Az illegális migránsok már nem számíthatnak jóra Franciaországban sem, és a gazdasági bevándorlók számára is szigorodnak a munkavállalási és letelepedési feltételek a párizsi kormány törvényjavaslata alapján, amelyet kedden a Szenátus is megszavazott.

A konzervatív többségű francia felsőházban a kormány törvényjavaslatának több passzusán szigorítottak, a lépést a francia belügyminiszter Gérald Darmanin is támogatta. A szavazás után a tárcavezető elégedetten nyilatkozott, szerinte ezzel a törvényi háttérrel Franciaország „keményebben fel fog tudni lépni az illegális bevándorlókkal szemben, és integrálni tudja azokat a bevándorlókat, akik akarnak dolgozni és hajlandóak a köztársasági értékek mentén élni” – idézi szavait az Euractiv uniós portál.

Új szabályok a bevándorlásügyben

A törvényjavaslat alapján a munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi idejét lerövidítették, a vízum megadása pedig a jövőben nem lesz minden kérelmező számára automatikus, annak feltételei lesznek.

A hosszabb ideig Franciaországban tartózkodni és dolgozni kívánó bevándorlók számára is új követelményeket állapít meg a javaslat: kötelező lesz a francia nyelv készség szintű elsajátítása, és 

kötelező lesz esküt tenniük a francia köztársasági értékek tiszteletben tartására 

– ellenkező esetben a menedékkérelmüket a hatóságok elutasítják.

A „fekete” munkavállalás kitisztítása céljából azokban a szektorokban, ahol akut munkaerőhiány tapasztalható, a bevándorlók számára automatikusan megadnak egy 1 éves legális munkavállalást biztosító vízumot.

Az illegális migránsok egészségügyi ellátását pedig innentől kezdve nem kötelessége biztosítania a francia államnak, 

azon illegális bevándorlókra pedig, akik a közrendre és a közbiztonságra súlyos fenyegetést jelentenek, kitoloncolás vár majd a jövőben.

Emellett a törvényesen Franciaországban tartózkodó és dolgozó bevándorlóknak a jelenleg hat hónap helyett öt évig kell törvényes munkaviszonyban állniuk ahhoz, hogy speciális juttatásokat, például családtámogatási kedvezményeket kaphassanak. Szigorodnak továbbá a családegyesítés feltételei is: a már francia területen élő bevándorlók származási hazájukban élő családtagjainak csak komoly feltételek mentén lesz lehetőségük Franciaországba költözni.

A javaslat alapján a francia költségvetésben megemelik azon tétel összegét, amelyet az embercsempész hálózatok elleni harcra csoportosítottak át a büdzsében.

Reakciók, vitás pontok

„Franciaországnak régóta nincs világos víziója a bevándorlásról” – nyilatkozta az Euractiv-nak a tervezetet a Szenátus elé terjesztő konzervatív szenátor, François-Noël Buffet, aki szerint az eddigi gyakorlat, 

a munkavállalási engedély automatikus megadása Franciaországba vonzotta a bevándorlók „masszív tömegeit”. 

Ezzel a véleménnyel vitatkozik a kommunista szenátor Ian Brossat, aki úgy vélte: a már francia földön tartózkodó illegális migránsoknak munkavállalási vízumot biztosítani üdvözlendő „pragmatizmus”, hiszen a francia gazdaság munkaerő-hiánnyal küzd.

Az illegális úton Franciaországba érkező és a menedékkérelmük elbírálására váró migránsok egészségügyi alapellátását a francia állam évtizedeken keresztül biztosította, az új jogszabály ezt a kötelezettséget már nem írja elő számára – erről heves viták zajlottak az elmúlt időben a francia parlament falai között és a francia közéletben is: a konzervatív képviselők, döntéshozók régóta figyelmeztetnek, hogy a nagylelkű francia szociális háló idevonzza a migránsokat, akik 

sok európai célország közül éppen ezekért a juttatásokért választják letelepedési helyüknek Franciaországot. 

A baloldali képviselők szerint a francia egészségügyet a migránsok ellátása nem terheli meg, nem jelent akkora tételt, amelyet az egészségügyi ellátórendszer nem bírna el. Az új törvényjavaslat szenátusi vitája idején 3500 egészségügyi dolgozó jelezte nyílt levélben a kormánynak, hogy ha az új jogszabály hatályba lép, ők az új rendelkezések ellenére is el fogják látni a bajban lévő migránsokat a saját intézményeikben.

Francia elemzők felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy a francia túlzó befogadás csak látszólagos: míg Franciaország az elmúlt tíz évben 38 ezer szíriai menekültet fogadott be, addig Németország 770 ezret, az Európába érkezett afgán menekültek 11 százaléka telepedett le Franciaországban, míg 34 százalékuk ment Németországba.

Menetrend

A törvényjavaslat a szenátusi elfogadást követően a Nemzetgyűlés elé kerül november végén, ahol megkezdődik a tervezet vitája. 

A végső szövegverzió jóváhagyása után a francia kormány tervei szerint a törvény még 2023 végén hatályba léphet.

A bevándorlás kérdése az egyik legsúlyosabb belpolitikai téma, 2024 nyarán pedig európai parlamenti választások lesznek. A felmérések a nemzeti radikális Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) párt előnyét mutatják 29 százalékkal, a második helyen a francia elnök Emmanuel Macron pártja, a Reneszánsz párt 22 százalékkal – vagyis a nemzeti radikális előretörés megállítása érdekében a francia kormánypártok végül kénytelenek voltak hozzányúlni a migráció ügyéhez.

Forrás:Mandiner