Komoly riadalmat keltett Oroszországban egy rejtélyes haláleset az irkutszki régióban. Egy 28 éves laboratóriumi dolgozó, Darya Shipilova, az Irkutszki Szibériai és Távol-keleti Pestiskutató Intézet munkatársa október 2-án meghalt, miután súlyos tüdőgyulladással kórházba került.

Rövid idő alatt elterjedt a hír, hogy a nő tüdőpestisben halt meg, sőt olyan állítások is napvilágot láttak, amelyek szerint egy laboratóriumi baleset során pestisbaktériummal kerülhetett kapcsolatba. – The Guardian

A fenti videóban már az látható, hogy a Moszkvába tartó repülőjáratokon már hőmérőzik az utasokat.

Mi történt Szibériában?

A történet középpontjában az irkutszki pestiskutató intézet munkatársa áll. A 28 éves nő szeptember végén betegedett meg, majd a közeli Selekhov kórházába került súlyos tüdőgyulladással. Október 2-án meghalt.

Az eset azért váltott ki azonnal rendkívüli figyelmet, mert az elhunyt egy olyan intézetben dolgozott, amelynek éppen a pestis kutatása és az ellene való védekezés a feladata.

Az orosz sajtóban ezután olyan beszámolók jelentek meg, amelyek szerint a nő szeptember 25-én laboratóriumi balesetet szenvedhetett, és egy pestiskórokozót tartalmazó kémcső eltörése miatt sérülhetett meg.

Miért került mégis karantén alá több mint 60 ember?

Az orosz hatóságok megelőző járványügyi intézkedéseket vezettek be. Az intézet több mint 60 munkatársát izolálták és több irkutszki, illetve selekhovi egészségügyi intézményben is korlátozásokat rendeltek el.

Egyes jelentések szerint több kórházat is ideiglenesen lezártak vagy karanténintézkedések alá vontak, az irkutszki alumíniumüzemben pedig maszkviselési kötelezettséget vezettek be.

A kontaktokat azért figyelik, mert egy esetleges pneumóniás pestis esetén a gyors járványügyi reakció létfontosságú lenne.

Akkor pestis vagy nem pestis?

Jelenleg nincs megerősített pestisdiagnózis. De tudjuk, hogy az oroszországi hivatalos nyilatkozatokat is érdemes fenntartással kezelni!

Az orosz fogyasztóvédelmi és járványügyi hatóság, a Rospotrebnadzor szerint a nő halálának oka:

„ismeretlen etiológiájú tüdőgyulladás”.

A hatóság közlése szerint az elhunyt biológiai mintáiban nem találtak olyan mikroorganizmust, amely összefüggésbe hozható lett volna a munkájával, és nem állapítottak meg olyan laboratóriumi balesetet sem, amely kórokozóval való kitettséget okozott volna.

Miért lett mégis ekkora ügy?

„Pestisgyanú miatt bevezetett járványügyi zárlat és vizsgálat zajlik Szibériában – nem pedig bizonyított tüdőpestis-járvány.”

A szomszédos Burjátia vezetője, Alekszej Cszidenov például kezdetben azt írta, hogy a nő pestisben halt meg, majd később módosította közlését „lehetséges pestisre”.

Az irkutszki hatóságok pedig egy ponton arra figyelmeztették a lakosságot, hogy ne utazzanak Selekhovba pestis miatt, majd ezt a bejegyzést törölték.

Mi az a tüdőpestis?

A pestist a Yersinia pestis nevű baktérium okozza. A betegség természetes gócokban ma is jelen van, elsősorban kisebb emlősök és bolhák környezetében.

Három fő klinikai formáját különböztetik meg:

• bubópestis,
• vérmérgezéses, azaz szeptikémiás pestis,
• tüdőpestis.

A tüdőpestis azért különösen veszélyes, mert – a klasszikus bubópestissel szemben – emberről emberre is terjedhet légúti részecskékkel.

A WHO szerint a tüdőpestis a pestis legvirulensebb formája.

A lappangási idő akár mindössze 24 óra is lehet, és kezelés nélkül rendkívül gyorsan halálossá válhat. Ugyanakkor a WHO azt is hangsúlyozza, hogy korai felismerés és megfelelő antibiotikum-kezelés mellett a betegség gyógyítható.

Miért különösen érzékeny térség Szibéria?

A Yersinia pestis ma is jelen van bizonyos természetes gócokban, és Szibéria egyes területein is léteznek pestisrezervoárok. A baktérium vadon élő kisemlősök és az őket fertőző bolhák populációiban fennmaradhat.

Miért érdeklődik Washington is az ügy iránt?

Az eset nemzetközi figyelmet is kapott. Az amerikai kormányzat jelezte, hogy figyelemmel kíséri a helyzetet, miután a sajtóban megjelentek a feltételezett tüdőpestisről szóló hírek.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok követi az eseményeket, de a jelenlegi információk alapján nincs ok arra, hogy a helyzetet bizonyított járványként kezeljék.

Mit mond a WHO?

A WHO friss, 2026. szeptember 29-i tájékoztatója szerint a pestis súlyos bakteriális fertőzés, amelyet a Yersinia pestis okoz.

A szervezet külön kiemeli, hogy a tüdőpestis emberről emberre terjedhet légúti részecskékkel, és kezelés nélkül gyorsan halálossá válhat.

Ugyanakkor a WHO egyik legfontosabb üzenete az, hogy a pestis ma már nem a középkori „fekete halál” kezelhetetlen betegsége: megfelelő antibiotikummal és gyors diagnózissal kezelhető.

A WHO szerint a tüdőpestis esetében a korai kezelés különösen fontos; megfelelő antibiotikum-terápia mellett a gyógyulás esélye magas.