Felszámolná a svéd szocdem kormányfő az etnikai gettókat a nagyvárosokban, amelyek a szervezett bűnözés melegágyai. Migrációs és integrációs szakértőknek, szociológusoknak viszont nem tetszik a javaslat.
A nagyvárosi etnikai gettók felszámolását hirdette meg Magdalena Andersson svéd szociáldemokrata miniszterelnök, aki a Dagens Nyheter nailapnak adott interjújában hozzátette, „Nem akarunk Chinatownt Svédországban, nem akarunk Somalitownokat vagy Little Italy-kat” – utalva a nyugati, főleg amerikai metropoliszok elhíresült város-a-városban jellegű etnikai gettóira.
Ezzel hasonló álláspontra helyezkedett, mint bevándorlásügyi minisztere, Anders Ygeman, aki korábban már közölte, a svédek korlátozni akarják a bevándorló hátterű emberek koncentrációját a városok legproblémásabb területein, ami egyébként nagyon hasonló a szomszédos Dánia bevándorlópolitikájához.
Azért a svéd kormányfő gyorsan hozzátette, ez természetesen nem jelenti emberek erőszakos költöztetését, mint Dániában történt, ehelyett más megoldásokban gondolkodnak, például
vonzó lakásszövetkezetek kiépítését, amivel elérhető lenne egy kevert népesség.
Ygeman javaslatát korábban hevesen kritizálták különböző pártok, svéd migrációs és integrációs szakértők, elsősorban a svéd városokba érkező nem-északi betelepülés korlátozása miatt, meg azért is, mert – mint Charles Westin, a Stockholmi Egyetem szociológusa fogalmazott – „rasszista megközelítés”, sőt, neki az apartheidet juttatja eszébe etnikailag a beszélt nyelv vagy a bőrszín alapján kategorizálni az embereket.
Ugyanakkor Andersson kiállt bevándorlási minisztere mellett, mondván, az említett megoldásra már rég sort kellett volna keríteni (a vád abszurditására, hogy egy kevert lakosság kívánalma miként tekinthető rasszizmusnak, nem tért ki).
Emlékezetes, Andersson korábban közölte,
Svédország nem volt képes integrálni az elmúlt két évtizedben befogadott bevándorlókat,
ami párhuzamos társadalmak kiépüléséhez és csoportos erőszakhoz vezetett. Ezért a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés mellett döntött a kormány, miután a svéd társadalmat sokkolta az az erőszakhullám, ami idén április közepén zavargásokba torkollott, a kivezényelt rendőrök közül több mint 100-an sebesültek meg. A bandaháborúkkal sújtott városokban járva Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, lapunk rendszeres szerzője készített riportot a Mandiner számára.
Az MCC-n is előadó Johan Lundberg, a Stockholmi Egyetem professzora maga is kiemelten kezelte a leginkább érintett svédországi szomáli klánokat, a Global Village Foundation szervezet pedig közben arra mutatott rá, hogy Svédországban a regisztrált álláskeresők kétharmada bevándorló, köztük erősen felülreprezentáltak a szomáliai, eritreai, etiópiai, szíriai, iráni és iraki migránsok.
Forrás:mandiner,Nyitóképen: Az áprilisi malmői zavargásokban felgyújtott autók. Fotó: AFP / TT News Agency / Johan Nilsson
Egy válasz
A párhuzamos társadalmakat nem lehet hatalmi eszközökkel, vagy pl. betelepítésekkel, és más módon megszüntetni. Ugyanis a jövevények különülnek el az őslakosságtól. De még a rasszizmus tilalma, stb. szlogen sem vezet sehová. Nemcsak azért nem mennek be fehérek a feketék vagy arabok lakta negyedekbe, mert rasszisták, hanem jogosan félnek, hogy az ott lakók elkergetik őket. Ugyanis a rasszizmus kétoldalú dolog. A liberális kánon szerint csak a fehér ember lehet rasszista. A valóságban sokszor erősebb a színes bőrűek rasszizmusa a fehérekkel szemben, mint fordítva.