A 2021-es év drasztikus energiaár-növekedése és a 2022-es orosz-ukrán konfliktus csak olaj volt a német energiaellátás már egyébként is ingatag állapotára. A megújuló energiaforrások kritikátlan és átgondolatlan erőltetése az utóbbi évtizedben számos német atomerőmű leállítását eredményezte, amelyek kiesését azonban nem tudták kizárólag zöldenergiával pótolni. A jelek szerint most mégis kénytelenek újraindítani egy leállított atomerőművet.

Az atomenergia-ellenesek leggyakrabban hangoztatott érve szerint a nukleáris erőművek bezártatására azért van szükség, mert egyrészt a veszélyes fűtőelemek tárolására nincsen hosszútávú megoldás, másrészt pedig üzemeltetésük nagy kockázatokkal jár. Ugyanakkor arról már ritkábban szólnak, hogy a legtöbb állam elsősorban földrajzi okok miatt (Magyarország is ezek közé tartozik) nem lenne képes kiváltani atomerőműveit kizárólag megújuló forrásokkal, emellett az még potenciálisan szóba jöhető szénerőművek sokkal több szennyező anyagot juttatnak a környezetbe, mint zöldlobbi által legfőbb ellenségnek kikiáltott atomenergia-termelés.

A világ energiaigénye ugyanakkor egyre növekszik, civilizációnk jelen formájában működésképtelenné válna elektromos áram nélkül.

Német atomfordulat?

Mint azt a bevezetőnkben is említettük, Oroszország Ukrajnával vívott háborúja és az erre válaszként adott szankciók tovább rontják a már így instabil energiabiztonságot nem csak Németországban, de szerte Európa nagy részében. A br.de hírportál írta meg, hogy Bajorország megvizsgálja a 2021. december 31-én leállított gundremmingeni atomerőmű reaktiválását. Ezt Hubert Aiwanger bajor gazdasági miniszter mondta el a Augsburger Allgemeine nevű lapnak, hozzátéve, hogy emellett az Isar 2 erőmű üzemidejének esetleges meghosszabbítása is a tervek között szerepel.

A tartomány miniszterelnök-helyettesi pozícióját is betöltő politikus azonban kijelentette, hogy ő (sok más honfitársához hasonlóan) a szenet részesíti előnyben a nukleáris energiával szemben. Szerinte ugyanis az atomerőművek még békeidőben is komoly biztonsági kockázatot jelentenek (utalva a csernobili és a fukusimai katasztrófákra), egy háborús helyzetben pedig még nagyobb gondokat okozhatnak. Éppen ezért szerinte

„annyi szenet kell felvásárolnunk a világpiacról, amennyit csak tudunk, hogy több hónapra előre feltöltsük a tárolókat.”

Azt azonban nem fejtette ki, hogy ezen gondolkodásmód hogyan egyeztethető össze a környezetvédelemmel és a szövetségi kormány légszennyezés csökkentésére irányuló terveivel. Mindenesetre elektromos áramra még a németeknek is szükségük van.

Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: pixabay.com