A szólásszabadság és a szellemi sokszínűség hiánya miatt indítottak szövetségi bírók bojkottot a borostyánligás Yale egyetem ellen. A felsőoktatási intézményben korábban egy konzervatív előadó ellen lépett fel támadóan diákok egy csoportja.

Már tizennégy amerikai szövetségi bíró csatlakozott a Yale Egyetem elleni bojkotthoz: visszautasítják a borostyánligás intézményből kikerülő jogászhallgatók bírósági írnokként való alkalmazását. 

A tiltakozókhoz legutóbb Elizabeth Branch, az Egyesült Államok fellebbviteli bíróságának egyik szövetségi bírója csatlakozott, aki a National Review konzervatív magazinnak úgy nyilatkozott, hogy „komoly aggályok merültek fel a jogi egyetemeken és különösen a Yale Egyetemen tapasztalható szólásszabadság hiányáról”.

Az egyetem elleni bojkott mintegy két hete kezdődött, amikor James C. Ho szövetségi bíró egy konferencián kijelentette, hogy „mivel a Yale jogi karán rendkívüli mértéket öltött a kirekesztés és eltörlés kultúrája (cancel culture), nem fogad többé onnan hivatalnokokat”.

Nem akarom eltörölni a Yale-t, azt akarom, hogy a Yale ne töröljön el olyanokat, mint én

– fogalmazott Ho a konferencián.

A szövetségi bíró egyben reményét fejezte ki, hogy kollégái is csatlakoznak hozzá, míg intézkedését egyúttal „figyelmeztetésnek szánja” más jogi egyetemeknek is.

A csatlakozó bírók mind a „szólásszabadság és a szellemi sokszínűség aláásására” hivatkoznak kiállásukban, mondván: a vita elfojtása nemcsak ellentétes az ország alapelveivel, hanem visszaveti az intellektuális színvonalat is.

Mindemellett arra az új, jogászkörökben – az egyetemek támogatásával – elterjedt „mozgalomra” is fel kívánják hívni a figyelmet, amely megtagadja a képviseletet azoktól, akik véleményével nem ért egyet.

A bojkott heves vitákat váltott ki. Voltak, akik szerint nem ez a helyes stratégia a szabad és nyílt vitákat „esetlegesen” fenyegető veszélyekkel szemben. – Nem tartom helyesnek vagy méltányosnak egyes hallgatókat megbüntetni egy meggondolatlan intézmény politikája miatt – fogalmazott J. Harvie Wilkinson fellebbviteli bíró. Mások ugyanakkor támogatták az ötletet, mint például Ted Cruz texasi republikánus szenátor, aki méltatta a szövetségi bíró „kemény fellépését az eltörlés kultúrájával szemben”.

A negatív kritikák ellenére az US News és World Report rangsorában a Yale jogi kara eddig megőrizte első helyét, így továbbra is az ország legrangosabbjának számít. A bírói pályára készülők jellemzően ebbe a borostyánligás intézménybe szeretnének bekerülni, ugyanis statisztikailag az itt végzetteknek van a legnagyobb esélyük egy neves bíróhoz kerülni gyakorlatra.

Nem tudom elképzelni, hogy a hallgatók visszautasítsák az áhított helyüket az ország legrangosabb jogi egyetemén, mert az felkerült néhányak feketelistájára

– vélekedett a hét elején Vivia Chen ügyvéd a Bloomberg Law jogi folyóiratban.

Mindazonáltal az egyetem frissítette a szólásszabadsághoz köthető szabályozását, elismerve bizonyos problémákat – például azt a márciusi esetet, amikor egy LMBTQ-diákcsoport megzavarta a Kristen Waggonerrel, egy meghívott konzervatív előadóval zajló egyetemi előadást. Waggoner később a Fox News amerikai hírcsatornának úgy fogalmazott: 

„furcsamód a panel célja éppen az volt, hogy bemutassa a civil párbeszédet két ellentétes ideológia között, a vitás törvényekben fellelhető közös alapok megtalálásával”.

Az egyetem új szabályai közé tartozik a tanulók órarögzítési lehetőségének korlátozása, valamint a tüntetések szabályainak pontosítása.
A problémák részleges elismerése ellenére az egyetem dékánja, Heather Gerken kiállt az intézmény szólásszabadsághoz való hozzáállásán. Az öregdiákoknak írt levelében úgy fogalmazott: „a jogi kar mindig is egy olyan élénk intellektuális környezet kialakítására törekedett, amely inspiráló terepe az ötleteknek”. A dékán célja most az, hogy „megerősítsék a tartós elkötelezettséget a szabad és korlátlan eszmecsere mellett”.

Forrás:Magyar Nemzet, Borítókép: Az amerikai Yale Egyetem campusa. (Forrás: AFP)