Többször írtunk már arról, hogy a kijevi rezsim támogatására felajánlott nyugati fegyver- és lőszerszállítmányok nagyon sokszor nem érnek célba: a front helyett a feketepiacon kötnek ki. Régis de Castelnau francia ügyvéd azonban egészen elképesztő esetre hívta fel a figyelmet Twitter-csatornáján. A Modern Diplomacy ezzel kapcsolatban azt írta: a Macron-kormány többek között Caesar önjáró lövegekkel támogatta Zelenszkijéket, de a több milliót érő eszközök közül kettőt párizsi források szerint 120 ezer dolláros darabáron néhány ukrán tovább adta az oroszoknak, akik azóta az Uralvagonzavod gyárban szedik darabokra és vizsgálják a 155 milliméteres L/52-es löveggel felszerelt tüzérségi harcrendszert.
A CBS hírtelevíziónak pedig Jonas Ohman, a litván Kék-Sárga Alapítvány ügyvezetője arról beszélt: tavasszal a segélyeknek legfeljebb 30-40 százaléka érkezett meg a címzettekhez, a többit egyszerűen ellopták. Az aktivista szerint a helyzet azóta javult, de továbbra sem jó. Egyébként – jegyezte meg a CBS – az NGO, amit Ohman vezet illegális úton küld drónokat, kevlárokat és más felszereléseket Ukrajnába, szóval jól ismeri a helyi szervezett bűnözést.
Így van ezzel Andy Millburn százados is. Az egykori tengerészgyalogos, aki megjárta Irakot és Szomáliát. valamiért úgy érezte, hogy az ukránokat ért támadásra válaszul cselekednie kell, megalapította a Mozart Csoportot – amit az orosz Wagner Csoporttal szemben senki sem nevez magánhadseregnek vagy terrorkülönítmények – és Ukrajnába ment az embereivel „önkéntes kiképzőnek”. Millburn elmondta: a panaszaik egyszerűen lepattannak az amerikai kormányszervekről. „Megértem, hogy az USA katonái miért nem lépik át a határt. (…) De civil tisztviselők is felügyelhetnék, hogy minden rendben folyik” – fogalmazott a fegyverszállítások ellenőrzéséről. Hozzátette: hasonló érdektelenséget tapasztalt Irakban is, aminek az lett a vége, hogy az ISIS később amerikai fegyverekkel hódította meg gyors egymásutánban a közel-keleti városokat.
Érdemes megjegyezni, Washington augusztusban Garrick M. Harmon tábornokot, mint különleges megbízottat pontosan e célból, egy alapos ellenőrzés ígéretével küldte Kijevbe, munkája azonban eddig nem hozott eredményt. Sőt, az Egyesült Államok nagykövetsége kijelentette: tökéletesen megbízik Volodimir Zelenszkij kormányában.
Mindez egyre jobban emlékeztet az úgynevezett McFarlane-botrányra. Irakban 1979-ben Szaddam Huszein vezetésével szocialista fordulat történt, ezzel párhuzamosan Perzsiában Khomeini ajatollah hívei megdöntötték az amerikaiak által támogatott sah, Reza Pahlavi uralmát, és kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot. A két állam szemben állt egymással és az USA-val is, de Washington Iránt tartotta a kisebbik rossznak. Az addig bevezetett szankciók miatt viszont Ronald Reagen kormánya a ’80-as években nem küldhetett fegyvereket Teheránnak, amely hosszú háborúba keveredett Irakkal. A CIA ezért Nicaraguát használta fel közvetítőként, ahol polgárháború dúlt a baloldali sandinisták és az ellenforradalmi contrák között – a szállítmányok többségének ott is lába kélt.
A történelmet ismerve így azon sem lennénk meglepődve, ha egyszer kiderülne, hogy az Egyesült Államok most is pontosan tudja, kik vásárolják fel az Ukrajnában rejtélyesen eltűnő fegyvereket.
Forrás: Bekezdések
