Bár a washingtoni kormányzat a hivatalos kommunikációjában cáfolta a sajtóértesüléseket, megbízható belső információk szerint a Fehér Házban nagyon is komolyan mérlegelik egy 90 napos dízel- és gázolajexport-tilalom bevezetését. Donald Trump adminisztrációja egy olyan veszélyes kiber- és geopolitikai sakkjátszma közepén próbál tűzoltást végezni, amely könnyen recesszióba taszíthatja Európát, és a feje tetejére állíthatja a globális energiapiacokat.

A hírek szerint a Trump-adminisztráció belső köreiben az az intézkedés érlelődik, hogy az Egyesült Államok akár már napokon belül ideiglenesen leállíthatja a gázolaj exportját. A Fehér Ház és Chris Wright energiaügyi miniszter a nyilvánosság előtt azonnal álhírnek minősítette a Politico által megszellőztetett tervet. Ennek ellenére a kormányzathoz közel álló források megerősítették, hogy a színfalak mögött kemény lobbitevékenység és politikai nyomásgyakorlás zajlik. A helyzet klasszikus csapda:

a Fehér Ház politikai tanácsadói a közelgő kongresszusi választások előtt pánikszerűen keresik a megoldást a szavazók megnyugtatására. Az amerikai benzinkutakon ugyanis a dízel átlagára történelmi csúcsra, gallononként 6,52 dollárra ugrott. Egy ilyen drágulás nemcsak a kamionosokat és a logisztikai szektort fekteti két vállra, hanem közvetlenül beépül az élelmiszerárakba és a mindennapi fogyasztási cikkekbe is.

 Trumpp környezetében többen úgy vélik, hogy egy 90 napos exportstop gyors és látványos üzenet lenne a választóknak, a gazdasági következményeket pedig ráérnek majd decemberben kezelni.

Háborúk, hiány és a Hormuzi-szoros

Az elszabaduló árak mögött egy komplex, egymásra épülő globális válságsorozat áll. Az első és legfontosabb láncszem az Egyesült Államok és Irán között folyamatosan súlyosbodó, közvetlen katonai és geopolitikai konfliktus. A Hormuzi-szoros – a világ legfontosabb olajszállítási útvonala – körüli bizonytalanság és a részleges tengeri blokádok miatt a közel-keleti nyersolaj- és finomított termékek áramlása drasztikusan lelassult.

Ezt a sebet tovább mélyítették az oroszországi finomítók ellen intézett ukrán dróntámadások, emiatt jelentős kapacitások estek ki a globális piacról. Mivel a világ gázolaj-kínálata egyébként is borotvaélen táncolt ezek nélkül is, a kieső mennyiséget a piacok az amerikai finomított termékekből próbálták meg pótolni.

Ennek következtében az amerikai gázolaj és dízel soha nem látott ütemben áramlott külföldre, ami odahaza drasztikus készletcsökkenést és áremelkedést okozott. A közép-nyugati, hagyományosan republikánus bázisnak számító mezőgazdasági államok gazdái fellázadtak a tarthatatlan költségek ellen, és azonnali állami beavatkozást követelnek Washingtontól.

Európa térdre kényszerülhet

Ha a Trump-adminisztráció végül beadja a derekát a politikai nyomásnak, és elrendeli a 90 napos exporttilalmat, az valósággal sokkolhatja a világgazdaságot. Az első és legsúlyosabb csapást Európa szenvedné el, ami az orosz energiahordozókról való leválás óta kritikus mértékben függ az észak-amerikai dízel- és gázolajimporttól.

Európa gazdasági motorja, a dízellel hajtott teherszállítás és a nehézipar már most is a túlélésért küzd. Ha az amerikai szállítmányok három hónapra teljesen eltűnnek, az európai finomítók képtelenek lesznek önállóan lefedni a hiányt.

Ez azonnali üzemanyaghiányhoz, a gázolajárak csillagászati magasságokba emelkedéséhez és az európai infláció újbóli megugrásához vezetne, ami szinte borítékolhatóan recesszióba taszítaná az Európai Uniót.

Erre hívta fel a figyelmet Koskovics Zoltán geopolitikai elemző is, kiemelve, hogy a fuvarozás, a mezőgazdaság és az ipar mind gázolajjal működik, ráadásul télen a fűtés egy része is ezt fogyasztja. Ha megcsappan a kínálat, első lépésben jön a tankolási limit. Idővel pedig már nem az lesz a kérdés, mennyit, hanem az, hogy egyáltalán ki kaphat üzemanyagot. 

Szlovákiában láttunk már ilyet, és Franciaországban is zártak be kutak készlethiány miatt

– idézte fel. Koskovics szerint ami most a tárolókban pihen vagy a tengeren úszik, az még kitart néhány hétig – a téli szezon végéig viszont biztosan nem. Bár Európa a saját gázolaj-szükségletének egy részét maga állítja elő – feltéve, hogy egyáltalán hozzájut elegendő nyersolajhoz –, a hiányzó mennyiséget eddig Amerikából pótolta.

Márpedig a piacot mindig az utolsó, hiányzó liter ára határozza meg. Drágább lesz a szállítás, megugrik a kenyér ára, és sokkal keményebb lesz a tél. A kérdés már csak az: kinek jut majd először az üzemanyagból

– szögezte le az Alapjogokért Központ geopolitikai szakértője.

De a csapás nem állna meg Európa határainál. Latin-Amerika, különösen Mexikó és Brazília, szinte teljes egészében az amerikai finomítók termékeire támaszkodik. Egy hirtelen exportstop ezekben az országokban azonnali ellátási és társadalmi válságot idézne elő.

Trumpék terve visszafelé is elsülhet

A közgazdászok és az olajipari szakértők – köztük maguk az amerikai energiaügyi minisztérium szakemberei is – arra figyelmeztetnek, hogy az exporttilalom egy klasszikus bumeráng, ami a Fehér Házat könnyen eltalálhatja. A finomításnak ugyanis van egy olyan technológiai sajátossága, hogy a nyersolajból nem lehet kizárólag dízelt előállítani: a folyamat során kötelezően benzin és repülőgép-üzemanyag is keletkezik.

Ha Amerika lezárja a határait, a belföldi dízeltárolók napok alatt csordultig telnek. Mivel a felesleget nem tudják külföldre értékesíteni, a finomítók kénytelenek lesznek drasztikusan visszafogni a teljes nyersolaj-feldolgozást. Ez a lépés viszont azt jelentené, hogy kevesebb benzin és kerozin is készül majd. Így miközben a gázolaj ára talán némileg mérséklődik, a benzin és a repülőjegyek ára az egekbe szökik az Egyesült Államokban.