A VRT belga közszolgálati csatorna nagyszabású társadalmi kutatása azt mutatja, hogy a flamandok többsége tart a bevándorlók térnyerésétől. A felmérés szerint a megkérdezettek 56 százaléka fél attól, hogy az őshonos lakosságot lassan teljes egészében lecserélik idegenekre. És nem csak az idősebb generációk tagjai érzik így. A 45 és 64 év közöttiek 58 százaléka, a 65 év felettiek 59 százaléka osztja ezt a véleményt, de a 12 és 17 év közötti fiatalok körében is 58 százalékos ez az arány. Hasonló folyamatok zajlanak a szomszédos államokban is. Franciaországban a választók 60 százaléka látja úgy, hogy az európai lakosságot nem európai népesség váltja fel, míg Németországban a lakosság közel fele ért egyet azzal az állítással, hogy az európaiakat fokozatosan afrikai és közel-keleti bevándorlók váltják fel.

A brüsszeli régióban a lakosságcsere már kézzelfogható valóság.

Brüsszelben a gyermekek és tizenévesek 72 százaléka már unión kívüli migrációs háttérrel rendelkezik, miközben a belga származásúak aránya mindössze 10,5 százalékra zsugorodott.

A kutatás szerint a flamandok 60 százaléka tartja gaasztónak az iszlám jelenlétet. A megkérdezettek 52 százaléka kifejezetten ellenzi, hogy a közelében mecset épüljön, és csupán 23 százalékuk mutatkozik elfogadónak ezzel kapcsolatban.

Érdekesség, hogy még azok közül is minden ötödik ember elutasítja a mecsetépítést a saját lakókörnyezetében, akik egyébként állításuk szerint nem tartanak a lakosságcserétől.

Az Antwerpeni Egyetem filozófusa, Patrick Loobuyck szerint a sokszínűséggel szembeni ellenérzés rendkívül magas, mivel a lakosság nehezen kezeli a gyors társadalmi változásokat, amelyek ma már a vidéki területeken is érezhetők, és komoly következményekkel járnak az oktatásban is.

A bevándorláspárti elit eközben a hagyományos keresztény jelképek eltörlésén fáradozik. Belgiumban a karácsonyi vásárokat téli vásárokká nevezik át, ami komoly társadalmi feszültséget szül. A flamandok 57 százaléka ragaszkodik a hagyományos elnevezéshez. Az idősebbek körében a legmagasabb a tiltakozás, a 45 és 64 év közöttiek 64 százaléka, a 65 év felettieknek pedig a 67 százaléka ellenzi a semleges kifejezések használatát.

Bár a liberális fősodor igyekszik összeesküvés-elméletként beállítani a lakosságcsere gondolatát, a folyamat mögött jól látható globális szándékok húzódnak meg. Az ENSZ egyik agytrösztje például 60 millió migráns betelepítését szorgalmazza Európába 2050-ig.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szintén a legális migráció fokozását követeli a rekordméretű bevándorlási adatok ellenére. A migrációs válság idején Soros György nyíltan hirdette, hogy Európának évente legalább egymillió menedékkérőt kellene befogadnia. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök határvédelmi intézkedéseit bírálva kijelentette, hogy a magyar terv a határok védelmét tekinti célnak, a menekülteket pedig akadálynak, míg az ő terve a menekültek védelmét tekinti célnak, és a nemzeti határokat akadálynak.

A milliárdos egy 2015-ös írásában azt is javasolta, hogy Európa vegyen fel hitelt a migránsok ellátására, és egy hatalmas, 45 milliárd eurós csomagot különítsen el erre a célra. Szerinte a pénz felgyorsítaná a befogadást, és megelőzhetné az olyan drága, határvédelmi intézkedéseket, mint a kerítések és a falak építése.

Bár az uniós felmérések szerint a választók többsége a tömeges bevándorlás leállítását akarja, a folyamat a liberális politikusok támogatásával zavartalanul folytatódik.