot váltson ki a pénzügyi piacokon, a magyar valuta zuhanását okozza, és súlyosan károsítsa a magyar gazdaságot és lakosságot”

Ráadásul Brüsszel az EU-ban befagyasztott orosz vagyonokból származó jövőbeli nyereséget is meg akarja csapolni. A pénzt aztán Kijevnek akarják átutalni. Az információs szolgálat szerint kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a befektetők a jövőben túl kockázatosnak tarthatják vagyonuk befektetését az Európai Unióban. Arról nem is beszélve, hogy más országok, köztük Oroszország is, ugyanezt tehetnék a területükön lévő uniós vagyonnal.

Az EU, mint „mentőöv”

Miközben az EU újabb milliárdokat ígér Kijevnek, Ukrajna költségvetési hiánya idén eléri a 36 milliárd dollárt. Azt is látni kell, hogy az Egyesült Államok finanszírozóként egyre inkább csődöt mond, így Kijevnek tényleg csak az EU marad mentőövként.

A GFP a pénzügyi segélyek körüli heves viták hátterében Ukrajna elkeserítő költségvetési helyzetét látja. Mint a cikk fogalmaz, az állami bevételek 2022-ben a háború miatt összeomlottak, ugyanakkor a fegyveres erőkre fordított kiadások az egekbe szöktek.

„A költségvetési hiány óriási. Ezt 2023-ban külföldi segélyekkel lehetett betömni”

A legnagyobb adományozó az EU volt mintegy 19,5 milliárd dollárral, amelyet az Egyesült Államok követett 10,9 milliárd dollárral. Japán, Kanada és az Egyesült Királyság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szintén milliárdokat adott.

A következő négy évre az IMF 85 milliárd dollár hiánnyal számol a kijevi költségvetésben. Ebből 41 milliárd dollár az EU 50 milliárd eurós csomagjából lehetne fedezni, amely a költségvetésen kívül más segélyeket is tartalmaz. A Külpolitikai Információs Szolgálat szerint az IMF 11 milliárd dollárt akar biztosítani Ukrajnának, míg az Egyesült Államok és Japán a fennmaradó 33 milliárd dollárral járulna hozzá a hiány fedezéséhez. De a kijevi állami költségvetés hiánya idén még jelentősen növekedhet is. Ennek oka Volodimir Zelenszkij kijevi elnök azon terve, hogy mintegy félmillió további katonát mozgósítana az Oroszország elleni háborúban.

„Az új csapatok, ha valóban mozgósítanák őket, rengeteg pénzbe kerülnének. Ráadásul a katonák ezután már nem állnának rendelkezésre civil munkaerőként”

Az ukrán gazdaság közben már most súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Emellett egyre világosabbá válik az is, hogy „az Egyesült Államok hosszú távon aligha marad aktív adományozó. Még abban az esetben is, ha Joe Biden amerikai elnök ismét megnyeri a választásokat, mivel a republikánusok jobbszárnya erős pozíciókkal bír az amerikai kongresszusban, amely nem hajlandó további forrásokat biztosítani Kijevnek.

Az EU Ukrajna „pénzügyi mentőöve” – írta január végén a Neue Zürcher Zeitung (NZZ). Az újság szerint az EU-nak fel kell készülnie Ukrajna hosszú ideig tartó pénzügyi támogatására, mert a Nyugat folyamatos segítsége nélkül az ország pénzügyileg elkerülhetetlenül „halálra lenne ítélve”.

Egyébként pedig az, amit hivatalosan „segélynek” neveznek, az valójában arra szolgál, hogy az állítólag függetlenségéért és szuverenitásáért küzdő Ukrajnát hosszú távon függővé tegye a Nyugattól. A GFP cikke szerint

„az EU pénzügyi támogatását úgy alakították ki, hogy Ukrajna súlyosan eladósodva kerüljön ki a háborúból, bárhogy is végződjön az”

Ukrajna államadóssága a háború kezdetekor a gazdasági teljesítmény mintegy 50 százalékáról mintegy 90 százalékra emelkedett, és tovább fog nőni. Az EU 50 milliárd eurós segélycsomagjából csak 17 milliárd eurót kap támogatásként: „Ukrajna 33 milliárd eurót hitelként kap, amelyet előbb-utóbb vissza kell fizetnie”.

Forrás:moszkvater