2024.május 26.
Fülöp, Evelin

Politico: „A német fordulat egy nagy baromság”

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
steelhead

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A Politico újságírója megpróbálta összegezni a Scholz kancellár által egy évvel ezelőtt meghirdetett „korszakváltás”, azaz a Zeitenwende eredményeit, majd éppen csak le nem idiótázta a német kormányt, amely szerinte pontosan ott tart, mint tavaly februárban.

A minap a német külügyminiszter meglepő geometriai ismeretekről tett tanúbizonyságot, amikor azt találta mondani, hogy az ukrajnai helyzet csak akkor rendeződhet, ha Putyin 360 fokos fordulatot hajt végre háborús politikájában. A labda annyira magas volt, hogy még Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese is köszönte szépen, majd – miután de facto leostobázta Baerbock asszonyt –  biztosította a német kormányt: pontosan úgy fognak tenni, megteszik a kért a 360 fokos fordulatot, és maradnak továbbra is változatlan állásponton. 

Ha Moszkvának sikerül, Berlinnek is sikerülhet a fantasztikus mutatvány, megtenni egy teljes kört, hogy ugyanoda lyukadjon ki, ahonnan elindult: erre a következtetésre jutott legalábbis Matthew Karnitschnig, a Politico újságírója, aki véleménycikkében a keresztvizet is leszedte a német kormányról annak vélt vagy valós impotenciája miatt.

Vissza a jövőbe

A háború kitörése után Scholz kancellár rövid tétovázás után meghirdette a Zeitenwendét, azaz azt a korszakváltó szemléletet, amely magában foglalja Németország addigi pacifista külpolitikájának kukába dobását, valamint egy gyorsított haderőfejlesztést, amelynek finanszírozására a Scholz-kabinet trükkösen egy költségvetésen kívüli, 100 milliárd eurós hitelzsebet hozott létre. A kancellár a nagy felindulásban a NATO által erősen ajánlott, védelmi kiadásokra fordítandó 2 százalékos GDP-arányt hirtelen nem csak elfogadta, de még rá is tromfolt, többet ígérve. „A világ már nem lesz olyan, mint azelőtt” – mondta Scholz, hogy aztán bebizonyítsa az ellenkezőjét. Ahogyan a cikk szerzője szó szerint fogalmaz: mára kiderült, hogy a Zeitenwende

„Scholz sokat idézett szlogenje nyersen fogalmazva: bullshit.”

A cikk rámutat: a nagy hangon meghirdetett 100 milliárdos haderőfejlesztési keretből eddig 30 milliárd látszik realizálódni, ám 13 milliárd ebből is olyan felszerelésekre és eszközökre megy, amelyre Németország még a háború előtt adott le rendelést, hogy valamelyest foltozzon a német hadsereg rongyos nadrágján, amelyből szó szerint kilóg a fenék.

Miközben a Zeitenwende a legtöbbet idézett német kifejezés lett, mára a NATO-tagországok és a szövetségesek előtt is teljesen nyilvánvaló vált, hogy a szó nem más, mint egy mára szinte teljesen leeresztett kommunikációs lufi, vagy – ahogyan Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke fogalmazott: a Zeitenwende valójában Zeitlupe, azaz lassított felvétel. 

A szerző a meghirdetett 100 milliárdos haderőfejlesztés kapcsán kiemeli: a német kormány nemhogy nem kezdett bele a nagyívű fejlesztésekbe és a haditechnikai eszközök beszerzésébe, de még szűkített is a listán, ugyanakkor minden figyelmét egy másik gigahitelre, a 200 milliárd eurós rezsicsökkentő csomagra összpontosította, amely „biztosan népszerű a választók körében, csak éppen semmit nem tesz hozzá az ország védelméhez”. 

A védelmi kiadásokra fordítandó GDP-aránnyal sem stimmel minden. Bár Scholz beharangozta a 2 százalékot, azóta eltávolított védelmi minisztere, Christine Lambrecht gyorsan helyretette saját főnökét, mondván, 2025-nél hamarabb aligha megvalósítható a cél. Scholz azonban nem tágított, újra és újra beszélt a 2 százalékról, ám mára kiderült, hogy az idei védelmi büdzsé nagyjából 50 milliárd euró között mozog, vagyis bőven alatta marad a beígért összegnek. 

Bűvésztrükkök

A Politico szerzője Scholz zűrzavaros kommunikációját annak tudja be, hogy a Zeitenwende-beszéd elmondásakor a kancellár még meg volt győződve róla, hogy Ukrajnának napokon belül vége, az orosz határ pedig Lengyelországig fog terjedni. Hogy nem így történt, az Scholzot is meglepte, ugyanakkor rettegni kezdett a háború eszkalációjától, miközben tudatosodott benne, hogy az amerikai haderő nélkül országa teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülne. Ez különösen kellemetlenül érintette a kancellárt, aki a nyolcvanas években még tüntetéseket szervezett az USA Európába telepítendő rakétái ellen, és arról ábrándozott, hogy Németország kilép a NATO-ból. 

Az USA-val kialakult védelmi függőség és revolverezhetőség sok keserűséget okoz a német vezetésnek. Ahogyan a cikk írja: Scholz kifejezetten az a fajta politikus, aki a vezetés helyett a közvélemény-kutatásokat vizsgálja, és az alapján hoz döntéseket. Ebben a szegmensben pedig nem túl rózsás a helyzet. Egy januári nagy elemzés szerint 

a németek mindössze 46 százaléka tartja az Egyesült Államokat megbízható szövetségesnek. 

Ennél is súlyosabb figyelmeztetés a múlt hétvégi berlini tüntetés, amelynek során több mint tízezren vonultak utcára, tiltakozva az USA által erőltetett háború folytatása ellen.

Az írás külön kitér arra, hogy az amerikai kormány egyértelműen Lengyelországot és nem Németországot tekinti az ukrajnai háború európai zászlóshajójának. Nem véletlen, hogy míg Biden Németországot mindössze tavaly nyáron, a G7-es csúcson látogatta meg kötelező jelleggel, addig Lengyelországba kétszer is elutazott, keblére ölelve a kormányt, amely éppen GDP-jének 4 százalékát fordítja a védelmi területre – és közvetve vagy közvetlenül az ukrajnai háborúra, no meg részben amerikai fegyverek beszerzésére. 

Raport Washingtonban

Scholz kellemetlen helyzetben találta magát. Látszólagos kommunikációképtelensége mögött nagyon is gyakorlati problémák húzódnak meg, ám a kialakult helyzetet jól láthatóan nem tudja kezelni. Határozatlansága pedig érthetően dühíti mind a háborúellenes, mind az azt támogatók csoportját. 

Ügyes játékos, aki megpróbál úgy lavírozni, hogy mindenkinek megfeleljen, miközben senkinek sem felel meg, vagy valóban csupán egy tehetségtelen és döntésképtelen politikus, aki még egy eleve döcögve működő kormánykoalíción belül sem képes egységet teremteni? 

A kancellár a napokban, március 3-án látogat Washingtonba, hogy tisztázza a tisztázandó dolgokat Biden elnökkel. A Politico véleménycikke szerint nem lehet tudni, most éppen mit fog megígérni, de az biztos, hogy a szép német szavakat kedvelő amerikaiak új fogalmat írhatnak be a szótárukba: 

fremdschämen, vagyis szekunder szégyen.

Forrás:Mandiner

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek